Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo

Előre figyelmeztetjük önöket, hogy ebben a cikkben a nyugalom megzavarására alkalmas kijelentéseket is teszünk! Valamint fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy ezúttal e két fantasztikus művész – Coco és Karl – életművéből leginkább az evéshez kötődő fejezeteket tárgyaljuk.

Karl Lagerfeld Hamburgban született, tejporgyáros apától és eladókisasszony anyától. Gyűlölte az iskolát, csak a francia nyelv, a rajzolás és a történelem érdekelte. Érettségizni úgy volt hajlandó, ha Párizsba költözhet. Megtehette, mert édesanyja támogatta. „Egy múzeumban sokkal többet lehet tanulni, mint az iskolában” – hangoztatta. Nem is ment egyetemre, a divatnak szentelte magát. Soha nem kellett munka nélkül ténferegnie. Miután megnyert egy gyapjúkabát-tervező versenyt, egymás után kapta a felkéréseket a legpatinásabb cégektől: Pierre Balmain, Jean Patou, Chloé, Valentino, Fendi és Chanel álltak sorban érte. Karl Lagerfeld egész életében megszállottként dolgozott.

A meglehetősen túlsúlyos Karl 2000. november 1-én úgy ébredt, hogy nem tud többé abban a testben élni, amelybe kényszerítve van. Pontosabban: amelybe kényszerítette magát. Felkeresett hát egy szakorvost, és közölte vele, hogy azonnal le szeretne fogyni. A döntésnek nem egészségügyi oka volt, hanem esztétikai. Olyan tervező (Hedi Slimane-Dior Homme) ruháit szerette volna hordani, aki karcsú férfiaknak alkot öltözékeket.

Orvosa egyszerű receptet írt paciensének:

Ezután Lagerfeld napjai – gasztronómiai értelemben – rendkívül kiszámíthatóan teltek. Hiúsága ugyanis erősebb volt éhségénél. Diétája savanykás gyümölcsöket, sovány húst és halat, fölözött tejet, zsírszegény tejtermékeket és zöldségeket tartalmazott. És proteinporokat. (Mit szólhatott ehhez a tejporgyáros apa a túlvilágon?)

Ha hinni lehet Lagerfeldnek, az utolsó 18 évében nem ivott alkoholt, nem evett cukrot, kenyeret, tésztát, sajtokat, tejszínt. Viszont mindennap elfogyasztott 1200 kalóriát. Lássuk, hogy nézett ki a divatcézár egy napja konyhaművészeti szempontból!

Karl Lagerfeld napirendje

8.00: Hét óra altató nélküli alvás után reggeli: két adag, porból kevert fehérjeturmix tej nélkül, vagy joghurt. Hozzá alma- vagy körtekompót. Néha megengedett magának egy kis kilengést, ilyenkor joghurtot, gyümölcslevet, nem zsiradékban sült tojást fogyasztott egy szelet pirítóssal. Utóbbit a luxus netovábbjának nevezte.

Tízórai: Étkezések között csak diétás kólát fogyasztott. Állítása szerint minden kísértést le tudott győzni. Hangoztatta, hogy csokoládét az utolsó 30 évében nem evett.

13.30: Ebédre sovány hal vagy hús, zöldséggel. Gyümölcsdesszert (lásd az ételek felsorolását lejjebb).

Uzsonna: Ismét csak diétás kóla. Karl sem kávét, sem teát nem fogyasztott.

21.00: Munka utáni vacsora: fehérjeturmix (például tejszínes krémleves vagy vaníliasodó) és az ebédhez hasonló diétás fogás. Lagerfeld nem szedett gyógyszert és nem drogozott. Megítélése szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás és a spártai életmód miatt soha nem volt problémája az alvással. Luxusmatracait viszont félévente kidobatta, mert csak tökéletes környezetben tudott nyugovóra térni, naponta cserélt ágyneműben.

A 200 ezer példányban eladott kötetből az is kiderül, hogy Lagerfeld nem szeretett sportolni. Mint mondta: „Még a végén megéhezik az ember az erőkifejtéstől.” Fogyókúrájának célja az volt, hogy a teste olyan legyen, mint a ruhafogas. Becsületére legyen mondva, hogy orvosi felügyelettel lett aszkéta.

A divatcézár nem csak magával volt ilyen szigorú. Szabálykövető, németes attitűdöt várt el a manökenektől is. Kövérfóbiássá vált. Állítólag az átlátszóan karcsú modelleket is pufóknak csúfolta, ha véletlenül egy kilónyi pluszsúlyt felszedtek. Karl a fantasztikus hangú Adele énekesnőre is rásütötte a dagi jelzőt.

Ugyanakkor fontos még kiemelni, hogy Lagerfeld könyvében nem koplalásra buzdított. Napi három étkezést tartott kötelezőnek, 1200 kalóriányi eledellel. A napi egy-két tasak fehérjeturmix mellett ínyencfalatokkal kényeztette magát. Könyve olyan finomságok receptjét is tartalmazza, mint a halszuflé, flambírozott fürj, málnamousse, zöldségek aszpikban, gyöngytyúkpecsenye tárkonnyal, lazac kelbimbóval, borjú szilvával.

Lakosztály a Ritzben

A Chanel-ház alapítója, Gabrielle Bonheur Chanel (későbbi művésznevén Coco Chanel) 1883 nyarán nem született olyan elegáns, polgári környezetbe, mint utódja, Karl. Ráadásul a kisasszony 12 éves korában árvaházba került. Az apácák fekete-fehér ruhája és szigorú menetrend szerinti élete örökre meghatározta sorsát. A helyi katedrális  ólomüveg ablakán egymásba kapaszkodó C betűk inspirálták például cége logóját – és a nővérektől tanult önmegtartóztató életmód szerint teltek mindennapjai. Imádott dolgozni és gyűlölte a tétlen vasárnapot.

Igen keveset evett, valósággal rettegett az elhízástól. Életrajzírója szerint, amikor villájában, La Pausában a vendégei jóízűen reggeliztek, ő legfeljebb egy croissant csücskét fogyasztotta el. Közben pedig attól reszketett, hogy a mohón lenyelt falattól elterebélyesedik. Kik voltak ezek a vendégek? Például Jean Cocteau, Salvador Dalí, Igor Stravinsky, Pablo Picasso, Luchino Visconti, Szergej Gyagilev vagy Westminster hercege. Idővel Romy Schneider is jó barátnője lett: a színésznő Coco tanácsára fogyott le, és ha tehette, Chanelben járt.

Gabrielle nemcsak vidéki nyaralójában, de Párizsban is emlékezetes vacsorákat adott barátainak. A butikja és bemutatóterme fölött rendeztetett be magának egy káprázatos apartmant a rue Cambonon. A lakásban nappali, teakonyha, dolgozószoba és ebédlő is volt, hálószoba azonban nem. Coco ugyanis a szemközti Ritz hotel egyik magánlakosztályát bérelte, és ott aludt. Ha vacsorát adott otthonában, akkor is leginkább a Ritzből rendelt.

Ő maga többnyire csupán kaviárt és vörösbort fogyasztott. De Mademoiselle Chanel rendszeresen járt párizsi éttermekbe, bárokba és kávézókba is – csipegetni. Legendás asztaltársaságával a Grand Véfour éttermet, a Harry’s Bart és a Café Angelinát szerette leginkább. Utóbbi helyen, ha megjelent, a 10-es asztalt egyből rendelkezésére bocsátották, és már hozták is kedvencét: egy csésze hagyományos módon készült, forró, afrikai csokoládét.

Kristály és porcelán

Karl Lagerfeld nemcsak öntörvényű volt, de rendkívül alázatos is. Gabrielle halála után a Chanel márka ebek harmincadjára került. A tetszhalott divatházat Karl visszahozta a luxus vérkeringésébe, s közben Coco tervezői filozófiáját is tiszteletben tartotta. Ráadásul Lagerfeld a divatbemutatók díszleteiben rendre megemlékezett Mademoiselle Chanelről.

Nemcsak egykori használati tárgyait használta kellékként, de Coco elegáns vendéglőkért és kávézókért rajongó énjére is kegyelettel emlékezett. A Chanel 2011-es év végi bemutatóján a manökenek egy Grand Véfour-jellegű luxusétterem kristály és porcelán étkészletei között vonultak fel egy gigantikus asztalon. A nézők közben egzotikus gyümölcsöket és süteményeket falatozhattak.

2015-ben pedig Karl megépíttette a Brasserie Gabrielle-t. Ennek a bisztrónak a díszleteiben mutatták be a ruhákat a modellek, akiknek a pincérek a pultnál kávét főztek. A dekoráció részét képezték a frissen sült párizsi croissant-ok is, de ezeket az isteni péksüteményeket nem kóstolták meg a nádszálvékony lányok és fiúk. Hiszen a név kötelez: Chanelnél soványnak illik lenni. Vagyis nem illik, hanem kell!

Egy dolog felől biztosak lehetünk: Chanel és Lagerfeld már együtt töltik idejüket a túlvilágon. A Chanel-ház legutóbbi bemutatójának meghívóját egy rajz díszítette: a karcsú Gabrielle és a szikár Karl együtt sétálnak. (A meghívó felirata szerint „az élet folytatódik”.) Valószínűleg egy elegáns égi kávéház felé tartanak. Azt viszont találják ki önök, hogy főhőseink mit fognak rendelni: fehérjeport vagy vajas croissant-t…