Straßenessen: Utcai ételek Berlinben

A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.

A németek az ízletes utcai falatok mellett a rendhez és a szabályaikhoz is ragaszkodnak, így a közterületen való ételkészítéshez és -eladáshoz igen nehéz engedélyt kapni, vagyis minden feltételnek, szabálynak megfelelni. Találékony módon tehát privát területeken rendezkednek be lakókocsikban kialakított kifőzdéjükkel a legkülönbözőbb streetfood séfek. Az ismert hazai gasztrofesztiválok hangulatában parkolnak le hétvégékre egy-egy vállalat belső udvarában vagy nagyobb üzletek parkolójában a streetfoodosok. Utcára nyíló ablakaikkal persze a gyorséttermek, kifőzdék is részesei az utcán étkeztetésnek, amelyet egyértelműen négyféle étel dominál. A legnépszerűbb street-food falatok a német currywurst, a török döner-kebab, az olasz pizza és persze csak a nevében hamburgi hamburger.

Currywurst, a „kisember steakje“

A currywurst egy igen egyszerű étel. Sült kolbász fűszeres ketchup szósszal (esetleg majonéz is), hozzá sült krumpli, ritkábban zsömle. A könnyebb fogyaszthatóság érdekében az arasznyi kolbászt darabokra vágva tálalják, mellé többnyire egy kis villácskát adnak. Úgy tartják, a currywurst a „kisember steakje“.
A történet szerint a currywurst a szükség szülötte, a háború utáni szegény időszak "találmánya". Az amerikai katonák steakről és ketchupról álmodtak, az egyszerű kolbász csípős paradicsomszósszal pedig ha nem is tökéletes, de elfogadható alternatívának bizonyult. Berlin mellett Hamburg is szeretne a currywurstot feltaláló város címét birtokolni, de a főváros több valós bizonyítékkal rendelkezik, sőt pozícióját megerősítendő, Berlinben található az egyetlen Currywurst Múzeum. Turistaként egyszerűen muszáj megkóstolni ezt az ételt, az egyik leghíresebb hely Curry 36 néven működik, itt még egy ködös hétfő délelőttön is sorba kell állni. 

Herta Heuwer, a chillup édesanyja

A híres szósz a legenda szerint 1949-ben keletkezett, amikor Herta Heuwer, egy berlini kioszk tulajdonosa egy esős szeptemberi napon, vevők hiányában, unalmában kezdett el kísérletezni. Különböző alapanyagokat és fűszereket összekeverve alkotta meg az „ősreceptet”.
Tény, hogy Herta Heuwer 1959-ben ezt a currywurst receptet Chillup néven szabadalmaztatta. Chillup, vagyis chili és ketchup keveréke. Herta magányosan ténykedett, mivel soha senkivel nem dolgozott együtt, a receptet a sírba vitte magával.

Hasonló ízesítésű szószokat persze mindenfelé kreáltak, a currywurst  kötelező kísérője a paradicsomos szósz. Németország különböző tartományaiban egyébként eltérő kolbásztípusokat árulnak currywurst néven.
A kolbász egyébként olyannyira közkedvelt, hogy Németországban évi 800 millió adagot fogyasztanak, ebből becslések szerint csak Berlinben 63 milliót (a város lakossága 3,5 millió fő). Ez persze nem mind streetfood, sok kolbász fogy otthon, grillezéseken vagy éppen vállalati kantinokban, menzákon. A Volkswagen-gyárban annyira népszerű, hogy viccesen az „eredeti alkatrész” árukategóriába sorolják. 

Molotov-Wurst, az erőpróba

A szósz erőssége eltérő lehet, több helyen választhatunk, hogy milyen csípőset szeretnénk. A legerősebb chiliőrleménnyel dúsított adagot Molotov-Wurst néven említették. Ezt többnyire fiatal srácok rendelik csapatostul, nem egyszer Youtube-ra felkerült videókon bizonyítva férfiasságukat.
Németország természetesen sokféle finom kolbászt kínál, úgymint a bajor fehér, a frankfurti, a nürnbergi, a bockwurst vagy türingiai, de egyiknek a népszerűsége sem mérhető össze a currywurstéval. 

A döner mítosz 

Németország másik legnépszerűbb gyorsétele a döner-kebab. Német eredetről természetesen szó nincs, de létezik egy széles körben elterjedt, sőt elfogadott történet, amely szerint a mai dönert Németországban „találták fel”.
Az elbeszélés szerint a török Kadir Nurman vendégmunkásként érkezett Stuttgartba, ahol a Daimler gyárban dolgozott. A hetvenes években a gyorsételek felfutásának idején Nurman gondolt egyet, Berlinbe költözött, ahol a Zoo állomás mellett kezdte el készíteni és árulni a dönernek nevezett, forgó nyárson sült, pitakenyérbe helyezett húst. Először csak hagymával, később salátával együtt tálalta az ételt.
A török döner szó jelentése egyébként az, hogy forgatni. A közel-keleti és a török konyhát ismerők persze csak mosolyognak ezen a történeten. Észak-Afrikától Pakisztánig évszázadok óta esznek lepénykenyérbe „csomagolt” grillezett húst szezonális zöldekkel. Tény viszont, hogy Németországban az „Ein Döner bitte” az egyik leggyakrabban elhangzó rendelés. Becslések szerint Berlinben 1300 helyen árulnak dönert, állítólag nagyobb számban, mint Isztambulban. 

Fald be, és szaladj tovább!

A berlini streetfood kínálat két másik jelentős étele a pizza és a hamburger, mára gyakorlatilag a globális menü részévé vált. Az olcsó, egyszerű szalvétába csomagolt „fald be, és szaladj tovább” kategóriától a faszénen sütő, kézműves ételeket kínáló trendi éttermekig Berlinben minden megtalálható. Különlegesen finom pizzát és minőségi hamburgert étteremben kell keresni. Az előbbiről olasz séfek gondoskodnak, a jó hamburger iránti igényt pedig a megszálló amerikai katonáknak köszönhetik a berliniek. Az egyik leghíresebb helyi hamburgeres egy kereszteződés közepén, a fölötte járó HÉV (pontosabban S-Bahn) hídja alatt található Burgermeister. Igazi streetfoodos elhelyezkedés.

Berlin egy hamisítatlan multikulti nagyváros, gyakorlatilag a világ minden jelentős konyhája képviselteti. Ahogy mi kiugrunk Józsefvárosba egy autentikus vietnami levesért, úgy található meg itt is a thaiföldi tom yum, a japán ramen és persze a gulasch. Sok-sok Ráday utca és Liszt Ferenc tér található Berlinben, az utcákat járva pedig az egész világ szerepel az étlapokon az amerikai grillezett bordától az indonéz nasi-gorengen át a pekingi kacsáig. Az olasz, francia, spanyol és mexikói ételek mellett jelentős az orosz kínálat is. Berlinben többszázezres orosz kisebbség él, nem kell sokáig keresgélnünk, ha igazi pirogra, pelmenyire vagy szoljánkára vágyunk.

A hagyományos német ételek inkább klasszikus módon, étteremben fogyaszthatók. Piacokon és gyorsbüfékben is kaphatók, érdemes megkóstolni a boulette névű berlini fasírtot, a németes ízesítésű heringeket vagy az igazi hentesek kolbász, disznósajt és pástétom kreációit. Berlinben láttam először, és ízlett is a töltött perec. Kulináris turistaként, ha lehetőség van rá, egyszer mindent meg kell kóstolni. Berlin kitűnő hely a kóstolgatáshoz.