Nem csak a szaloncukor árakat félti a kakaópiaci felfordulástól a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Afrika kakaóültetvényei öregek, és a klímaváltozás is sújtja őket. Pár éven belül minden megváltozik a csokiiparban.

Jelenleg négyszer annyiba kerül a csokoládé legfontosabb alapanyaga, mint amennyiért az elmúlt évtizedekben lehetett vásárolni. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint a kakaó árának extrém emelkedése komoly problémát jelent a globális piacon és ezt csakhamar a magyar fogyasztók is érzékelni fogják.

Elöregedő ültetvények

A kakaó árfolyama a nemzetközi piacon az utóbbi évtizedekben 2-3 000 dollár/tonna körül mozgott. A hetvenes években előfordult, hogy 5 000 dollár köré emelkedtek az árak, de olyanra, mint amit az elmúlt két évben tapasztaltak a kereskedők, még soha nem volt példa: idén tavasszal már 10 000 dollárt kellett fizetni 1000 kilogrammért – ezt Bukta Gábor, a Concorde Csoport elemzési üzletágvezetője mondta azon a konferencián, amit a Magyar Édességgyártók Szövetsége szervezett.

Az elszálló árak oka pedig elsősorban a klímaváltozás és az a rendszer, amelyben a kakaót termesztik. A világ legnagyobb termelője Elenfántcsontpart, őket Ghána követi. Ezekben az országokban található a Föld kakaóültetvényeinek több mint fele. Afrikában pedig ugyancsak változik az időjárás, ez pedig nagymértékben befolyásolja a kínálatot. Amellett, hogy a kedvezőtlen éghajlat magasabb árakhoz vezet, a termelőktől nagyon alacsony áron vásárolják fel a kakaóbabot a kereskedők, így előbbieknek nem érdeke karbantartani az ültetvényeket, amelyek fokozatosan öregednek el.

Nem alapkellék többé a szaloncukor

Bukta Gábor elemzése rámutatott, hogy a kialakult kakaóhiányon a jövőben a Dél-amerikai és Dél-ázsiai ültetvények előretörése enyhíthet, habár szerinte a csokoládé árát csak kismértékben befolyásolja, mennyibe kerül az alapanyag. Ennél fontosabb a termékek kakaótartalma, a cukor és a tej árának alakulása, a munkaerő, az energia és a csomagolás költségei. Szerinte a kakaó árának ugrásszerű emelkedése a kiskereskedelmi ár szempontjából „eltörpülhet” az értéklánc végére érve.

Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője azonban már a közeljövőben másfélszeres áremelkedésre számít. Takács kiemelte, hogy korszakváltás előtt áll az édesipar. Szerinte azért nem tapasztalható még a látványosabb drágulás, mert a gyártók akár egy évre elegendő alapanyag-készletekkel rendelkeznek. Az ő várakozásai szerint a csokoládék esetében másfélszeres lesz az áremelkedés, és növekedni fog a mindössze 8-12 százalék kakaó tartalmú „műcsokik” piaci aránya.

Az édesipar szereplőinek fel van adva a lecke, hiszen – amint arra a Szerencsi Bonbon ügyvezetője rámutatott – az áremelkedéssel párhuzamosan változnak a fogyasztói szokások. Az idényáru volumene csökken, vagyis húsvétkor kevesebb csokinyuszi fogy, és a szaloncukor sem annyira alapkelléke a karácsonynak, mint korábban.

Takács szerint az édesipar szereplőinek így a korábbiaknál is nagyobb szüksége lesz arra, hogy innovatív termékfejlesztésekbe fogjanak. A fogyasztók keresik az alacsonyabb kalória tartalmú édességeket, és várhatóan egyre gyakrabban találkoznak majd „alternatív csokoládékkal”, amelyek árpamalátából vagy akár napraforgóból is készülnek, a gyártók pedig különféle fermentációs eljárásokkal próbálják ezek ízélményét az igazi csokiéhoz közelíteni. Fontos kiemelni azonban, hogy az alternatívák nem a kakaó kiváltását célozzák, hanem főképp új ízeket jelentenek és fontos lépést jelentenek a fenntarthatóbb édességipar irányába.