A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt. Dr. Farkas Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézet fiatal kutatójának eredményei alapján jóval pontosabban megérthetjük és így akár meg is előzhetjük ezeket a károsodást okozó mechanikai folyamatokat.

A betakarítás, feldolgozás, szállítás és csomagolás folyamata és az így fellépő mechanikai hatások még napjainkban is jelentős kockázatot hordoznak a mezőgazdasági és kertészeti termékek épségére nézve. A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik.

Mivel ezek a hatások gyakran okoznak sérülést a gyümölcsök felszínén vagy belső szerkezetében, a leszedett termények jelentős része soha nem kerül a fogyasztó elé a piacon, mert ezeket gépi módszerekkel eleve kiszűrik. És bár a válogatásra fókuszáló módszerek egyre hatékonyabbak,

a sérült termények eltávolítása mellett szem előtt kell tartani a lehetséges mechanikai károsodások megelőzését is.

„Az egyes termények különböző sérülési határértékekkel rendelkeznek, melyeket átlépve a külső hatások által okozott kár többféleképpen is megnyilvánulhat: a károsodott térfogat néha kívülről is észlelhető, de az esetek jelentős részében olyan belső elváltozás keletkezik a gyümölcsökben, amit a szemrevételezéssel történő válogatás nem mindig tud kiszűrni. Ilyenkor akár az egész terményhalmaz veszélybe kerülhet, hiszen a romláshoz vezető biológiai folyamatok nem korlátozódnak a sérült terményre” – magyarázza Dr. Farkas Csaba.

A kutató ezt figyelembe véve olyan modellt alkotott, mellyel pontosabban megérthetjük az almatermésű gyümölcsöket érintő mechanikai hatások jelentőségét és a termények anyagi viselkedését. „Az általam vizsgált Golden Delicious almákat és Packham körtéket egy speciális berendezés segítségével ismétlődő terhelésnek vetettem alá. Ennek köszönhetően

meg tudtam határozni, hogy egy adott gyümölcs sejtszerkezetében mikor történik visszafordíthatatlan károsodás, ami valószínűleg romláshoz és ezzel együtt a piacképesség elvesztéséhez vezet.

Ez az a pont, amit mindenképpen meg kell akadályozni a feldolgozási folyamatokban” – mutat rá a fiatal kutató, akinek munkáját Prof. Dr. Fenyvesi László egyetemi tanár és Dr. Petróczki Károly egyetemi docens, a MATE Műszaki Intézet oktatói irányították témavezetőként.

A kidolgozott modellezési eljárás segítségével a közeljövőben módosítani lehet az alkalmazott tárolási, csomagolási és szállítási körülményeket annak érdekében, hogy a gyümölcsök számára veszélyes frekvenciatartományok elkerülhetők legyenek. A számítógépes szimulációk arra is lehetőséget adnak, hogy az egyes gyümölcsök vagy a gyümölcsök és a tároló falai között fellépő kölcsönhatásokat vizsgáljuk, aminek főként a hosszútávú szállítás esetén lehet nagy jelentősége, hiszen így végeredményben több sérülésmentes gyümölcs kerülhet a fogyasztók asztalára.

Fotók: Dr. Farkas Csaba (MATE Műszaki Intézet)
Írta: Dr. Farkas Alexandra (MATE Médiaközpont)