Egyre több a kovászosnak mondott kenyér a boltokban, ám ezek nagy része valójában gyorsított, élesztővel vagy starterkultúrával készült ipari termék. A Tudatos Vásárlók Egyesülete abban segít, hogyan szűrhetjük ki ezeket a vásárláskor.

A valódi kovász csak lisztből és vízből, 12–24 órás érleléssel készül, ami jobb ízt, hosszabb eltarthatóságot és könnyebb emészthetőséget ad a kenyereknek és péksüteményeknek. Az élelmiszerkönyv azonban megengedő ennek a jelzőnek a használatával kapcsolatban, így a fogyasztók számára nem könnyű eligazodni a termékek között. „Az ipari és a kézműves kenyerek keverednek a piacon, és az apró betűs címkéből nehéz kiszűrni a különbséget” – mutatott rá a problémára Udvarnoki Tünde, a Tudatos Vásárlók fenntarthatósági szakértője.

Erre kell a figyelni vásárláskor:

• Legyen rövid az összetevők listája: liszt, víz, só (+ magok). Ha van benne élesztő, starterkultúra, kovászpor, állományjavító, savanyító, enzimek stb., akkor tedd vissza a polcra.
• Reális ár: ha egy kovászos kenyér ára megegyezik a hagyományos kenyerek árával, az mindenképp gyanús. A valódi kovászos kenyérhez minőségi alapanyagok és hosszabb kelesztési idő kell, ezért drágább lesz, mint az ipari kenyér.
• Kenyerünket vásároljuk kézműves pékségből vagy, ha sütésre adjuk a fejünket, az ősgabonát közvetlenül magyar termelőktől szerezzük be.

A kovászon túl az sem mindegy, hogy milyen lisztből készül a kenyér. Az ősgabonák, így például az alakor és a tönke méltatlanul a háttérbe szorultak az idők során, pedig az egészségünknek és a bolygónak is jót tenne, ha inkább belőlük sütnénk kenyeret. Évezredek óta velünk vannak, ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben és beltartalmi értékük, egészségi hatásuk is kimagasló.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a napokban adott ki ősgabona receptgyűjteményt, amelyről itt írtunk.