Az idén 151 éves Samaritaine nagyáruház hosszú időn keresztül a párizsi városkép meghatározó épületének számított. Leromlott műszaki állapota miatt azonban 2005-ben a hatóságok bezárásra ítélték. Másfél évtizednyi várakozás után ma ismét régi pompájában tündököl.

A hatalmas kiskereskedelmi birodalom egy aprócska, hátsó udvari üzlethelyiségből nőtte ki magát. Ernest Cognacq, a remek üzleti érzékkel megáldott kelmeárus a város legrégebbi hídjánál, a Pont-Neufnél árulta portékáit az arra jároknak. A tél közeledtével kénytelen volt védettebb helyet keresni, amit egy közeli épületben meg is talált.

A bérleményt a híd lábánál fekvő, az ismert bibliai jelenettel díszített kút után Samaritaine-nek nevezte el.

A butik jól ment, főleg miután emberünk 1872-ben feleségül vette Marie-Louise Jaÿ-t, aki a jónevű Bon Marché áruház női konfekció osztályának vezető eladójaként szerzett értékes tapasztalatait kamatoztatta férje üzletében.

Több mint fél évszázadon keresztül dolgozott együtt a házaspár: Ernest, a kiváló kereskedő és a korát megelőző menedzseri képességekkel rendelkező Marie-Louise. Az üzleti sikerek bevételeiből fokozatosan felvásárolták a környékbeli ingatlanokat, míg a birodalom végül több háztömbnyi méretűre duzzadt.

Igazából nem találtak fel semmi újat, csak szigorúan alkalmazták más nagyáruházak sikerreceptjét: a fix árakat, a próba és a visszavétel lehetőségét, a katalógusból rendelést, a reklámot, a házhozszállítást. A stratégiai elhelyezkedés volt a Samaritaine legnagyobb előnye: az épület Párizs szívében, gyakorlatilag a város mértani középpontjában található, a Louvre közvetlen szomszédságában.

Cognacq a megszerzett épületeket szisztematikusan újraépíttette az akkoriban avantgardnak számító szecessziós stílusban, ennek kiemelkedő példája a Frantz Jourdain által tervezett és megvalósított fémszerkezetes üvegkupola. Az alatta körbefutó pávamotívummal díszített fríz, a míves kovácsoltvas korlátok és az elegáns lépcsők is a kor stílusjegyeit hordozzák magukon.

Cognacq szenvedélyes műgyűjtő volt, kollekcióit ma a nevét viselő múzeumban lehet megtekinteni. Felesége bár szigorú főnök volt, igazi filantrópként szívén viselte főként a női alkalmazottak és gyermekeik jólétét:

idősotthont, szolgálati lakásokat, szülészetet, bölcsődét tartott fenn a dolgozóknak, iskolát alapított fiatal lányoknak.

A birodalom a későbbi tulajdonosoknak köszönhetően tovább fejlődött és növekedett, fénykorát a hatvanas években élte. A hetvenes évektől indult hanyatlásnak, az üzletek egy részéből iroda lett, cégek tulajdonába került, mígnem 2001-ben az LVMH cégcsoport tette rá a kezét.

A 2005-ös bezárást követően hosszú éveken keresztül ment az egyeztetés és a tervezés az épületegyüttesnek szánt új funkciókról, az építészeti örökség megóvásának lehetőségeiről.

A 750 millió eurót felemésztő beruházás eredményeképp született újjá első lépésben a 20 ezer négyzetméteres áruház,

ezt követi majd a Cheval Blanc Paris nevű 72 szobás luxushotel, 15 ezer négyzetméternyi iroda, 96 szociális bérlakás és egy 80 férőhelyes bölcsőde.

A hely sokkal többnek hirdeti magát, mint egy átlagos bevásárlóközpont: alkotói egy közösségi életteret képzeltek el, ahol a shopping, a kikapcsolódás, a művészeti programok és a gasztronómia szervesen kiegészítik egymást. 

Ennek megfelelően az éttermi rész nincs élesen elkülönítve, hanem az épület különböző pontjain jelenik meg kisebb-nagyobb felületeken. 

12 egyedi koncepció

Haladjunk szépen sorban: a -1 szinten a szépségápolási osztály mellett kapott helyet a Parisienne, amely minőségi opciókat kínáló büfé és csemegeüzlet egyben.

Vitrinekben csábítanak Jérémy Del Val, a francia desszertbajnok ékszernek is beillő cukrászati műalkotásai a Dalloyau L’Exclusive nevű egységében.

A földszinten, a luxusmárkák szomszédságában a Source by Joie üzletében a természet írja a menüt: friss, szezonális, zöldség és gyümölcs alapú ételeket, italokat kínálnak.

Az ötvenes éveket idéző Zinc kávézóban a Brûlerie des Gobelins bio és fair trade kávékülönlegességeit kóstolhatják a vendégek, köztük a csak itt kapható Samaritaine blendet.

A kávé mellé a sütiről a Sweet Corner gondoskodik, szokatlan látványvilágú és street food ihletésű desszertjeivel.

Mellette található az Eric Kayser nevéhez köthető Ernest pékség, amely reggel 7-től várja a vásárlókat az áruház alagsorában kialakított sütödében készülő péksüteményekkel, kenyerekkel.

A hely déltől átlényegül, az emeleti részen kialakított, a női divat osztályról is megközelíthető brasserie-ben a Top Chef győztes és azóta Michelin-csillagot is szerző Naoëlle d’Hainaut frissíti fel a tipikus párizsi bisztrókonyhát.

Ugyancsak az első emeleten, az egyik mozgólépcső mellett alakították ki a szintén a Dalloyau házhoz köthető Dînette nevű helyet, ahol a laza csipegetésé a főszerep: miniatűr és brunch méretű fogásokat szervíroznak.

A kaviár fogyasztását övező kliséket rombolja le a legismertebb francia gyártó: a Street Caviar nem átallja a luxuscikként számon tartott különlegességet egyszerű bagettben vagy melegszendvicsben kínálni.

Az ötödik emelet a gyönyörű üvegkupola alatt már valóban a gasztronómia szentélye: az 1000 négyzetméteres teret Voyage névre keresztelték. A koncepció gazdája a MOF (Meilleur Ouvrier de France - szakmájának kitűnő művelője) címmel kitüntetett Mathieu Viannay, a lyoni La Mère Brazier 2 Michelin-csillagos séfje.

Az eklektikus miliőben van klasszikus fine dining, ahol szezononként egymást váltó rezidens séfek és egy-egy alkalomra meghívott tehetséges, de még kevéssé ismert szakácsok mutatkoznak be.

A bárban a World 50 Best Bars lista állandó szereplője, Matthias Giroud mixológus koktéljait keverik, de az igazi kuriózum a későbbiekben nyitó Krug Studio lesz. A konyha közepén kialakított buborékban a champagne-gasztronómia-zene édeshármasa tartogat különleges élményeket azoknak, akik ezt megengedhetik maguknak.

A tulajdonos LVMH ügyelt arra, hogy szinte minden emeleten kialakítson a cégcsoporthoz tartozó nagy márkáknak dedikált italsarkokat:

a földszinten a megújult Moët & Chandon kapszulakollekciója kapott helyet és a Veuve Cliquot párizsi metrót idéző eladótere. Az elsőn a Dom Pérignon, a másodikon a Hennessy található, ez utóbbi az órák és ékszerek között, a Ruinart pedig a negyediken, a női cipő osztályon. Mindegyiknél lehetőség van a palackok gravírozására, személyre szabott csomagolásra.

Ha valaki még ezután is elégedetlen lenne a felhozatallal, a szeptemberben nyitó szomszédos hotel éttermében a 3 Michelin-csillagos Arnaud Donckele vezeti majd a konyhát.

Forrás: LVMH