Tavasz végén, nyár elején jelennek meg a legzsengébb káposzták, amelyek között azoknak is érdemes körülnézni, akiknek a káposzta szó hallatán egy gyűlölt főzelék jut eszükbe. Többféleképpen el lehet készíteni, mint gondolnánk.

A káposztafélék családjába nem csak azok a fejes, leveles zöldek tartoznak, amiket valamilyen formában mindenki ismer:

ott a zöld, a fehér és a lila fejes káposzta, a kelkáposzta, vagy éppen a hosszúkás, világos színű, jól harapható kínai kel.

A káposztafélék (Brassicaceae) a keresztesvirágúak rendjébe tartoznak (mint a dinnyefa-, kapri- vagy rezedafélék), ez pedig igen népes család, sok nemzetséggel: a Brassica  nemzetségekbe sorolható a karfiol, a brokkoli, a pagodakarfiol, a kelbimbó, a retek, a karalábé, de a feketemustár és a tarlórépa is.

Már az ókori görög, római kultúrákban megjelentek az első fejes változatok, amelyeket a középkorban
tovább szelektáltak-nemesítettek. A nemesítésre vezethető vissza magyar neve is: a keresztezett növényre alkalmazott latin „compositum” szó alakulhatott valahol Kelet-Európában „kapusztává”. Könnyen termeszthető és felhasználható: a fejes káposzta sok vizet, de viszonylag kevés meleget és napfényt igényel, így a hűvösebb-csapadékosabb területeken is jól termeszthető. Nyártól a tél elejéig terem, és a télre beérő termés önmagában is, de savanyítással tartósítva még jobban tárolható.

A savanyítás – más néven erjesztés, fermentálás – az egyik legősibb tartósító eljárás. A zöldségek savanyításakor úgynevezett laktofermentálás, vagyis tejsavas erjedés történik, ami a zöldségek felületén
található természetes baktériumkultúrák szaporodásából indul el.

A tejsavas erjedés megnevezés félrevezető lehet, semmi köze nincs ugyanis a tejhez vagy a tejtermékekhez: a Lactobacillus baktériumfajokra utal, amelyek oxigéntől elzárt környezetben (anaerob) képesek szaporodni. A gondosan sózott, taposott, majd zárt hordóban érlelt káposzta szénhidrát- és fehérjetartalma mellett jelentős mennyiségű A-, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz. Mivel ez utóbbi a tejsavas közegben nem tud lebomlani, a savanyú káposztában az eredeti C-vitamin-tartalom 80-100 százaléka megmarad, így 20 deka már fedezheti egynapi szükségletünket.

Hasonlóan készül kínai kelből és fűszerekből a koreai kimchi, aminek az egészségre gyakorolt hatásai ismertek, tele van flavonoidokkal, antioxidánsokkal, és a tejsavas erjedés miatt a savanyú káposztához
hasonlóan rengeteg vitaminnal.

A kimchikészítés Koreában késő őszi rituálé, a családok – és főleg az asszonyok – ilyenkor összejönnek, és közösen elteszik a téli hónapokra elegendő kimchit – ugyanúgy, ahogy a savanyú káposztánál is együtt dolgozik a család.

Persze nem a savanyítás az egyetlen módja a káposzták felhasználásának. A megtisztított, falatnyi darabokra tépkedett leveleket ropogósra süthetjük, kelkáposzta helyett a ma már trendi fodros kellel is kiváló – a fodros kel nyersen egyébként smoothie-k, turmixok kedvelt alapanyaga, mivel 100 grammjában csaknem 3 gramm fehérje, 250 mg kalcium, 350 mg kálium van, és magas az A-, C- és K-vitamin-tartalma is.

A tavasz elején megjelenő zsenge retket általában nyersen fogyasztjuk, pedig savanyítva, posírozva és sütve is elkészíthető. Az édeskés, nyers karalábé 100 grammjának rendkívül alacsony (27 kcal) az energiatartalma, magas a víz- és káliumtartalma, és nemcsak főzeléknek vagy töltve remek (főleg mangalicával vagy báránnyal, friss zöld fűszerekkel), de a zsenge, első terményeket nyersen is jó ropogtatni.

Na de mit kezdjünk a kelbimbóval és a brokkolival? A popkultúrában a leginkább gyűlölt zöldségekként mutatják be, amitől a gyerekek örökre megutálják a zöldségevést, menekülnek előle a felnőtt emberek is. A túlfőzött daraboknál ez érthető is, mivel a kellemetlen, kesernyés ízük ilyenkor előtérbe kerül, de

ha jól készítjük el, sőt még fűszerezzük is, akkor nemcsak köretnek, de könnyű ebédnek vagy vacsorának is jók.

A brokkoli jó barátja a citrom, a kakukkfű, a kókusztej és a fehér bors, a kelbimbót pedig a legjobb szinte karamellizáltra pirítani sok fokhagymával, dúsítani egy kis tejszínnel, na meg némi bacont is érdemes belekeverni.

PIRÍTOTT KELBIMBÓ

Hozzávalók:
- 500 g kelbimbó megtisztítva, félbevágva
- 100 g bacon felkockázva
- 1 ek olívaolaj
- 1 tk só
- 2 fej salottahagyma felszeletelve
- 2 gerezd fokhagyma apróra vágva
- 5-6 szem datolya csíkokra vágva
- parmezán

Elkészítése:
A kelbimbót, bacont, olívaolajat, sót, a salottát és a fokhagymát egy nagy tálban összekeverjük. Tepsire terítjük, majd 200 °C-ra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük, amíg szép aranybarnára sül – félúton forgassuk át a kelbimbókat, hogy egyenletesen süljenek. Amikor elkészült, forgassuk össze a csíkokra vágott datolyával, végül ráhalmozott parmezán-forgácsokkal tálaljuk.

SÜLT KÁPOSZTA FRISS FŰSZEREKKEL, SÜLT PAPRIKAKRÉMMEL, CITROMMAL ÉS SÜLT FOKHAGYMÁVAL

(Pohner Ádám receptje)
Sült káposzta
Hozzávalók:
- 1 db káposzta
- 5 g tárkony
- 10 g petrezselyem
- 10 g gyömbér
- 1 db citromnád
- olívaolaj
- 1 db citrom
- só

Elkészítése:
A káposztát egészben megsütjük 2 óra alatt, 180 °C-os sütőben, majd kicsit hagyjuk kihűlni. Szeletekre vágjuk úgy, hogy a torzsája összefogja a káposztát. A fűszereket leveleikre szedjük, a gyömbért és a citromnádat összevágjuk nagyon finomra, a citromot megpucoljuk és gerezdeket vágunk ki belőle úgy, hogy ne legyen benne a héja.

Sült paprikakrém
Hozzávalók:
- 5 db kápia paprika
- 1 db paradicsom
- 1 db vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 50 g vaj
- só, balzsamecet
- olívaolaj

Elkészítése:
A paprikákat megsütjük 180 °C-os sütőben 30 perc alatt, majd lefóliázzuk és hagyjuk kihűlni. Lehúzzuk a bőrüket, kimagozzuk. Kevés olajon megpirítjuk a vöröshagymát és fokhagymát, hozzáadjuk a hámozott paradicsomot és a paprikát, és lassan összepároljuk. Finomra turmixoljuk, vajjal gazdagítjuk, majd ízesítjük sóval, balzsamecettel.

Sült fokhagyma
Hozzávalók:
- 2 fej fokhagyma
- durva szemű só
- olívaolaj

Elkészítése:
A fokhagymákat kevés durva sóval és olívaolajjal összeforgatjuk, alufóliába csomagoljuk, és 170 °C-os sütőben 2 órán keresztül megsütjük. Ezután kinyomjuk a héjából és összeállítjuk a káposztát.

Összeállítása:
A káposztaszeleteket megpirítjuk olívaolajon, sózzuk (a levelek között is), majd a hátára állítva a rétegek közé töltjük a paprikakrémet, a fokhagymát, az összevágott citromokat, a finomra vágott gyömbért és a citromnádat. A felületét zöld fűszerekkel és apró hajtásokkal díszítjük.

KARALÁBÉFŐZELÉK

(Gálicz István receptje)
Hozzávalók:
- 5 db zsenge karalábé a leveleivel
- 1 db póréhagyma zöld része (fél karikákra vágva)
- 50 g vaj
- 2 db kezeletlen citrom
- 20 g bazsalikom
- só

Elkészítése:
A karalábélevelek zöld részét alaposan megmossuk, a gumókat vékonyan meghámozzuk. A gumókból szép egyforma, 1 x 1 x 5 cm-es hasábokat vágunk. Forrásban lévő, 1 db citrom levével ízesített sós vízben 1 percig főzzük, majd hideg vízbe átszedve lehűtjük. A főzőlevet megtartjuk. Vajon megpároljuk a póréhagymát, a darabolásból visszamaradt, finomra aprított karalábéhúst és a felcsíkozott leveleket. Hozzáadjuk a bazsalikomot, kevés forró főzőlevet, és teljesen krémesre pürésítjük. Ezután ízesítjük a citrom levével, kevés reszelt citromhéjjal, sóval, majd tálalás előtt összemelegítjük a blansírozott karalábéhasábokkal.

KAKUKKFÜVES RETEK MASCARPONÉVAL

Hozzávalók:
- 1 nagy csomó (kb. 200 g) hónapos retek
- 6 ek cukor
- 5-6 ág kakukkfű
- 1/2 db citrom leve, plusz néhány reszelésnyi citromhéj
- 200 g mascarpone
- 150 g crème fraîche
- só, bors
- 1 ek olívaolaj
- 2 ek apróra vágott snidling
- sópehely
- csilipehely

Elkészítése:
A retket megtisztítjuk: alaposan megmossuk, a szárát pedig a tövétől felfelé fél centire levágjuk. Egy közepes méretű lábasban kakukkfüves cukorszirupot készítünk kb. fél liter vízzel (vagy amennyi félig ellepi a retket), a cukorral és a kakukkfűvel. Amikor a víz felforrt, hozzáadjuk a retket, és nagy lángon félig megfőzzük (kb. 8 perc alatt). Ezalatt elforr a víz, a retek színe kifakul, és sűrű szirupot kapunk. Ekkor hozzáadjuk a citrom levét, amitől a zöldség élénk színt kap. Majd kiemeljük a szirupból és félretesszük hűlni. Miközben a retek hűl, összekeverjük a mascarponét és a crème fraîche-t, sóval, borssal, kevés citromhéjjal és apróra vágott snidlinggel ízesítjük. Pirított kovászos kenyérre kenjük, erre helyezzük a félbe-negyedbe vágott retkeket, végül meglocsoljuk olívaolajjal és meghintjük sópehellyel.

KELROPOGÓS

Hozzávalók:
- 200 g kelkáposzta
- 1,5 ek olívaolaj
- 1 mk só
- frissen őrölt fekete bors

Elkészítése:
A fodros kel leveleit megmossuk, majd papírtörlőn (vagy konyharuhán) kiterítve leitatjuk róla az összes vizet. A kemény szárakat kivágjuk, és a fodros kelt késsel vagy ollóval nagyobb falatnyi darabokra vágjuk. Egy tálban összeforgatjuk a sóval és az olívaolajjal, ízlés szerint borsozzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire terítjük úgy, hogy ne fedjék egymást, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben 3-4 percig sütjük, félúton megforgatva a leveleket.

AZ ÉTELEK A METRO GASZTROAKADÉMIÁN KÉSZÜLTEK.