Életmód

MKO

2020. október 16.

tojás

Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?

A tojás ősidők óta az emberiség egyik legalapvetőbb és legértékesebb tápláléka; elsőrendű, teljes értékű fehérjeforrás, és tökéletes zsírösszetétele mellett bőven tartalmaz vitaminokat és fontos ásványi anyagokat is. Biológiai értéke olyan nagy, hogy szénhidráttal és rosttal körítve, C-vitaminnal kiegészítve – némi túlzással – egyedüli ételként is megállná a helyét. Kicsi a kalóriaértéke, ezért is lehet sikeres fogyókúrát építeni rá.

Királyi táplálék

A tojás az anyatej után a legjobb minőségű ételünk, az emberiség legelterjedtebb fehérjeforrása. Rendszeres fogyasztása évezredekre nyúlik vissza. A tojásételek működtetik a legjobban gyomor- és bélrendszer emésztésért és anyagcseréért döntően felelős szakaszát.

Tápanyag-összetétele valóságos kincsesbánya a szervezetnek, ezért a tojás királyi tápláléknak minősül, hiszen rengeteg olyan vitamint és nyomelemet tartalmaz,


amelyeket a modern orvostudomány napi bevitelre javasol. Méltán nevezik óriás vitamintablettának, ásványi koktélnak, hiszen a csontritkulás megelőzésében kulcsfontosságú D-vitamin a tőkehalmáj után a tojásban található meg a legnagyobb mennyiségben. Tartalmazza még a bőrvitaminként is emlegetett A-vitamint, az antioxidáns hatással bíró E-vitamint, valamint a létfontosságú B-vitaminokat, folsavat és pantoténsavat. Az ásványi anyagok közül kalciumban, vasban, magnéziumban, cinkben, káliumban és foszforban, valamint nátriumban bővelkedik. Magas a szelén- és az agy számára oly fontos kolintartalma is.


Egy átlagos tyúktojás 50-65 gramm, melynek 10 százaléka héj, 60 százaléka fehérje és 30 százaléka sárgája. Átlagos tápanyagtartalma: 5,4 gramm fehérje, 4,8 gramm zsír, 0,3 gramm szénhidrát, energiatartalma 75 kcal. A tojásfehérje és -sárgája szinte teljes egészében (95-98 százalékban emészthető: a főtt fehérje könnyebben, mint a nyers. A szokásos főzés-sütés során nem veszítenek értékükből, csupán a túlságosan hosszan tartó magas hőmérsékleten károsodnak. Egész tojás fogyasztásakor a sárgája enyhíti vagy kivédi a fehérje esetleges allergizáló hatását.

Jótékony hatások

A tojás jótékony hatással van a szív egészségére. Az egészséges felnőttek körében a tojás nem növeli a szívbetegségek vagy a stroke kialakulásának veszélyét. A tojásevés csökkentheti a vérnyomást, emellett a tojás nagyszerű forrása a kolinnak is. Ez

fontos szerepet tölt be a homocisztein nevű aminosav lebontásában, amely megnövelheti a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét.


Már egy tojás is tartalmazza a naponta szükséges kolinbevitel 26 százalékát. A kolin szükséges a sejtek normál működéséhez, segít elkerülni a születési rendellenességek kialakulását, valamint segíti a magzat agyszöveteinek és memóriájának fejlődését.

Már egy tojás is tartalmazza azokat az esszenciális vitaminokat, amelyek segítenek, hogy egészségesnek érezzük magunkat: az E-vitamin a szelén segítségével megvéd néhány krónikus megbetegedéstől, az A-vitamin védi a bőrt, támogatja az immunműködést és javítja a látást. Egy tojást tartalmazó reggeli a telítettség érzetét nyújtja. Ez szerepet játszik a testsúlycsökkentésben, illetve a testsúly megtartásában is. A tojás fehérjéi okozzák a hosszan tartó teltség érzetét, és ez hozzájárul az egészséges testsúly fenntartásához. A tojás kevés telített zsírt tartalmaz, viszont sok omega-3 zsírsavat, ami véd a szívbetegségekkel szemben, fontos az agy, a szem és az idegrendszer számára is, segít megelőzni a korral járó szembetegséget és az Alzheimer-kórt. A tojás energiát ad, erősíti a fogakat és a csontokat.

Tojás Világnapja

A Tojás Világnapját a Nemzetközi Tojás Szövetség (International Egg Commission, IEC) hozta létre 1996-ban. Célja elsősorban a tojás népszerűsítése, a tévhitek eloszlatása, a tojás renoméjának visszaállítása és a táplálkozásban betöltött szerepének hangsúlyozása. A Tojás Világnapját 1996 óta minden évben október második péntekjén ünneplik meg világszerte különféle rendezvényeken.


Idén a Tojás világnapja alkalmából „Tévhitek helyett tájékozódj!” mottóval indított fenntarthatósági kampányt a magyarországi Tojásszövetség, amelyben egy animációval mutatják be, hogy a tartásmód nincsen hatással a tojás minőségére és beltartalmi értékeire, ugyanakkor az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökolábnyoma és az üvegházhatása.

Fogyasztás és fagyasztás

Magyarországon évente 2,3 milliárd tojás fogy, ami egy személyre vetítve 240 darabot tesz ki. Majdnem 20 millió tojással többet fogyasztottak a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbihoz képest, de 2020-ban is érezték a tojástermelők a koronavírus-járvány miatti megemelkedett keresletet.  

2004. május 1-jétől a tojásokat kötelező jelölni, kereskedelmi forgalomba csak olyan tojások kerülhetnek, amelyeket a tojásrakást követő tíz napon belül minősítenek, osztályoznak, jelölnek és csomagolnak. A tojáson lévő szám első karaktere a tyúk tartási módjára utal:

0: biotojás,
1: szabadtartás,
2: alternatív tartás,
3: ketreces tartás.


Nagyon fontos az utána következő betűjelzés, amely a származási országot jelenti. Magyarországon termelt tojás esetében ezt HU betűkkel jelzik. Az utána következő számsor a következők azonosítására szolgál: megye, állategészségügyi kerület sorszáma, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, valamint az istállók száma.


A tojás hivatalosan 28 napig fogyasztható, tárolása +5 és +18 °C között javasolt, magasabb hőmérsékleten tárolva rövidebb ideig tartható el. Fagyasztással ugyanakkor a fogyaszthatósági ideje növelhető is.

Információ a dobozon

A csomagoláson fel kell tüntetni a termék minőségmegőrzésének idejét, a csomagolás helyét (a csomagoló üzem kódját), a minőségi osztályt, a tömegosztályt (S, M, L, XL stb.), valamint a baromfitartás módját. A minőségmegőrzési időt a tojásrakást követő legfeljebb 28 napban kell meghatározni.

Étkezési célra csak az „A” minőségű, azaz friss tojást lehet eladni. Az „A” minőségű tojást nem lehet lemosni vagy más módon tisztítani az osztályozás előtt vagy után, nem szabad tárolási vagy hűtési eljárásnak alávetni olyan létesítményben vagy üzemben, ahol a hőmérsékletet mesterségesen 5 °C alatt tartják.

Az „extra” jelölésű csomagok Az „extra”, illetve „extrafriss” szavak kiegészítő minőségi jelölésként használhatók az „A” osztályú tojást tartalmazó csomagokon a tojásrakást követő kilencedik napig. Amennyiben ezen jelölések valamelyikét használják, a tojásrakás időpontját és a kilenc napos időkorlátozást jól láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni a csomagoláson.

További információk az Agrármarketing Centrum weboldalán és Facebook oldalán.


Főzési praktikák

A tojás a különféle süteményektől a rakott krumplin át a húsgombócokig számtalan recept összetevője. Lazítja, mégis jobban egyben tartja, és minden értelemben finomabbá teszi az ételeket, a tojástól lesz a kenyérből kalács. A sárgája emulgeál és sűrít, finom zsírjaitól jobban csúszik a bukta, a fehérje könnyűvé és lazává teszi például a talkedlit.

A tökéletes főtt tojás elkészítéséhez tudni kell, hogy a sárgájában és a fehérjében lévő különböző aminosavak más-más fokon kezdenek el keményedni: a sárgájában lévők 60 és 70 °C között, a fehérjében lévők ennél kicsit magasabb hőmérsékleten. De azt is figyelembe kell venni, hogy főzéskor a fehérjét jobban éri a meleg, így mire a sárgája kellően átmelegszik, a fehérje keményre fő. A spenóthoz adott menzai főtt tojás sárgáján látható zöldes színű bevonat túlfőzés eredménye, vas és kén kicsapódása révén keletkezik. Megjelenése a kész tojás azonnali, hideg vízben való lehűtésével elkerülhető.

A madártej vaníliás levében a sárgája viszi a prímet, a gőzölt fehérje koronaként kerül a tetejére. A fehérje felverésekor két hatás okozza a hab képződését: a habverő mozgatásával egyrészt „összetörjük” a fehérjemolekulákat, másrészt levegőt viszünk az anyagba. Az összetört molekulák újra összekapcsolódnak, de mivel egy részük keveredik a vízzel, másik részük víztaszító, ezért ahol levegő és víz találkozik, magukba zárják a levegőgömböcskéket.

Ha a tojássárgáját sűrítésre használjuk – a madártej mellett finom pohárkrémek, az angolkrém vagy a bavarois esetén –, vigyázni kell, hogy ne forraljuk fel a krémet, csak addig (kb. 83 °C-ig) melegítsük, amíg besűrűsödik. 

Ha ugyanis felforr, a sárgája kicsapódik, és elveszíti sűrítőhatását.

A legjobb lábasban melegített vízbe tenni a keverőtálat, vagy egy dupla falú edényt beszerezni, amelynek belsejébe vizet tudunk önteni. A krémes krémjébe viszonylag sok liszt is kerül, így azt fel kell forralni, a liszt pedig megakadályozza a tojássárgája kicsapódását. A tojás nemcsak ételekbe, hanem italokba is kerül, legjellegzetesebb képviselője ennek a műfajnak a tojáslikőr.

A világ egyik kedvenc mártása a majonéz. Az eredeti majonéz olívaolajból, tojássárgájából és citromléből készült. Lényegében a tojássárgája és az olaj emulziója, készítésekor a folyamatosan kevert tojássárgájához nagyon lassan, szinte cseppenként kell az olajat adagolni, de turmixgépben is elkészíthető.

Végezetül álljon itt egy egyszerű, szívet-lelket melengető tojásos fogás.

Csurgatott tojásleves

(Rosenstein Tibor és Róbert receptje)


Hozzávalók: 

  • 1 ek libazsír
  • 1 ek liszt
  • 5 db tojás
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 babérlevél
  • cukor, ecet
  • köménymag
  • só, fűszerpaprika

Elkészítése:

A lisztből és a zsírból készítsünk zsemleszínű rántást. Adjuk hozzá a finomra vágott vöröshagymát, az őrölt köménymagot, egy pillanatig pirítsuk tovább, tegyük rá a pirospaprikát és öntsük fel hideg vízzel. Sózzuk meg, és tegyük bele a babérlevelet, forraljuk fel. Ízlés szerint cukorral, ecettel ízesítsük, lassan forraljuk. Verjünk fel 2 tojást és csorgassuk a forrásban lévő leveshez. A másik 3 tojást óvatosan üssük a forrásban lévő levesbe, de ezeket nem keverjük el, hanem óvatosan, kis lángon megfőzzük.


Az összeállítás támogatója:


Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra