Hírek

Orbán Szilvia

2021. február 19.

A „The Deep Space Food Challenge” Kanada és az Egyesült Államok űrkutató cégeinek együttműködésében jött létre, és a kihívás célja az, hogy a Mars-expedíciók végre kézzel fogható közelségbe kerülhessenek.

Az elmúlt csaknem egy év alatt sokunkat megérintette ilyen-olyan módon az izoláltság szele, ezzel együtt pedig nagyot fordult velünk az élet: mind a munkahelyi, mind a magánéletben változásokkal jártak a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, s ezek közös origója talán az időhöz való viszonyulásunk volt. Ahogyan az emberek egyre több időt töltöttek bizonyos külső ingerektől elszigetelve, egyenes arányban megnövekedett az agyalással töltött órák száma is. Kezdve attól, hogy „mi legyen a következő sorozat, amit végignézek?”, vagy „melyik receptet próbáljam ki legközelebb?”, azon át, hogy „vajon biztonságos-e, ha a gyerek puszta kézzel nyomkodja a lift gombjait?”, az ember aztán szép lassan eljutott a mélyebb témák boncolgatásáig is.

A NASA, az USA űrkutatási és űrrepülési ügynöksége abban reménykedik, hogy akadnak olyanok, akiket a létbiztonság égető kérdésein túl mondjuk az is foglalkoztat: hogyan lehetne egy hosszú misszió alatt a legoptimálisabban megoldani az asztronauták élelmezését.


A NASA, a Kanadai Űrügynökséggel (CSA) és a Kanadai Kormányhivatallal (PCO) együtt dolgozta ki azt a kihívást – The Deep Space Food Challenge  – amelynek célja, hogy a tudósok új, innovatív ötleteket szipkázzanak be akár hétköznapi emberektől is.

Kihívás az új ötletekért

A projekt lényegében egy verseny, amelynek során merőben újszerű élelmiszertechnológiai megoldásokat, rendszereket keresnek a szakemberek. Olyanokat, amelyek minimális inputtal képesek egy hosszúra nyúló űrmisszió esetén is maximálisan biztonságos, tápláló, és nem utolsósorban ízletes ételekkel ellátni egy űrhajó legénységét.

Az ügynökségek lényegében olyan könnyen elkészíthető és fogyasztható ételeket keresnek, amelyek túlmutatnak a jelenleg is ismert eljárásokon – fagyasztva szárítás, fóliazacskós kiszerelések – és valami újjal szolgálnak.

„A NASA rendelkezik a szükséges tudással és adottságokkal, azonban tudja, hogy az ügynökség berkein kívül is léteznek technológiák és ötletek” – fogalmazott az űrügynökség vezető élelmiszer-technológiai tudósa, Grace Douglas.

„Egy ilyen projekt segít bennünket abban, hogy egy csomó, más tudományágban jeleskedő emberhez is eljussunk, akiknek kulcsszerepük lehet egy sikerrel kecsegtető, vadonatúj technológia kifejlesztésében.”


A szakember már évek óta tanulmányozza és kutatja azokat az élelmezés tárgykörébe eső kihívásokat, amelyekkel az űrhajósoknak szembe kell nézniük a világűrben. A legkézenfekvőbb probléma talán az, hogy az asztronauták hamar ráunnak a jelenleg még viszonylag egyhangú kosztra, de a pillanatnyi állás szerint még sok fejtörést okozhat például az is, hogy

egy hosszabb misszió esetén egyszerűen nem lenne elegendő forrás és energia a tartós ételek újrahidratálásához szükséges forró víz előállítására.

S bár a Nemzetközi Űrállomásra most is, időről időre érkezik friss zöldségeket és gyümölcsöket – melyek meglepő módon nem csak az űrhajósok testét, de egészséges pszichéjét is építik – is tartalmazó, utánpótló szállítmány, hasonló megoldásra egyelőre nem adott a lehetőség, ha a NASA esetleg mostanában indítana egy legénységet a Marsra


Itt jön képbe a most indított felhívás: az űrügynökségek olyan működőképes élelmiszer-előállítási technológiákat keresnek, amelyek akár az űrhajókon uralkodó szűkös körülmények között is megállják a helyüket, de nem jelentenek nagy súlytöbbletet, illetve nem járnak túlzott pazarlással. Ráadásul az sem mellékes kívánalom, hogy az így előállított étel elég finom is legyen ahhoz, hogy az űrhajósok szívesen egyék azt akár minden áldott napon.

A felhívás weboldalán olvasható konkrét kritériumok szerint a tudósok leginkább egy olyan élelmiszer-előállító módszerre lennének vevők, ami egy hároméves misszió ideje alatt képesek lenne egy négyfős legénység ellátására.

A NASA szeretné, hogy a technológia akár a lakható, de élelmiszertermelésre alkalmatlan, távoli földi területeken is bevethető legyen.

Bárki, aki csapatával kedvet érez egy ilyen ötleteléshez, május 28-ig regisztrálhat a kihívás weboldalán. Ez után, az 1. fázisú koncepció beadására július 30-ig kerülhet sor. A 20 legjobb csapatot ekkor a NASA egyenként 25 ezer dollárral jutalmazza, s egyben meghívja a második körbe, ahol az ötletek további finomítására nyílik majd lehetőség.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra

Kapcsolódó cikkek