Hamarosan megjelenik az Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz, mely idén nem csak a fine dining éttermeket, alternatív vendéglátóhelyeket és cukrászdákat látogatta végig, de 25 ötcsillagos szállodát is tesztelt.
Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója, gasztronómiai tanácsadó szerint azért fontos vizsgálni és hasonló listázással és értékeléssel rávilágítani reálisan a helyzetre, mert az ötcsillagos szállodák színvonalához képest határozzák meg magukat az alacsonyabb árkategóriájú helyek, tehát az összes hazai szálloda színvonala emelkedik, ha az ötcsillagos szállodák magasabbra pozícionálják magukat a szolgáltatás minőségét és az árakat tekintve. Emellett további hozadéka lehet ennek a fejlődésnek, hogy a magasabb színvonalú szálláshelyek vastagabb pénztárcájú turistákat vonzanak majd.
A Dining Guide látókörébe 25 ötcsillagos szálloda került, melyek zöme a fővárosban található. Ebből egy TOP 10-es listát tesznek majd közzé.
A tesztelők általános visszajelzése az volt, hogy az ötcsillagos szállodai besorolás az egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az építészeti, a belsőépítészeti és szolgáltatások tekintetében és persze az árak terén is. A régebbi, „leharcoltabb” állapotú ötcsillagos szállodák alacsonyabb árszínvonalon mozognak. Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztak, amelyek lehet, hogy a hotel minősítő rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási területeiken gyenge színvonalon teljesítenek.
Herczeg Zoltán
„A hazai ötcsillagos szállodák nagyon eltérő minőségi szinteket képviselnek, véleményünk szerint
a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória, csak két erős egységgel van jelen Budapesten.
Ez nagyon kevés és ennek megfelelően a hazánkba érkező, magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb” – magyarázza a problémát a szakember. „Ezt a képet árnyalja még, hogy a budapesti ötcsillagos szállodák – de ezeken belül is nagy a szórás – magasabb szolgáltatási színvonalon teljesítenek, mint a vidéki ötcsillagos szállodák.”
A tesztelők szerint a vidéki öt csillagos szállodák, ha csak az építészeti, belsőépítészeti, adottságaikat vesszük figyelembe, akkor lehet, hogy megfelelnek az öt csillagos szállodai kritériumoknak, de ha szolgáltatásaikat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azt bizonyos területeken alacsonyabb színvonalon teljesítik. „Ennek oka lehet az is, hogy
sok esetben olyan szakemberek dolgoznak a szállodákban, akiknek nincs valós tapasztalatuk és gyakorlatuk a valódi ötcsillagos szállodák működtetésével kapcsolatban
– emeli ki a szakember. „Egy szemléletes hasonlattal élve ez olyan, mintha egy csúcstechnológiás számítógépet régi, elavult szoftverrel használnánk. Ebben az esetben a probléma pedig az, hogy a számítógépben rendelkezésre álló potenciál veszik el a nem megfelelő szoftver használata miatt.”
A vidéki ötcsillagos szállodák lemaradásnak másik oka, hogy olyan alacsony árszínvonalon dolgoznak, hogy azok fedezetéből nem is lehet valódi öt csillagos szolgáltatásokat biztosítani. „A stabil ötcsillagos szolgáltatáshoz szokott vendégkör, ha kipróbál egy új szállodát, és az nem hozza a tőle elvárt magas minőséget, akkor oda nem tér vissza. Ilyenkor belép a szállodai értékesítések nagy fegyvere, a „dinamikus árazás”, amellyel igazából a szezonalitásból adódó helyzeteket kellene kezelni. A vidéki, új ötcsillagos szállodák is beszállnak egy olyan árversenybe, ahol azokkal szállodákkal hasonlítják össze magukat, amelyek alacsonyabb kategóriákban gyengébb szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel ki is alakult egy ördögi kör, alacsony áron, gyengébb minőség, amely eredményeként teljesen kicserélődik a vendégkör is” – zárja gondolatait Herczeg Zoltán.
