A Szellem a fazékból című műsor ma is jelentkezik Vinkó Józseffel, magazinunk főszerkesztőjével. A Kossuth Rádióban 9.32 perckor kezdődő adásban ezúttal a szilváról lesz szó. Lekvárról, meg pálinkáról, hiszen amiből lekvárt lehet főzni, abből pálinkát is. A kérdés csak ez: ki ér oda hamarább, az ember-é, avagy az asszony.
Ha lekvárról vagy pálinkáról van szó, továbbra is az árterek vadszilvája a legjobb alapanyag. Szatmárban-Beregben, a Tisza és a Szamos környékén őshonos a helyiek által egyszerűen csak „nemtudom”-nak nevezett szilva. 1996-ban a penyigei önkormányzat kezdeményezte a fajtajegyzékbe való felvételét, így azóta „penyigei kék” a hivatalos neve.
A fajta a szovjet nemesítők legrosszabb álmát idézi: gyümölcse kicsi, nagy magvú, nem magvaváló. Viszont páratlanul aromás és édes – így kitűnő alapanyag mind pálinkának, mind lekvárnak. További előnye, hogy természet adta biogyümölcs: nem messze földön nemesítették, nem kell alkalmazkodnia, hiszen ez a vidék az otthona. A Tisza teremtette mikroklímán, a gazdag talajon nagyon jól érzi magát, a termesztésével kapcsolatos feladatok lényegében a szüretre korlátozódnak. Úgy tartják, nem találni közöttük kukacosat; a környékbeli gazdák minden erőlködés nélkül tartják be az ökológiai termesztés szabályait.
A folyószabályozás előtt a Tisza ártere a mostaninál lényegesen kiterjedtebb volt, helyenként a tíz kilométert is elérte, így nagy kiterjedésű dzsungelgyümölcsösök alakulhattak ki. Az árterek gátak közé szorítása révén a vadgyümölcsösök területe is csökkent, de a nemtudom szilva – különösen, mivel közvetlenül szétültethető tősarjakat nevel, így egyszerűen, oltás nélkül szaporítható – a gátakon túli kertekbe is felkerült. Kisar mellett ma is megtalálható egy nagyobb, 30-40 hektár területű dzsungelgyümölcsös.
A műsorban az alapanyagról bővebben szó lesz, de átvitt értelemben is beszél róla Vinkó József, hiszen a magyar embernek a szilvalekvár az otthon biztonságát jelenti. Ilyen értelemben említi az Erőltetett menet című versében Radnóti Miklós is:
"Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!"
A Szellem a fazékból című műsorról:
A Szellem a fazékból egy szórakoztató gasztrotörténeti műsor. Fogunk egy ételt – mondjuk a pörköltet –, és elmeséljük a történetét. Azaz Vinkó József elmondja a sztorit, a színészek pedig felidézik az írók, költők, gasztronómusok dokumentáló sorait. Esetleg megidézünk egy hasát szerető hírességet – mondjuk Jókai Mórt vagy Mikszáth Kálmánt -, és megmutatjuk, mit gondoltak a magyar gasztronómiáról, mit tettek, “ettek” érte. A Szellem a fazékból alkotói abban reménykednek, hogy hallgatóik talán kicsit büszkébbek lesznek ősételeinkre, ha megtudják milyen sok ember ötlete, gondolata, figyelme kellett ahhoz, hogy mi is a tányérunkra kanalazhassuk őket.
Az adás időpontja: minden szombaton 9:32
Műsorvezető: Vinkó József
Felelős szerkesztő: Gellért Gábor
Zenei szerkesztő: Máj Tamás
Lemaradt a műsorról? Semmi baj, a
Mediaklikk.hu oldalon megtalálja az adásokat!
