Manapság minden trendi, ami kávés, de aki egy újabb verziót keres napi koffeinadagja pótlására, kipróbálhatja a növény bogyójából készülő teát is.

Az ital, amit cascara néven ismerhetnek a legtöbben, még kevésbé elterjedt nálunk. Az elnevezés spanyol eredetű, héjat jelent – ez már sokat elárul arról, hogyan készül ez a különleges „tea”. Az italt a kávécserjén növekvő bogyók (a cseresznyék) szárított héjából készítik, leginkább a tradicionális kávétermelő országokban, népszerű például Etiópiában, Bolíviában vagy Jemenben. A frissítő ital az elmúlt években azért a világ más tájait is meghódítja lassan – legalábbis alkalmanként már találkozhatunk vele egy-egy nagyobb, nemzetközi kávézólánc kínálatában.

Cascara, mi az?

Azt valószínűleg a legtöbben tudják, hogy a kávébab nem más, mint a kávécseresznye belsejében található mag. A bogyó a színét tekintve általában pirosas, de néha inkább narancsos vagy sárgás árnyalatú. Egy bogyóban általában két mag található.

„A két babszemet egy nyálkás réteg veszi körbe, majd következik a külső védőréteg, a héj” – magyarázza a Batch Coffee alapítója, Tom Saxon. A cascara ebből a külső héjból készül.

de már egyre több farmer ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket, így a héjakat összegyűjtik, a napon kiszárítják, s néhány hónap érlelés után megszületik a cascara.

Ez most kávé vagy inkább tea? Vagy valami más?

A cascarát nehéz besorolni, de az általános konszenzus az, hogy egy gyümölcsfőzetnek, lényegében egy növényi teának tekinthetjük.

Milyen az íze?

A cascara íze erős és kiegyensúlyozott, sok gyümölcsös (mangós, cseresznyés, hibiszkuszos) aromával. Elfogyasztása után érződik igazán savassága, amit a kávé esetében is érezhetünk.

„Igazából az íze sokkal jobban hasonlít a kávécseresznye természetes ízére, mint a hagyományos kávéra” – fejtegeti Asser Christensen kávészakértő.

„A kávé a fogyasztás előtt egy hosszadalmas procedúrán megy át, míg a cascara aromája sokkal közelebb áll az eredeti bogyóhoz.”

Az azonban a két italban azonos, hogy az ízüket nagyban befolyásolja a termesztés helye, a leszedés és a szárítás módja.

Koffeintartalom

Egy tanulmány szerint egy csésze cascara koffeintartalma egy átlagos feketekávé nagyjából ötödének felel meg.

„A legerősebb cascara koffeintartalma is ’csupán’ 111,4 mg/liter, míg egy átlagos kávé esetében ez az érték – erősségtől függően – 400 és 800 mg/liter közötti” – olvasható az elemzésben.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval többet fogyaszthatunk belőle a nap folyamán, mint amennyit kávéból ajánlott.

Negatív mellékhatások?

„Mivel a cascarát jellemzően napon szárítják, és gyakran tárolják zord körülmények között, előfordulhat például penészesedés” – magyarázza Christensen. Kellemetlenséget okozhat maga a koffein is, ezért ügyelni kell az elfogyasztott mennyiségre, különösen, ha tudjuk, hogy érzékenyek vagyunk az alkaloidra.

Ezek a tények azonban eltörpülnek amellett, hogy az EU-n belül a cascara és az ebből készült termékek árusítása kissé ellentmondásos. 1997-ben született ugyanis egy törvény, amely kimondja, hogy az ’újfajta’ élelmiszerek (ebbe a kategóriába soroltak minden olyan fogyasztható terméket, amelyet a törvény hatályba lépése előtt nem fogyasztottak széles körben az uniós polgárok) esetében igazolni kell azok biztonságosságát, mielőtt árusítani kezdenék.

2015-ben egy osztrák zöld kávé importőr vállalat, a Panama Varietal elkezdett egy cascara alapú üdítőn dolgozni, s ezzel egyidőben kérelmet is benyújtott a későbbi árusításra.

Mivel akkor aggályosnak tartották, hogy az előzetes vizsgálatok során néhány kísérleti állat megbetegedett, a kérelmet elutasították.

Ezután az említett cégnél újabb cascarás terméken kezdtek el dolgozni, s az átdolgozott kérelem egy évvel ezelőtt el is jutott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). A várakozások szerint a kérelmet még az év végéig elfogadhatják – ez pedig azt jelentheti, hogy a főzet mellékhatásait taglaló vitának a közeljövőben vége lehet.

Másrészről, az atlanti térségben a cascara fogyasztását egyáltalán nem szabályozzák. Még az Egyesült Államokban sincs olyan hatóság, ami legalább megközelítő szigorral viszonyulna cascara-alapú termékekhez – ezért lehet az, hogy például az amerikai Starbucks-okban időről-időre – s egyre gyakrabban – feltűnnek a cascarás italok.

Pozitív hatások

A cascarában rengeteg az antioxidáns, főként a polifenol.

„A polifenolokban gazdag étrend hosszútávú alkalmazása védelmet nyújthat a rák, a keringési megbetegedések, a cukorbetegség, a csontritkulás, illetve az úgynevezett neurodegeneratív betegségek kialakulása ellen” – áll egy orvosi tanulmányban. 

Természetesen azt senki nem állítja, hogy napi egy cascara elfogyasztásától csodákat remélhetünk, de azzal sokan egyetértenek, hogy hosszú távon kortyolgatva valószínűleg hasznos lehet a szervezet számára.

További pozitívum, hogy az ital egy tökéletesen egyedi és speciális ízprofillal rendelkezik (erre általában nyitottak mind a kávé, mind a tea rajongói), a hasonló hatást ígérő energiaitalokkal összehasonlítva pedig egészségesebb opciónak tűnik, ráadásul környezettudatos szempontból is jó választás:

„Régen a cascara általában a komposztban, a helyi vizekben, rosszabb esetben a szemétben végezte” – fejtegeti Stone. Azzal, hogy a kávébogyó hagyományosan kidobott részeit is felhasználjuk, kétségtelenül jót teszünk a környezetünknek.

Elkészítés

Az ital – kedvelői szerint – melegen és hidegen fogyasztva is élvezetes.

Ha forrón innánk, egy háromdecis bögréhez 3 evőkanálnyi szárított cascarára lesz szükségünk. A héjat egyszerűen tegyük egy teaszűrőbe, vagy egy French press-be, forraljuk fel a vizet, és készítsük el a főzetet. Nagyjából öt percig hagyjuk állni az italt, majd szűrjük le.

Amennyiben inkább hidegen kortyolnánk, egy háromdecis bögréhez 5 evőkanál cascarára lesz szükségünk. Ebben az esetben a megfelelő mennyiségű vízzel öntsük fel a szárított héjakat, és hagyjuk állni egy éjszakán át. Reggel aztán szűrjük le, és az italt tegyük hűtőbe néhány órára, utána fogyasszuk.