Kulináris kalandozásunk során feltérképeztük Zala megye gasztronómiai kínálatát. Jártunk piacon, pékségben, fogadóban, gasztrobárban, kávézóban, borkereskedésben és sörfőzdében, kóstoltunk nemzetközi és klasszikus helyi ízeket is.
Zalaco pékség
Egy települést gyakran a piacon lehet legjobban megismerni, mert szinte biztos, hogy az ott élő emberek járnak ide, így nemcsak minden korosztály és réteg otthoni szakácsaival találkozhatunk, hanem képet kaphatunk arról is, milyen ételeket esznek az adott vidéken. A zalaegerszegi termelői piac ezért is jó kiindulópont, hogy felfedezzük a környék gyomrát. Reggel fél hét után a csarnokhoz érkezve mindjárt megcsap a Zalaco pékségéből kiáradó túrós táska vaníliás illata. Be is térünk, s itt mindjárt találkozhatunk is az első zalai különlegességgel. A Kultúra néven árult, joghurtra hasonlító, de nem olyan savanykás, vajkultúrával beoltott sűrű ital pont jó így elsőre, hiszen valósággal nyugtatóként hat az illatok által „felzaklatott” gyomorra. Mint kiderül, a tejtermék leginkább Zala megyében kedvelt, de Nyugat-Magyarországon már máshol is megkóstolható.
Zalaegerszegi termelői piac
Míg a kofák a koronavírus aktuális állását taglalják egy-két kontyalávalóval kínálva egymást, a vásárlóknak is ajánlgatják a frissen ütött tökmagolajat, különböző mézeket, fekete és zöld paradicsomot és Zala másik nagy kedvencét, a lilás árnyalatú tarlórépát is. Mint az egyik árus elmeséli,
a répa népszerűségének az a legfőbb oka, hogy igen finom savanyúságot kovászolnak belőle.
A savanyú káposztához hasonlóan csak fűszereket (babérlevelet, egész borsot) és sót adnak hozzá, majd magától fermentálódik tejsavas éréssel. Ebből is vettünk: ízében valóban különleges, a tejsav mellett van kis csípős, tormás pikánssága is.
Zalaegerszegen és a környéken járva szinte mindenhol találkozunk Zalaco pékséggel, így a cég meghatározó lett a megyében. Berta Lászlóval, a zalai központú pékség tulajdonos-vezérigazgatójával beszélgettünk.
– Eredetileg Zalaszentgróton, a Gróti Pékségben 1992-től 1998-ig csendestárs volt, majd egyedüli tulajdonosként kezdte el felépíteni a céget. Három évre rá már megvette a jóval nagyobb Zalaco Zrt.-t, azóta pedig a folyamatos építkezés során már piacvezetői pozícióra tör Nyugat-Magyarországon.
Hogyan lett egy kis pékségből hazai sütőipari óriás?
– Igen sokat számít, hogy Zalaszentgróton komoly technológiai fejlesztéseket tudtunk végrehajtani, ami nagy helyzeti előnyt jelentett. Ezek pár év alatt akkora növekedést hoztak a Gróti Pékség életében, hogy a cégfelvásárlás lett a logikus döntés, amikor a Zalacót megvettük. Itt ismét beruházással kellett kezdeni, hiszen állami vállalatként nem a legkitűnőbb műszaki berendezésekkel rendelkezett. Az újabb technológiai előrelépés során Magyarország első nagy robotkemence-rendszerét tudtuk megvenni igen kedvező feltételekkel. A másik lényeges irány a saját bolthálózatunk kiépítése volt. A további növekedés tulajdonképpen erre a két alapra épült.
– A portfóliójukban rengeteg terméket láthatunk. Hogyan alakult ki ez a paletta?
– Valóban körülbelül 400-féle termékünk van. Évente 20-30 újdonságot is kipróbálunk, melyek közül a kedvenceket a továbbiakban is készítjük. Filozófiám szerint ugyanis
mi mindenki péksége akarunk lenni.
Ehhez pedig olyan termékkörre volt szükség, amelyben a cukrászattól a napi termékeken át a helyben sütött áruig minden megtalálható, a kiskereskedelmi forgalomtól a nagykereskedelemig.
A zalaegerszegi telephelyünkön van olyan pékműhelyünk is, ahol hatméteres péklapáttal vetik be a kenyeret a pékek egy olyan kétaknás magyar kemencébe, ahol még hőmérő sincs, így csupán a pékek szaktudására és tapasztalatára épül az összes folyamat. Zalaszentgróton pedig kézműves, vadkovászos kenyereket sütünk 72 órás tésztaérleléssel. A cukrászatban ugyanúgy megvan ez a kettősség: készítünk mindenki számára elérhető és kézműves, egészen magas szintű prémiumterméket is. Mi soha nem ítéljük meg egy-egy aktuális vásárlói trendről, hogy az valóban egészséges-e. Ehelyett arra törekszünk, hogy több évtizedes szakmai tapasztalatunkkal a lehető legjobban, legízletesebben készítsük el a terméket.
Lehetőség szerint válogatott, ellenőrzött forrásból származó, helyi alapanyagokat használunk, például helyi zöldséget, milejszegi tökmagot, vagy győrvári tejüzemünkből a tejet.
– Zalai hagyományokra épülő termékeik is vannak, mint a hatlapos, a zalakocka, a gróti kenyerek, a keszthelyi rozskenyerek. Mennyire lokálpatrióták, hagyománytisztelők az önök vásárlói?
– A mi régiónkban szívből remélem, hogy az itt élőknek az elsők között jut eszükbe a Zalaco a többi helyi pékség mellett. Nálunk a fogyasztó a legfontosabb, az ő igényeinek igyekszünk megfelelni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a hagyományokat is. Ha például megnézzük a pogácsát, akkor láthatjuk, hogy ezek majdnem minden üzletben szögletesek, mert így lehet veszteség nélkül gyártani. A kerek pogácsa viszont nem véletlenül így alakult ki tradicionálisan. Ha kör alakú az alapja, kevésbé szárad ki, így a termék élvezhetőségére a forma teljesen rányomja a bélyegét. Elfogadtuk, hogy sokkal hatékonyabb lenne szögletes pogácsát készíteni, de a mi pogácsáink mindig is kör alakúak lesznek.
Megpróbálunk ebben is hagyományőrzők lenni, így egyre szívesebben fogyasztják a pogácsáinkat Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Horvát országban is. A pogácsa ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia kedvelt terméke volt, amit sok helyen már elfelejtettek, de Zala megőrizte. Persze ezt az ízt Zalában sem hagyják parlagon (vagy tarlón) heverni. De az ebből készült savanyúság is csak egy lépcső, amely egy még nagyobb kedvenchez vezet: a zalai babos répához, más néven a paradicsomos répához.
Ki is kellett derítenünk, hogyan készül.
Arany Bárány
A hagyományos házias ízekhez pedig honnan is tudnánk jobb szakértőt találni, mint Zalaegerszeg legrégibb fogadójában, a hotelként is működő Arany Bárányban, amelynek elődjét 1750–60 között építtette a város akkori földesura, a veszprémi püspök. A város fellendülése során aztán a püspöki fogadót lebontották, és a helyén épült fel 1894-ben a ma is látható formájában az új kétemeletes épület, amelynek hatalmas terei, freskókkal díszített bálterme (Télikert) és komoly konyhai hagyományai vannak.
A szállodában a mai napig lehetőleg mindent házon belül oldanak meg: a nagy kedvenchez, a tökös-mákos réteshez is maguk nyújtják a tésztát, és a mácsikhoz, azaz a metélt tésztához is helyben gyúrják az alapanyagot.
Ferincz Jánosné konyhafőnök útmutatása alapján a konyhában kicsit jártas ember könnyedén elkészítheti a fent említett klasszikus zalai ételt. Szerinte a babos répánál először azt kell megnézni, hogy mennyire savanyú a tarlórépa, mert ha túl erősre fermentálódott, akkor érdemes kicsit kimosni.
Ezután pörköltalappal – hagymával, fűszerpaprikával – tegyük fel a répát rotyogni. A babot külön főzzük meg füstölt bőrkével, babérlevéllel és egész borssal. Emellett a füstölt csülköt is feltesszük vízben főni.
A háromnak nem kell egyszerre elkészülnie, bevárhatják egymást. Ha mindhárom rész megfelelően puha, akkor a csülköt kivesszük, és felvagdossuk, hogy a végén csak adagolni kelljen, és mindenkinek egységesen jusson. A répás pörköltalaphoz hozzáadjuk a leszűrt babot, és felöntjük a csülöklével. Összefőzzük az egészet, majd paradicsompürével tovább ízesítjük, és rántással besűrítjük.
Végén a tálaláskor adagonként adjuk bele a csülköt.
A VÍZ ESETÉBEN elsősorban annak tisztaságát és az egészséget támogató megfelelő nyomelemtartalmát értékeljük. Az ízlelésünkkel tulajdonképpen ezeket az értékeket keressük, amikor harmonikusnak érezzük. A zalaszentgróti ásványvíznél mindezek adottak, így Magyarország 25 vízbázisát kielemezve a Natur Aqua végül ezért találta meg itt a saját forrását, ahonnan a cég már több mint egymilliárd liter vizet palackozott.
A 685 méter mélyről érkező, 14 ezer éve szűrődő zalaszentgróti víz ásványianyag-összetétele ugyanis kiegyensúlyozott, ezért is érezzük az ízét kellemesnek. Érdemes lehet mindezen túl azt is megvizsgálni, hogy miért ízlik nekünk az adott víz, hogy kiérezzük a különbségeket.
A cég felkérésére Fabók Mihály sommelier ezért is adott tanácsot ahhoz, hogyan érdemes a vizet kóstolni, és mihez milyen víz illik. Szerinte a szénsavmentes, lágyabb víz inkább könnyebb ételekhez, akár párolt zöldségekhez, halakhoz sokkal jobban társítható, míg a szénsavas változat más jellegű ételeket igényelhet: kimondottan jól illik pörköltekhez, akár vadhúsból készült fogásokhoz, mivel a víz szénsavassága jobban kiemeli az ásványos jegyeket, így az ilyen jellegű nehezebb ételeket ízében határozottan elkíséri, és szinte könnyedebbé teszi.
Borkóstoláskor mentes vizet ajánl a sommelier, lehetőleg alacsony vagy közepes ásványianyag-tartalommal rendelkező lágyabb fajtákat, vigyázva arra, hogy ne befolyásolja a víz a borok eredeti ízét és karakterét. „Nagyon érdekes maga a vízkultúra, de egyelőre igen keveset tudunk róla – mondta Fabók Mihály. – Pedig lehetne bővíteni az ismereteket például azáltal is, hogy az éttermek a borlapon kívül vízlapot is készítenek, feltüntetve rajta a különböző vizeket. Hiszen fontos tényező lehet a terroir, a természeti környezet, a víz múltja, és eleve az, hogy ismerjük, mit fogyasztunk és annak mi a története, honnan származik, hogyan nyerik ki, hogyan palackozzák, mi az összetétele, ásványianyag-tartalma...Ezek mind-mind befolyásolhatják a víz minőségét, megítélését.”
Díszpinty Gasztro Bár
Azért persze Zalaegerszegen sem csak a hagyományos ízekre készíthetjük a gyomrunkat, hiszen a Dísz téren található laza, újhullámos, kicsit kiülős, kicsit bárhangulatú, kicsit street food irányultságú Díszpinty Gasztro Bár például elrugaszkodik a tradícióktól. Mint azt Tőke Eriktől, a tulajdonostól megtudjuk, 2015-ben indultak a Tütü gasztrobusz meghosszabbításaként. Az ételek között itt is rengeteg izgalmas ízzel találkozhatunk, elsősorban a nemzetközi konyhából merítve ihletet.
A kiindulópont a hamburger volt, amelyből többféle is készül, majd kirándulást tettek a nápolyi kemencés pizzák világába,
és a háttérkonyhájukban barbecue-technikát is alkalmaznak, így például tépett hús (pulled pork), Pastrami és Reuben szendvics is van az étlapon. Utóbbi ritkán érhető el itthon, így érdemes lecsekkolni:
a jelentős mennyiségű barbecue-szegy nem túl füstös, nem túl cupákos-zselatinos, de ezek az elvárt elemek megfelelően meg is jelennek benne, így ellenpontként a nem túl harsány savanyú káposzta is remekül működik. Végeredményben a magyar szájíz számára sem ismeretlen, harmonikus ízkombinációt kóstolhatunk.
Pedro Étterem
A Pedro Étterem több mint húsz éve megkerülhetetlen gasztrointézménye Zalaegerszegnek a maga stabil minőségével és komoly kerthelyiségével. Fő profilja a finomított tex-mex konyha burritóval, fajitával, tacóval, quesadillával, enchiladával, steakekkel, de a zalai konyha kedvenceit is megkapjuk, mint a különböző feltétekkel kínált burgonyaprószát, amit nevezhetnénk akár zalai krumplitortillának is: természetesen magyaros feltétek kerülnek rá, csülök, sajt, hagyma, tejföl. Ez utóbbi a hagyományokhoz híven kefirrel vagy aludttejjel készül, kívül extrán ropogós, mint a sült burgonya, belül pedig puha, lágy, szinte krémes. Ezért aztán a csirkés burrito mellett ez is szinte mozdíthatatlan az étlapról.
A Pedro mellett kezdett el működni Gombos János séf másik szerelemgyermeke, az épület különtermében található Tannin, amely kiváló borkínálattal és fine dining igénnyel működött, de sajnos a koronavírus nem tette lehetővé a finanszírozását, így jelenleg újraindításra vár. A Pedro egyik oszlopán látható gyönyörű ingás falióra egy körmendi órás keze munkája, amely a karantén alatt megállt. Azóta hiába húzzák fel a súlyokat, és indítják el az ingát, nem kezd el járni. A Tanninnal együtt most ez az óra is restartra vár.
Kávélabor
Az étkezés után a kávét se hagyjuk ki Zalaegerszegen a Kávélaborban, amelynek lelke Németh Endre.
Ő egyike az úttörőknek Magyarországon, akik kávéban nemcsak a pirított jegyeket igyekeznek előcsalogatni, hanem visszatérnek a kávé gyökeréhez. A kiindulási pont szerint ugyanis érdemes észrevenni, hogy a kávé egy gyümölcs, amelynek gazdag ízei az enyhébb pörkölés mellett érvényesülnek, és ezeknek ugyanúgy van létjogosultságuk. Endrénél a váltásra már több mint hét éve került sor, miután a hagyományos kávézóját eladta, az új helyet pedig egy akkor nem túl frekventált utcában nyitotta.
Itt olasz pörkölésű kávét ne keressünk, helyette egy világszintű specialty kávézóban szürcsölhetjük a mindig frissülő kínálatot. Most pedig már izgalmas reggelikért is érdemes jönni, hiszen vargányás sült tojást nem akárhol kaphatunk.
Pampetrics borkereskedés
A nap végét Zalaegerszegen nem tudtuk volna jobb helyen zárni, mint az Arany Báránnyal szembeni borkereskedésben, amely jóval több ennél. Ugyanis pár év alatt viszonyítási pont lett Zalaegerszegen. Ennek pedig legfőbb oka maga a tulajdonos,
Pampetrics György, aki hatalmas mosollyal, egy jó pohár borral, valamint a gyönyörű Berkel masinán szeletelt sonkával fogad,
amit mindennap megjárat. Mindegy, hogy a hivatalos zárás után érkezünk. Mint meséli, nem ritka, hogy az összegyűlt társaság hajnalig kóstolgat. Gyakran vadidegenek ugranak be ide, akik az Arany Bárányban szálltak meg, és úgy csatlakoznak be a társaságba, mintha mindig is ide jártak volna.
Ahogyan beszélgetünk, leginkább az derül ki, hogy Pampetrics úrnál a borkereskedői szerep és az ember egy és ugyanaz, mondhatni önazonos. 1980-ban kezdte a szakmát, a mai leghíresebb borászokkal együtt élte meg a hőskorszakot, és a fiai is ebbe nőttek bele. Ma is szívesen emlékszik vissza, ahogy a ház szuterénjében segítettek a mai borászlegendáknak címkézni, amíg a gyerekek legszívesebben a kapszulákat tették rá a borosüvegek végére.
A zalai boroknak pedig külön polcot szentelt a boltban, így például már szinte csak nála kóstolható a Bussay Örökség. Ez az utolsó bor, amely még a 2014-ben el hunyt Bussay László keze munkáját őrzi.
A bor szőlőjét annak idején a Kerkaborum területről szüretelték, amit a zalai borász Heimann Zoltánnal és Sz. Kis Lászlóval alapított. Zalaegerszegtől érdemes hát ezzel a korttyal búcsúzni.
Először hirdettek pályázatot Keszthely város tortájára, amelyen a zsűri nyolc nevezett édesség közül választotta ki a győztest. A Cserszegi fűszeres-mandulás torta Németh Béla alkotása, és a Sütibolt nevezte a versenyre: borhabbal, roppanós mandulapraliné-réteggel és fehér csokoládés mousse-szal készült, mandulás piskóta és mandulás linzer alapon. A győztes kiválasztásában biztosan sokat nyomott a latban, hogy a cserszegi fűszeres szőlőfajta Keszthely büszkesége is, hiszen Bakonyi Károly szőlőnemesítő nevéhez fűződik, aki a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen tevékenykedett.
FŐ CSAPÁSIRÁNYUNK mellett is akad látni- és kóstolnivaló Zalaországban, így a megye nyugati határán, Lentiben is, a szlovén határnál. Itt várja a Thermal Hotel Balance a kikapcsolódásra és kulináris kalandokra vágyókat. A hotel konyháján kiemelten kezelik a zalai tradicionális ízek és a helyi minőségi alapanyagok bemutatását, hiszen határ menti fekvése miatt jócskán akad külföldi vendég, akiknek érdemes ezzel elbüszkélkedni. A környékről érkezik a kézműves kecskesajt, a hidegen és melegen sajtolt tökmagolaj vagy éppen a termelői méz. Mindehhez csatlakoznak a környék kiváló birtok és dűlős borai, hiszen a szálloda a Zalai borvidék szívében fekszik.
A HÉVÍZ KÖRNYÉKI séfek kis örömfőző játékába érdemes becsatlakozni, ha el tudunk kapni egy ilyen vacsorát. Farkas Bálint konyhafőnök felvetése volt eredetileg, hogy a laza kapcsolatban álló főszakácsok párokat alkotva rendezhetnének vacsoraesteket, minden alkalommal másik helyen, így eszmét és tapasztalatot is cserélhetnek a szakmáról, ami mellett a baráti viszony ápolása is nagyon fontos szempont volt. Az Én Anyósom étterem két séfjén kívül még tíz helyi szakács vesz részt a játékban. Tizenhárman végül pedig úgy lettek, hogy kitalálták, a 13. személy egy mentor, egy korábbi mesterük legyen. Így esett a választás Zámbó Tiborra.
Az Én Anyósom
Egerszeget magunk mögött tudva elindulunk Hévíz és Keszthely felé, de mindenképpen megérdemel egy megállót Az Én Anyósom étterem Alsópáhokon. Hévíz kapujában az egykori csárda helyén nyílt egység egyszerre jelent magasabb színvonalú önkiszolgáló ebédlőt és minőségi, helyi alapanyagokból dolgozó házias kisvendéglőt. A bejárat felől ha balra fordulunk, tálcával gyűjthetjük össze magunknak az ennivalót, ha jobbra, akkor beülhetünk a kemencés, cserépkályhás vendégtérbe, és étlapot hoz a felszolgáló.
Szücs Attila séf mesél az étteremről, aki társával, Dénes György séffel üzemelteti a helyet. Az étterem nevét érdemes mindjárt kicsit kibontani: a régi nevet mindenképpen meg akarták változtatni, ezzel jelezve az új időszámítást. Egy jó barátjuk, a sajtüzletéről híressé vált T. Nagy Tamás adta nekik aztán az ötletet: legyen Az Én Anyósom. A mamát általában ugyanis mindenki szereti, még ha nem is vallja be. Sokat vigyáz a gyerekekre, és isteni vasárnapi ebédet főz. A név pedig igazán figyelemfelkeltő.
A gasztronómiai megközelítésben is egyszerre jelenik meg a mama főztje és az ötletesség.
„Nem megváltani akarjuk a világot, hanem finomabbá tenni”
– mondja Szücs Attila, aki alaposan ismeri a vendégkörüket. Náluk hagyományos fogásokra vágynak, ami nem jelenti azt, hogy ne tennének mindenhez egy kis furfangot. Ők is főznek töltött káposztát, de hol gerslivel, hol hajdinával, hol kölessel. A kacsamellet sous-vide technológiával készítik, és időnként ázsiai ízeket is kínálnak. Rengeteg helyi alapanyag kerül be a konyhára, amit gyakran környékbeli termelők hoznak be: fekete paradicsomot, mángoldot, rebarbarát, cukkinit. Vargányából, vadhúsból pedig szinte mindig kiemelkedő minőséget kapnak.
Brix Bistro
Hévízre érkezve a Bonvital Wellness & Gastro Hotel alsó szintjén található Brix Bistro egyből megragadja a tekintetet, hiszen ilyen vendégváró hely nincs a környéken akár a megjelenését, akár lezser eleganciáját, akár a prémium kínálatot nézzük. Az étterem séfje, Józsi Norbert tavaly januárban vette át a konyha irányítását. Koncepciójában emelt szintű bisztrót valósít meg olyan feszes kínálattal, ahol minden vendég megtalálhatja a kedvenceit. Választhatunk három-négy előétel közül, ugyanennyi levesből, tíz-tizenkét főételből, és négy desszertből. Van közte vadétel, szárnyas, hal- és vegetáriánus fogás, de idényjellegű zöldségek is. Leginkább a nemzetközi konyha jelenik meg, például nagy kedvenc náluk a Brix Burger, de a paradicsomos, római köményes báránylevesükből sem tudnak eleget főzni.
A kacsamell fogásukat pedig még talán ezeknél is többen keresik. Utóbbiról Norbert azt is elárulta, hogyan készül: a kacsamellet 6 százalékos sóoldatban áztatjuk, majd 58 °C-os maghőmérsékleten készítjük el sous-vide módszerrel. Tálalás előtt serpenyőben, tisztított vajban, egy rozmaringág kíséretében pirítjuk. Az édesburgonyát először sütőben sütjük puhára, majd a héjából kikapargatva liszttel, tojással gyúrunk belőle gnocchit, amit aztán kifőzünk, majd serpenyőben, vajban átpirítjuk.
A meggy egy részét cukorral, rozmaringgal megfőzzük, majd termomixerben átdolgozzuk, végül egész meggyet adunk hozzá.
A törökmogyorót sütőben megpirítjuk, majd egy konyhai GN-edénybe (otthon tepsibe) adagoljuk, mellé teszünk egy rozmaringágat, amit „konyhai sárkánnyal” megpörkölünk, és az egészet letakarjuk alufóliával. A mogyorót a végén összetörjük. Így a kacsamell mellett megjelenik a meggyes, gyümölcsös íz, valamint a krémes és a ropogós textúra is, amit a rozmaring aromája köt össze.
Hévízen ezt ne hagyjuk ki!
Kanyar Bárkonyha
Innen már csak a szomszédba, Keszthelyre kell átruccanni, hogy Zala újabb, fejlődő, fiatalos gasztroszínterére érjünk. Mindjárt a Festetics-kastély tőszomszédságában ott a Kanyar Bárkonyha, amely 2021 pünkösdtől működik. Korábban kávézó volt, majd jó darabig zárva tartottak, amíg a család újabb generációjának tagja, Bertók Bálint új koncepcióval, új arculattal meg nem valósította a saját elképzelését. Az étterem koktélokban és italokban is erős, valamint egészen elegáns fogásokat kaphatunk.
A tulajdonos üzletvezetőnek sikerült olyan csapatot összeszedni, amitől az egész hely egységessé vált. Az ételek is illeszkednek a környezetbe: elegánsak, modernek, visszafogottak, és az ízeknek sincs híja.
A francia tatárban a húst például már a modernebb elvárások szerint apró kockákra vágták, kapribogyó, sóban eltett citrom, valamint tormás majonéz teszi pikánssá. Az ugyancsak visszafogott libamájpatét lilahagyma- lekvár és ropogós tüll egészíti ki. Pont olyan falatok, amikhez jól jön egy koktél, például egy negroni, amit Bálint gyakorlott mozdulatokkal prezentál. Itt egész nap el lehet lenni a reggelitől kezdve, és valóban kellemesen el tudnánk tölteni hosszabb időt is.
Zalaegerszeg ipari parkjának területén egy valódi kis startupközpont alakult ki. Itt található az Elf mikrosörfőzde és mellette egy kis taproom (többcsapos söröző), ahol 30 vendég fér el.
Elekes Ferenc 2017-ben tette fő munkájává a hobbiját, a sörfőzést. Azóta igyekszik megismertetni Zalaegerszeggel a felső erjesztésű sörfajtákat és az izgalmas újvilági komlókat. Ennek egyik alapdarabja a Zegi, a város pufi Z betűjével. Ez Zalaegerszeg söre, ami egy jól kortyolható pale ale, nem túl hangsúlyos komlókeserűséggel és nem is túl erős aromakomlókkal – inkább a maláta érződik ki. A hozzáadott tökmagtól se féljünk, nem tökmagolaj- ízű, inkább csak az illatában érezni, simán le lehet belőle gurítani párat.
PADka bisztró
De Keszthelyen az összes ajánlott hely olyan, hogy tényleg le tudnánk ott horgonyozni. A PADka bisztró szintén friss hús a városban, mégis mintha már régóta várna ránk. A kávézó és a bisztró jegyeit is magán viselő otthonos hely mögött álló Deák Gergő dolgozott Angliában és hajón is szerte a világban, de jó pár budapesti étteremben is, ahol különböző hússütési technikák álltak a középpontban. Ezeket az adottságait kihasználva kezdett kísérletezgetésbe, hogy milyen hangulat, zene, étel jön be leginkább a vendégeinek. Szinte minden hónapban csavar egyet, és kipróbálja, hogy éppen a klasszikus amerikai ízek vagy a kubai, karibi hangulat tetszik-e. Érkezésünkkor Kuba volt soron, így A séf című filmből világhírűvé vált cubano szendvicset is étlapra tette, amit a Buena Vista Social Club dallamai kísérnek, így az ősz végénél sokkal vidámabb hangulatba kerülhetünk.
A helynek amúgy is a kellemes környezet a legfőbb erőssége, mintha vendégségben lennénk Gergő otthonában.
A konyha pici, de a környék legjobb alapanyagaira épít, és a hátsó udvarban egy szmóker is kiterjeszti a munkaterületet, így lassú füstben, barbecue-technikával itt sülnek a húsok.
Zalaegerszegen hat különböző vendéglátóhely – a Díszpinty, a Spájz, a Pedro, a Contrast, a Pampetrics borkereskedés és a 4 Seasons koktélbár – fogott össze szeptemberben egy hosszú hétvégi programfolyam erejéig. A helyszíneken többek között Balaton-felvidéki, szekszárdi, móri, mádi, egri és zalai borászokkal találkozhattak a részt vevők, míg a minőségi borok és ételek mellé jazzt, cigányzenét, akusztikus rockzenét és salsát is kínáltak. Ennek még biztosan lesz folytatása.
Pampetrics Borbár
Ha Keszthelyen az első két helyen horgonyt vetettünk volna, akkor zalai körutunk záró pontján legszívesebben kikötőhelyet bérelnénk. A Pampetrics Borbárban ugyanis az ízléssel összeállított berendezés és az értő gonddal kiválogatott kínálat mellett még egy olyan személyiség is ott áll, aki nemcsak kitalálja, hogy mit szeretnénk, de ezen túlmutatva meglepetésekkel is tud szolgálni, így állítva újabb és újabb kihívásokat a gasztronómiai kíváncsiságunk elé. Fontos szereplője hát Keszthelynek Pampetrics Milán, aki a Zalaegerszegen élő György fia. Míg az idősebb borkereskedő Zalaegerszegre költözött, addig Keszthelyen fiai, Milán és Áron viszik az üzletet. Ahogyan a borbárhoz érünk, mögötte, a Pethő-ház udvarán egy pétanque-pályát találunk. Mint kiderül, ha megfelelő alkalom lett volna rá, ki is hívhattuk volna Milánt, hogy pontokat szerezzünk a Hello Keszthely telefonos alkalmazás játékán. Helyette azonban az éppen lemenő novemberi nappal együtt kóstolgathatunk igencsak izgalmas borokat az aktuális kedvenceinkből – rajnait, sauvignon blanc-t, de akár palackos erjesztésű buborékos tételeket is. A laza jazz kíséretében sorra érkeznek a törzsvendégek is, és közben az elegáns kis szeletelőgépet is megforgatja Milán, amely egy padovai mester keze munkája, így kerülnek tálra a vékony szeletek az olasz levegőn szárított sonkából. Talán ez lehet a különbség a nemzedékek közt: míg az első generációban az úttörők lelkesedését fedezhetjük fel, addig a második tagjai egy lépéssel továbbléphetnek kifinomultságban. Egy kicsit jobban észrevehetik az apró különbségeket, hiszen már ebbe születtek bele, innen képezhették magukat tovább.
Milán csak a legjobbat válogatta össze falatokból is.
Szinte csak sonkából és olajbogyóból tart külföldit, kenyérből, kolbászból, sajtból talált megbízható minőséget a környékről is.
A sajt önmagában is megér egy misét, hiszen a Ranolder püspökről elnevezett hazai sajtfajta négyéves érlelésen ment keresztül, és simán felveszi a versenyt a Parmigiano Reggianókkal is. Milán évekig kutatta, melyik falat működik nála: Tóth Tamás négyéves sajtjait már évek óta árulja, hiszen állandó minőséget képviselnek. A vendégkör pedig folyamatosan bővül. A pici, húszezres városban sok a borkedvelő.
A helyiek szeretnek kitekintgetni, míg a turistáknak csak magyar szőlőfajták magyar borait ajánlja. Olaszrizling kéknyelűt mindenképpen kóstoltat. Borokból a bolt egyik oldalán a kereskedésük ezer hazai borfajtája közül kínálnak 300 kedvencet, míg a másik oldalon 200 külföldi került a polcra. Nyáron a teraszon 20-30-féle borból lehet kérni pohárral. Milán egy szentantalfai olaszrizlinget tölt kilépőként, amely a zamataival még a hazaúton is elkísér. (X)
AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS REGIONÁLIS TÁMOGATÓI:
ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT, KESZTHELY ÉS ZALAEGERSZEG VÁROSA
