A drámaian szép képsorokat nézve nehéz nem észrevenni a hasonlóságot, mintha mindenszentekkor gyertyákkal megvilágított temetőt látnánk. A tragikus hangvétel nem indokolatlan: 1950 óta nem volt fagy, amely ilyen mértékű károkat okozott volna a francia mezőgazdaságban.

Fáklyák ezreivel rakták tele a gazdák április 7-re virradóra számos francia borvidék ültetvényeit, abban a reményben, hogy ezzel talán meg tudják védeni a fagytól a korai melegnek köszönhetően megindult rügyeket. A példás összefogás nem volt teljesen hiábavaló, mégis alig akad olyan parcella, amely kisebb vagy nagyobb mértékben ne sínylette volna meg az éjszakai hideget.

Halálos koktél: nyári meleg után éjszakai fagyok

Pedig nem arról van szó, hogy a tavaszi fagy ritka jelenség lenne. Serge Zaka agrometeorológus szerint a mostani katasztrófa oka a húsvét előtti szokatlanul magas, helyenként akár 28 fokos nyári hőmérsékletekben keresendő. A februári-márciusi enyhe időjárás évek óta megfigyelhető tendencia, a klímaváltozás csalhatatlan jele.

Paradox módon a globális felmelegedés hatásaként a tavaszi fagykárok kockázata növekszik.

A természet megindul, a növények idejekorán rügyet bontanak, virágzásnak indulnak. Ebben az idilli, de védtelen állapotban csapott le a szőlőkre, gyümölcsösökre ez a mostani, mínusz 5-7 fokokat hozó, többnapos, országos kiterjedésű hidegfront is.

Ami miatt különösen súlyos a múlt heti helyzet, hogy a fagyveszély súlyosságát mérő kritériumok mindegyike a vörös tartományban volt: az intenzitása alapján (30 hidegrekordot jegyeztek fel), az érintett növényfajok (gyümölcsök, szőlő, repce, cukorrépa) jelentős száma miatt és az országos, sőt azon túli kiterjedtsége okán. Ugyanakkor jól illusztrálja a mezőgazdaságot ért extrém terhelést, hogy az ezt megelőző héten nem kevesebb, mint 240 melegrekord dőlt meg!

Hiába volt pontos az előrejelzés, a védekezés megszervezése akkora pénzügyi és logisztikai terhet ró a gazdákra, ami miatt kénytelenek voltak szelektálni, a legértékesebb vagy legsebezhetőbb termőterületeikre koncentrálva forrásaikat.

Számoljunk: egy paraffingyertya ára 9 euró és 1 hektárra 400 darabbal kell kalkulálni.

A munkaerő mozgósítása is különösen nehéz, hiszen a járványügyi korlátozások miatt sokan otthon tartózkodó gyerekeik felügyeletét nem tudják megoldani.

Tűz, víz, levegő

Összefogva, teljes falvakat mobilizálva, egymást segítve küzdöttek a termelők a rendelkezésükre álló összes eszközzel: tűzzel, vízzel, levegővel. Parázsló szalmabálákkal, paraffingyertyák égetésével igyekeztek megakadályozni a földfelszín erőteljes lehűlését, légkeveréssel forgatták be a felső, melegebb légrétegeket az alsóba (ebbe egyes déli területeken a misztrál is besegített), fagyvédelmi öntözéssel vontak védőburkot a születő rügyek köré. Az erőfeszítések a legtöbb esetben eredménytelenek voltak, a gazdák reményei néhány óra leforgása alatt semmivé lettek.

A fagypont alatti hőmérsékletet ugyanúgy megszenvedték a burgundi, mint a bordeaux-i szőlők, vagy a délebbre fekvő Languedoc-Roussillon tőkéi. A Rhône völgyében a legnagyobb károkról a gyümölcstermesztők számoltak be, a Párizs környéki régióban egyes termelőknél az idei alma- és körtetermés mintegy fele elfagyott.

Relatíve jobban jártak a legészakabbra fekvő területek és Elzász, ahol még nem indult meg a rügyképződés.

Champagne régiót nem kerülte el a katasztrófa, a szőlőben itt is komoly károk keletkeztek, a pezsgőgyártás mégsem kerül akkora bajba, mint a borágazat, legalábbis nem a fagy miatt. Ennek az a magyarázata, hogy az évjáratos champagne nagyon ritka, az állandó karakter és minőség biztosítása érdekében több év borainak házasításából születik, így kevésbé van kitéve az anomáliáknak.

Kegyelemdöfés a tűrőképességük határán egyensúlyozó bortermelőknek

A károk számszerűsítésén még dolgoznak az érintettek, de

egyes becslések szerint a borágazat önmagában 1 milliárd eurót meghaladó veszteséget könyvelhet el.

Az agrárminiszter, Julien Denormandie bejelentette, hogy a tárca megnyitja a mezőgazdasági kárenyhítési juttatások igénybevételének lehetőségét.

A borvidékek választott képviselőit tömörítő ANEV Jean Castex miniszterelnöknek címzett nyílt levelében jelentősebb kormányzati intézkedéseket sürget. A levél aláírói emlékeztetnek arra, hogy a borágazat, amely a repülőgépgyártás után a második legjelentősebb exportőr, számos strukturális és konjunkturális nehézséggel küzd.

A pandémia tehető felelőssé a fogyasztási helyek bezárásáért és az export 14 százalékos visszaeséséért. A Trump-adó, vagyis a francia borokra kivetett 25 százalékos vám (amelyet Biden ideiglenesen felfüggesztett) ugyancsak súlyos csapást mért 2020-ban az eladásokra, az ország legfontosabb exportpiacán. Mindehhez hozzáadódik a kínai kivitel jelentős visszaesése és a Brexithez kapcsolódó új vámkötelezettségek.

A drámai hangot megütő felhívás szerint legtágabb értelemben a teljes francia borkultúra került veszélybe, ezért már

nem újraindítási terv, hanem egyenesen mentőcsomag kidolgozására szólítja fel

az állami szerveket a borágazat képviselőinek bevonásával.

Emmanuel Macron köztársasági elnök Twitterén fejezte ki támogatását a mezőgazdasági termelők felé, a miniszterelnök pedig rendkívüli források felszabadítását ígérte.

A termelők pedig félthetik még azt a keveset is, ami megmaradt, ezen a héten ugyanis újabb éjszakai fagyok várhatók.