George Bernard Shaw Nobel-díjas ír-angol drámaíró számos híres kiváló művet alkotott. Közülük való a Pygmalion, amelyből a "My Fair Lady" című népszerű musical készült. A 11. Oscar-gálán a legjobb forgatókönyvért járó díjat meg is kapta (a Pygmalionért).

Mindenkinek jár egy kis szabadság. Bernard Shaw a szabadságot a kertjében kapta meg, ahol egy mini kalyibában írta műveit. A lilliputi házikó menekülés volt a nemkívánatos látogatók elől. A házikót Londonnak hívta, így a személyzet a hívatlan vendégeket azzal az apró hazugsággal tudta leszerelni, hogy Mr. Shaw éppen Londonban van.

Shaw írói menedékhelye – korábban a pici házat a felesége használta – mindössze 6 négyzetméteres volt, a kunyhó egy forgó alapra épült, egy kis mozgatással mindig követte a nap járását, így állandóan természetes fény mellett lehetett alkotni. A házban sok, akkor modernnek számító dolog, elektromos fűtés, heverő, íróasztal, írógép és egy telefon is helyet kapott, utóbbin jelezték az írófejedelemnek, ha elkészült az ebéd.

S, hogy mit evett? Állatot biztosan nem. George Bernard Shaw elkötelezett volt az állatok jogai és az egészséges életmód iránt. Úgy vélte, az embernek nem lenne szabad állatokat fogyasztania, ezért egész életében vegetáriánus étrendet követett. Shaw nem csak követte, de aktívan támogatta és népszerűsítette is az életmódot. Olyannyira, hogy ő volt az egyik alapítója az angol Vegetáriánus Társaságnak (Vegetarian Society). 

A kis hütte nem volt egyébként titkos menedékhely, a drámaíró szívesen mutogatta a média képviselőinek, ugyanakkor barátait is örömmel meginvitálta ide. 1944 tavaszán, amikor Vivien Leigh színésznő Shaw Caesar és Kleopátra című drámájának filmváltozatát forgatta, ő és a film rendezője, Gabriel Pascal meglátogatták a szerzőt, majd Wilfrid Newton stúdiófotós promóciós képeket készített a találkozóról. Itt érdemes megjegyezni, hogy Shaw igen jól használta és kihasználta a médiát önmaga népszerűsítésére. 

Az író háza és kertje – ahová ő és a felesége hamvait szórták – ma a National Trust tulajdona, így bárki ellátogathat a híres kunyhóba. A pár 1906-tól az író 1950-ben bekövetkezett haláláig élt a házban, eleinte csak bérelték, majd meg is vásárolták.

Nyitókép: Birmingham Museums Trust/ Archibald Millership