Szöveg: Madary Orsolya - Fotó: 123RF, Burger Barna, Kaunitz Tamás, Kotányi, Unsplash
2022. április 11.Manapság világszerte több mint 2000 különböző csilifajta létezik.
a világ fűszereit mutatjuk be közelebbről a történelmükön, gyógyhatásukon és a legnépszerűbb felhasználási módjukon keresztül. A só mellett a fűszerek, gyógynövények adnak lelket az ételeknek, így ideje, hogy kitüntetett helyen szerepeljenek – nálunk is, otthon is.
TÁMOGATÓNK:
A mexikóiak szerint csili nélkül nem étel az étel. A latin-amerikai, ázsiai, afrikai kultúrák nélkülözhetetlen fűszere, a modern európai konyha egyik kedvenc alapanyaga.
BERNAL DÍAZ DEL CASTILLO
1538-ban a Mexikó meghódításáról szóló könyvében arról ír, hogy az indiánok csilivel fűszerezték a foglyaikat, mielőtt megették őket. Ez a csípős amerikai paprika első írásos említése. A csilit az inkák a nyers hal ízesítéséhez használták – innen ered a manapság divatos ceviche is –, az aztékok a csokoládét fűszerezték csilivel, de az indiánok fizetőeszközként is használták.
Európába Kolumbusz Kristóf hozta magával, naplójában azt írta, hogy csípősebb a borsnál, így piros borsnak nevezte el. Nem véletlen, hogy spanyolul a bors és a paprika szavak csak egy betűben térnek el egymástól (pimienta,pimiento). A katolikus királyok is megkóstolták a csípős paprikát, és „úgy megégette a nyelvüket”, hogy nem véletlenül lett csak jóval később elismert fűszer Európában. De közben Afrikába és Ázsiába is eljutott, ahol a helyi konyha főszereplőjévé vált.
A TRÓPUSOKTÓL MAGYARORSZÁGIG
A csilipaprika a burgonya, a paradicsom és a közönséges paprika családjába tartozik. A trópusokon a növény a tengerszinttől 1800 méter magasságig megterem. A legnagyobb csilitermelő India, de Thaiföld, Mexikó, Japán és az afrikai országok mellett Európában is előszeretettel termesztik a vörös ördögöt.
Az utóbbi években Magyarországon is megnőtt a csilifarmok száma. Manapság világszerte több mint 2000 különböző csilifajta létezik, csípősségükben, ízükben és színükben is nagy változatosságot mutatnak – piros, zöld, sárga, narancssárga, lila és fekete színváltozat is létezik.
A csili érett és éretlen, friss és szárított, füstölt és sült formában is jellegzetes csípősséget ad az ételeknek.
Csípősségét, amely az enyhétől a méregerősig terjedhet, a Scoville-skálán mérik.
A kaliforniai paprika Scoville-értéke például 0. A csilik íze fajtától függően nagyon eltérő lehet: a gyümölcsös, édes, diós vagy füstös ízűek a világ minden konyhájában megtalálhatók. Az egyik legismertebb fajta a Cayenne-csili, amelyből a népszerű Cayenne-bors készül.
A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki használható eljárást 1912-ben, ezért az egységet róla nevezték el. A Scoville-féle csípősségi egység (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi. Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a „csípést” a tesztelők már nem tudták érzékelni.
A 300 ezer SHU érték például azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 ezerszeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek. A Scoville-egységekben kifejezett csípősségek hozzávetőlegesek, mivel az egyes fajtákon belül is nagy eltérések tapasztalhatók.
A Carolina Reapernek az amerikai szabvány szerint könnygázzal egyenértékű az ereje, az eddigi legcsípősebb darabja 2,2 millió SHU volt a Scoville-skálán. Néha felbukkan egy-egy újabb fajta, amiről azt állítják, hogy erősebb; legutóbb az angoloknál láttunk ilyet, amit sokan – médiatúlzással – halálosnak harangoztak be. 2017-ben Ed Currie, a Carolina Reaper atyja egy új nemesítéssel állt elő, a Pepper X csípőssége a Scoville-skálán átlagosan 3,18 millió egység. Hivatalosan még nem ismerték el a legerősebb csilinek.
Közben a Tabasco is felkapaszkodott a lángoló vonatra: mivel az eredeti szószuk, amelynek receptjét még 1868-ban állították össze, már nem minősül igazán erősnek, a bevált ízek mellé kiadták a Scorpion Sauce-t is, amely scorpion paprikát, ananászt, guavát és némi hagyományos tabascót tartalmaz. Hússzor erősebb a klasszikus pirosnál. Mindenesetre a csilik neve külön tanulmányt is megérne.
A húsosabb csilik népszerű tartósítási módja a füstölés, különösen Mexikóban, de itthon is használjuk. A mexikói konyha egyik kultikus fűszere a füstölt jalapeńo paprika. A leghíresebb füstölt csili, amely a hazai gasztrovilágba is betört, a chipotle. Gyakran tévesen önálló csilifajtának hiszik, pedig egyszerűen olyan csilit jelent (leggyakrabban jalapeńót), amelyet lassan szárítanak, miközben különleges ízt kap. Füstös, diós, dohányra emlékeztető íze nagyszerűen illik a grillezett ételekhez, a különböző szószokhoz és a gazdag ragukhoz.
ORVOSSÁG VAGY NARKOTIKUM?
A csilik csípősségét a kapszaicin nevű alkaloid okozza. Ennek gyógyászati hatásai a fájdalomérző idegrostok ingerléséhez, működéséhez, továbbá a gyulladási folyamatokat kiváltó mechanizmusokhoz köthetők. A kapszaicinnek a szervezetben kettős hatása van: a receptorokon keresztül először gyulladást generál, majd a receptorok érzéketlenné válása következtében a tartós kapszaicinfogyasztás gyulladáscsökkentő hatásba fordul át. A rendszeres kapszaicinfogyasztás fokozatosan érzéketlenné teszi a fájdalomérző idegvégződéseket, ennek eredményeként a csípős ízt kedvelők egyre kevésbé érzik kellemetlenül égetőnek az erős paprikát.
A kapszaicin hatására endorfin, vagyis boldogsághormon szabadul fel, tehát bármennyire fáj is tőle a száj vagy a gyomor, az agynak küldi az információt, hogy egyél még ilyet
– de hogy ennek hol a határa, azt nehéz megmondani. Csiliimádók szerint a kapszaicin ugyanolyan addiktív, mint a nikotin, a koffein vagy a narkotikum, ugyanúgy hozzá lehet szokni, sőt függővé lehet válni, ami azt jelenti, hogy egyre csípősebbet kíván az ember.
A kapszaicin hatásainak vizsgálatában több magyar kutató végzett úttörő munkát, ma már világszerte gyógyszerként alkalmazzák idegi eredetű fájdalmak csillapítására, külsőleges kezelésként. Kapszaicint használnak ízületi fájdalmak, szív- és érrendszeri betegségek kezelésére is.
KÁVÉVAL PÁCOLT BÉLSZÍN CSILIS BABSALÁTÁVAL
Tivadar György receptje
Hozzávalók:
- 40 dkg bélszín
- 2 adag presszókávé
- 3 dkg karamellizált mogyoró
- 15 dkg szójabab
- 1 db zöld alma
- 1 db citrom
- 1 cs petrezselyem
- 1 dl olívaolaj
- só, bors
- csilipaprika
Elkészítése:
A bélszínszeletkéket beletesszük a kávéba, rászórjuk a karamellizált mogyorót, lefóliázzuk és két napra hűtőbe tesszük. A szójababot sós, lobogó vízben leforrázzuk, majd jeges vízben sokkoljuk. A leszárított babot meglocsoljuk olívaolajjal, hozzáadjuk a citrom reszelt héját, a vágott petrezselymet, a kis kockákra vágott vagy őrölt csilipaprikát és a szeletelt zöld almát. A bélszínt a pácléből kivéve törlőpapírral letörölgetjük, majd vékony szeletekre vágjuk.
KACSAMÁJ CSILIS MANGÓVAL, HÁZI KALÁCCSAL
Gyurik Gábor receptje
Hozzávalók:
- 1 db hízott kacsamáj
- 2 db érett mangó
- 1 fej fokhagyma
- 5-6 szál friss kakukkfű
- 1 dl szőlőmagolaj
- 2,5 dl tejszín
- só, bors
- őrölt csili
Elkészítése:
A kacsamájakat egyforma, 4-5 cm vastag szeletekre vágjuk. Sütés előtt sózzuk, frissen őrölt borssal megszórjuk, majd felhevített serpenyőben mindkét oldalát hirtelen megsütjük. A májszeletek közé szórhatunk egész gerezd fokhagymát pucolatlanul és friss kakukkfűágakat. Ha megpirult, tepsibe szedjük át a szeleteket, és 160 fokos sütőben 3-4 perc alatt készre sütjük. A mangót pürésítjük, őrölt csilivel fűszerezzük. A libamájat friss mangóval és pirított kaláccsal tálaljuk.
Attól függően, hogy finom vagy durva őrlésű csilit szeretnénk, egy mozdulattal állíthatjuk a malom őrlési finomságát. Sőt! Tekerés közben hagyjuk a kupakot a malmon, ami felfogja a frissen őrölt fűszert, így ellenőrizhetjük, pontosan mennyikerül belőle az ételbe.