A finnek híresen nagy alkoholfogyasztók, de a macskajajt ők sem szeretik.

Tavaly novemberben az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kiadta szokásos jelentését, amelyben a tagállamok polgárainak elégedettségét vizsgálták. A kutatók akkor arra kérték az embereket, hogy egy tízes skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel. A lista élén meglehetősen magas, 8,1-es értékkel a finnek végeztek, akik, úgy tűnik, kifejezetten derűlátóak, már ami a mindennapjaikat illeti.

A finn mindennapokhoz ugyanakkor az alkoholfogyasztás is hozzátartozik – ez néhány éve még komoly gondot okozott össztársadalmi szinten – de ezen a téren is van minek örülnie északi nyelvrokonainknak, hiszen a Helsinki Egyetem és a Kelet-Finnországi Egyetem új kutatása arra engedi következtetni a tudósokat, hogy végre hatásos ellenszert találtak a másnaposságra.

A kutatásban 19 férfi vett részt, akik arra vállalkoztak, hogy a péntek estéjüket egy szálloda konferenciatermében töltik, 10 százalékos alkoholtartalmú italokat – Koskenkorva és áfonyalé mixet – kortyolgatva. Az, hogy kinek hány italt engedélyeztek, az a testsúlyától függött: egy 75 kg-os alany 9 pohárral fogyaszthatott.

„A kísérletet befejezők közül többen lettek ittasak, de senki nem ázott el teljesen” – mesélte az egyik kutató, Markus Metsälä.

A résztvevők mindegyike kapott az italok mellé még valamit: egyesek 600 mg-os, míg mások 1200 mg-os L-cisztein tablettát. Másnap aztán az alanyokat megkérdezték, hogy érzik magukat – fáj-e a fejük, van-e hányingerük, lehangoltak, ingerültek-e?

A kutatók azt találták, hogy azoknak, akik a 1200 mg-os tablettát kapták, kevésbé fájt a fejük, illetve kevésbé émelyegtek; míg azok, akik a kisebb dózisút, ők kevésbé voltak nyugtalanok.

„Az L-cisztein másnap csökkentette az ital utáni sóvárgást, ráadásul az alanyok nem, vagy alig érezték a tipikus, másnapossághoz kapcsolt tüneteket:

a hányingert, a fejfájást, a kimerültséget, a nyugtalanságot” – áll az ismertetőben. „Mindent összevetve, az L-cisztein hatása egyedülállónak és kifejezetten ígéretesnek tűnik mind a tünetek, mind az alkoholfüggőség kockázatának enyhítését tekintve.”

A tudós elmondta, hogy az eredeti résztvevők közül voltak olyanok, akik annyira rosszul lettek, hogy nem tudták befejezni a kísérletet, míg másoknak – nyilván ők voltak a tapasztalt nagyivók – meg se kottyant az irányított iszogatás.

„Néhány alany egész egyszerűen nem hagyta abba az ivást, amikor a hivatalos kísérlet véget ért, és tovább folytatta az iszogatást a szálloda bárjában” – idézte fel Metsälä. „Őket szintén ki kellett zárnunk a kutatásból.”

A vizsgálat eredményeit az Oxford Academic Alkohol és Alkoholizmus nevű, legújabb kiadványában közölték. Ha egy görbe péntek este után az embernek nem megy gallyra az egész szombatja, az minden bizonnyal sokat dob az elégedettségi szintjén – erről pedig a finnek biztosan sokat tudnak. Az eredmények egyelőre ígéretesek.