Egyre több helyen találkozhatunk a permakultúra szóval. De mit jelent ez a kert kontextusában?

A permakultúra egy olyan tervezési módszer, amely az ökológia törvényeire alapozva az élővilág együttműködését kihasználva próbál egy fenntartható emberi környezetet létrehozni.

A permakultúrás tervezési módszerrel, kerteket, tanyákat, településeket (mint például Crystal Waters) vagy akár balkonokat lehet tervezni. Nincsen méretbeli minimum vagy maximum követelmények csupán a permakultúra három alap etikáját és a 12 alapelvét kell betartani, hogy egy területet permakultúrásnak mondhassunk. 

Az alapelvek az ökológia törvényszerűségeiből következnek. A “ hasznosíts mindent” alapelvet követve érdemes minden a kertben keletkező szerves anyagot a kertbe visszaforgatni akár fadarálék mulcs akár komposzt formájában, az érj el hozamot alapelvet követve érdemes minél produktívabbá tenni a kertet, a hasznosítsd a szegélyeket alapelvet követve lehet pl. a kocsibeálló melletti sávból vadvirágos rétet létesíteni. Tulajdonképpen azokat a folyamatokat utánozzuk a permakultúrás kertekben amit a természetben látunk a lehullott levelekből komposzt majd tápanyag lesz a következő növénygenerációnak így nincsen szükség műtrágyára vagy az élővilágra káros növényvédőszerekre.

Milyen a permakultúrás kert?

Az egyik jellemzőjük, hogy magas a növény diverzitás. Ez azért is előnyös, mert a klímaváltozásnak köszönhetően egyre nagyobb extrémitásokkal kell szembenéznünk. Az egyik nyár nagyon aszályos a másik meg nagyon csapadékos, így ha különböző növények élnek a területünkön biztos lesz olyan amelynek kedveznek az adottságok. Egy átlagos 200 nm-es kertben akár 100 különböző növényfajjal is találkozhatunk.

Ezen kívül rengeteg ehető növény található meg bennük, melyek az év különböző szakaszaiban érnek be, így télen fafülgombát, datolyaszilvát és évelő kelt szedhetünk a kertünkben és nem csak nyáron vannak friss gyümölcsök. 

Mivel az egyik permakultúrás alapetika a “Törődj a Földdel!” nagy hangsúlyt kap az élőhelyteremtés. Madárodúk, kerti tavak, madáritatók, holt farakások a rovaroknak, diverz élőhelyek mind megtalálhatóak a legtöbb permakultúrás kertben. Ez a kertészeknek is előnyös, hisz ha élnek katicabogarak és énekes madarak a kertben, ők kordában tartják majd a tetűpopulációkat, a kis tóban élő békák és szitakötők pedig a szúnyogokat.

(Fotó: Bielik István)

Nagy előnyük még a permakultúrás kerteknek, hogy kevesebb munkával járnak egy átlagos kerthez képest, mivel főképp évelő növények találhatók meg bennük, melyek évről évre nagyobb gyökérzettel rendelkeznek, így jobban ellen tudnak állni a stresszhatásoknak és nem kell őket minden évben újra ültetni, palántázni. Ha ügyesen van megtervezve a kert, össze fognak érni a növények szélei, így a gazolással sem kell sokat foglalkozni.

Milyen különlegességeket lehet ültetni?

A klíma adaptáció keretein belül érdemes kihasználni a melegebb idővel járó lehetőségeket.

Ha van kertünk, ültessünk Szemirámisz függőkertjét megidézve füge ülönlegességeket, gránátalmát. A gránátalmát érdemes melegebb, szélvédett helyre ültetni, például a ház közelébe.

Fagyálló citromfát is érdemes ültetni, nagy tüskéi vannak, így olyan helyre érdemes ültetni, ahol ez nem okoz gondot.

Ha van helyünk gyümölcsfát ültetni, olyanokat is érdemes választani melyek később, a tél elején érnek be. Ilyen például a datolyaszilva vagy a birsalma.

Futónövényeket rácsokra, pergolákra, kerítésekre érdemes futtatni. A lonc csodásan illatos és a virágaiból még szörpöt is tudunk készíteni. A szőlőnek több száz fajtája van, érdemes olyat választani melyet nem kell permetezni. Ma már a kivi is megél Magyarországon és több különböző fajta közül választhatunk. Míg a Jenny fajta a megszokott bolti kivihez hasonlít, a Ken’s red fajta bíbor színű, a kisebb Issai pedig kopasz és zöld.

Melegebb kertekbe a passiógyümölcs lehet jó választás, mely fantasztikus sci-fibe illő virágaival és ehető gyümölcseivel vehet le a lábunkról. Fontos, hogy ezeknek a növényeknek az ehető gyümölcsöt termő verzióit vegyük, ne a díszfajtákat.

Ha szeretjük a bogyós gyümölcsöket és van félárnyékos helyünk, a szedermálna lehet érdekes mely a málnának és a szedernek a keresztezése. Nagy előnye, hogy jobban bírja a szárazságot, mint a málna, mégis hasonlít rá az íze. A kamcsatkai mézbogyóval orosz ízeket tudunk megidézni.

A mézalmácska dekoratív növényként is megállná a helyét, hisz tavasszal gyönyörűen virágzik, nyáron ízben az áfonyára hasonlító ehető bogyókat terem, majd ősszel csodás piros levelekkel lep meg.

Árnyékos helyeken gombákat érdemes termeszteni: a shitakee vagy a laskagomba kezdőknek is könnyű.

Kisebb területtel rendelkezőknek, balkonkertészek figyelmébe ajánlom a kóla növényt mely kis helyen is elfér, fogyasztható és illata a kóla italhoz hasonlatos. Koktélokat lehet vele ízesíteni.

Az ánizs ízű izsóp kis helyen is elfér, különösen a gyöngyház lepke szereti, ha virágzik.

Még több információ a permakultúráról ide kattintva érhető el.