A Busójárás alkalmat ad arra is, hogy a sokác konyhával ismerkedjük.

A busójárás február 16-án, csütörtökön, kisfarsangkor kezdődik. Szombaton nyit a vásár, a Busóudvarban látványfőzés lesz Mohács ízeivel, délután busólakodalmas menet indul. Vasárnap déltől a Sokac-révben tánccsoportok, dudások és busók szórakoztatnak, majd a busók csónakkal átkelnek a Dunán. A busócsoportok felvonulása délután kettőkor veszi kezdetét. A busóavatás után indul az estig tartó szabad farsangolás és mulatság a belvárosban. A Széchenyi tér közepén felállított máglyát öt órakor gyújtják meg.

De mégis mire gondolunk, amikor a sokác konyháról beszélünk?

Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.

A mohácsi köcsögösről Bittera Dóra és Molnár B. Tamás azt mondja, "ezt az ételt sokác babnak is hívják, élő hagyományú népi babétel, füles cserépcsuporban készül, parázs mellett. Vagyis a legjobb módon, ahogy fejtett babot elkészíteni lehet: hosszan, lassan. Szigorú recept nincs, legfeljebb útmutatás. Egy gyakorlott készítő így mondja: kell bele két dupla marék beáztatott bab, nagyjából ugyanannyi hús, feleannyi zöldség, továbbá hagyma, fokhagyma. Ezt öntjük fel vízzel, ízesítjük sóval, borssal, fűszerpaprikával. A hús egy része vagy egésze füstölt is lehet, a nyers húsokat jobb előre lepirítani. A fazekat a parázs mellé teszik, forrástól számítva 2,5–3 óra alatt készül el. Fontos a jó fazék, amely bírja a magas hőmérsékletet, és azt, hogy csak az egyik oldala kap hőt. Készülés közben forog az étel a csuporban – a hő forgatja, nem is kell keverni.” 

Borítókép: Wikimedia