A stressz és az evés sokaknál kéz a kézben járnak, de ezt is lehet kicsit okosabban csinálni. A junk food ilyenkor sem jó választás.

A szakértők szerint olyan korszakban élünk, amikor a stressz már a mindennapjaink szerves részévé vált, és az emberek többé-kevésbé meg is tanultak együtt élni vele. Gyakorlatilag mindenkinek megvannak a maga bevált feszültségoldó technikái: a zenehallgatás, a természetjárás, a testedzés, a meditáció – és persze az evés.

A nyugtalanság, az idegeskedés stresszhormonokat, például kortizolt termel, ez pedig együtt járhat azzal is, hogy megjön az étvágyunk. Az ilyen impulzusok aztán általában olyan ételek felkutatására késztetnek bennünket, amelyek gyorsan elégedettség-érzéshez juttatnak minket, vagyis

jöhetnek a tápanyagokban, rostokban és vitaminokban szegény, ízfokozókkal, cukorral, sóval viszont telepakolt műkaják.

Nem árt azonban észben tartani, hogy a kényes helyzetek ételekkel való kezelése – gondoljuk csak a bánatevésre – általánosságban véve káros dolog, annak ellenére, hogy az adott pillanatban nagyon is jó megoldásnak tűnik. Ezzel együtt nem kell átesni a ló túloldalára sem, és ellenségnek kikiáltani az ételeket, hiszen némi tudatossággal és bölcs körültekintéssel megteremthető az az optimális egyensúly, amikor hosszú távon a kínzó zaklatottság is csillapodik, de az egészségünket sem veszélyeztetjük az instant örömöt adó műkajákkal – a hozzáértők szerint nagyjából így lehet sikeresen megvívni a stressz elleni csatát.

Egyszerre kell kezelni

Többször írtunk már mi is arról, hogy az agyunk és az emésztőrendszerünk között milyen szoros a kapcsolat, így nem meglepő az sem, hogy az, amit megeszünk, érzelmeket vált ki belőlünk, illetve hat arra, ahogyan érezzük magunkat.

A bélrendszer gyakorlatilag a második agyunk” – magyarázta a HuffPost-nak a NAO Wellness alapító-dietetikusa, Nikki Ostrower. „Az agy bizonyos neurotranszmittereit – az úgynevezett boldogsághormonokat például – a bélrendszer állítja elő. A szerotonin, amely a kedélyállapot, az alvás, az étvágy és az emésztőrendszer aktivitásának beállításában játszik fontos szerepet, például 90 százalékban a bélrendszerben termelődik.

Ebből is következik, hogy direkt összefüggés van a mentális egészségünk, a jóllétünk, az emésztésünk, illetve a között, milyen ételeket kívánunk.”

A szakértők úgy vélik, hogy kényes helyzetekben egyrészt ezért fordulunk az ételek felé, másrészt pedig azért, mert azok vannak leginkább kéznél.

„Stresszhelyzet esetén sokszor menekülünk az étkezésbe, egyszerűen azért, mert könnyen és gyorsan – ám csak ideiglenesen – oldja a feszültségünket. Az egyszerű terápia azonban nem feltétlenül egészséges is” – szögezi le Ostrower.

Ami most jólesik, később még árthat

A túlevéseket követő lomhaság és fáradtságérzet nem véletlen, és általában a mellékhatások sem kellemesek.

A New York University pszichiáter professzora, Judith Joseph megfigyelte, hogy páciensei a koronavírus-járvány kitörése óta egyrészt többet, másrészt háziasabb jellegű ételeket főznek, amit általában azzal indokolnak, hogy ezek a fogások a „boldogabb időkre” emlékeztetik őket. A professzor figyelmeztet: ezek a zsírban sült vagy cukros ételek az egekbe szöktetik az agyunkban termelődő dopamint. Lehet, hogy első körben nagyon jó érzésünk lesz tőlük, de ez a kellemes érzés sajnos rövid életű – ami pedig marad, az az inzulinszint káros emelkedése, ami a szerveken koleszterin-lerakódásokat eredményez, és komoly feszültséget okoz a szervezetünkben, illetve az agyunkban.

Ahelyett, hogy olyan ételekkel tömjük magunkat stresszhelyzet idején, amelyek csak tovább rontanak a helyzeten, Joseph azt ajánlja, hogy a szorongás kezelésére inkább egészséges finomságokat keressünk, amelyek elfogyasztásával az agy hosszú távon orvosolhatja a mentális nyomást.

Akkor mit együnk?

A stresszevés késztetése idején nehéz tiszta fejjel gondolkodni, de megéri, mert így biztosabb, hogy az érzelmeinket tényleg kordában tarthatjuk.

Magdalena Cadet reumatológus azt javasolja, ilyen helyzetben keressük a cinkben (csökkentik a kortizolszintet), a magnéziumban (segít az ellazulásban) és az E-vitaminban (csökkenti az agyban az oxidatív stresszt) gazdag ételeket. Rágcsálhatunk napraforgó magot, vagy készíthetünk valamilyen hüvelyesből – mondjuk csicseriborsóból – készült fogást.

Sokat segít az is, ha a feldolgozott, adalékokkal telenyomott ételek helyett a természetes forrásból származóakat részesítjük előnyben. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek – például a tonhal, a dió, vagy a lazac – szintén segítenek, ha feszültek vagyunk, ugyanis csökkentik a gyulladásos reakciókat és a magas vérnyomást. Hasonlóképpen jót tesz ilyenkor, ha repce-, lenmag- vagy szójaolajjal főzünk.

A tápanyagban gazdag szénhidrátok – mondjuk az édesburgonya – fogyasztása szintén jótékony stresszhelyzetben, ugyanis ezek is csökkentik a kortizolszintet, ráadásul a feszültségoldásban nagy szerepet játszó C-vitamin, illetve kálium kiváló forrásai is.

A csokirajongóknak jó hír, hogy az étcsokoládé is remek stresszoldószer, lévén, magas a magnéziumtartalma.

A citrusok, a kamilla és a kurkuma fogyasztásával is jót teszünk magunknak, ugyanis ezek segítik a bélrendszer megfelelő működését, és javítják a közérzetet.

Hasonló, de egészséges

Kezdetben különösen érdemes figyelni arra, hogy a kedvenc feszültségoldó nasinkhoz hasonló ételt válasszunk, mert így könnyebben megy az átállás. Ha hirtelen váltunk, mondjuk chips-ről almára, biztos, hogy nem leszünk elégedettek. A lényeg, hogy kedvenceink egészségesebb alternatívái után nyúljunk, amikor zaklatottnak érezzük magunkat.

„Próbáljuk meg a ropogós chips-eket ropogós mandulával helyettesíteni. Két pohár bor helyett igyunk egyet, s a másik pohár már legyen egy finom, nyugtató, citromos kamillatea” – javasolja Joseph professzor. „A napi kávérituálé egyik alkalmakor a feketét cseréljük le matchára, ami tele van antioxidánsokkal, s ugyanúgy éberré tesz, de a felpörgés és a szorongás érzése nélkül.”