Az almacsutkákat vagy a kávézaccot ezentúl nem dobhatják a többi szemét közé a helyiek. A rendelkezés szerint az ételmaradékot a jövőben külön kell gyűjteni.
A Vermonti Komposztáló Szövetség még késő tavasszal tartott egy online tanfolyamot, ahol az Egyesült Államok északkeleti tagállamában élőket a zöldtrágya előállításának alapjaira – így a hátsó kertekben felállítható komposztálóládák összeállítására is – okították. Mint kiderült, a tanfolyam
hiszen Vermont vezetése július elsejével több, környezetvédelmi témájú törvényt is hatályba léptetett.
Az államban a hónap elejétől hivatalosan tilos az úgynevezett egyszer használatos eszközök – például műanyag bevásárlószatyrok, szívószálak, keverők, hungarocell ételrendelős dobozok – használata.
Ugyancsak július 1. óta a vermontiak nem dobhatják a többi szemét közé az ételmaradékokat – ezeket komposztálni kell, s ha ez a háztartásban nem megoldható, külön kell gyűjteni, leadni az újrahasznosító központokban.
„Ha a pillanatnyilag szemétbe kerülő zöldhulladékot mind komposztálnánk, az az üvegházhatásért felelős gázkibocsátás szempontjából olyan csökkenést eredményezne, mintha egyik napról a másikra kivonnánk a forgalomból 9000 autót” – magyarázta korábban Josh Kelly, környezetgazdálkodási hivatalnok az NECN nevű helyi kábeltévének.
mint a sokat emlegetett szén-dioxid, hangsúlyozzák a szakemberek.
Úgy tudni, hogy Vermont az első USA tagállam, ahol az élelmiszerhulladék szemétbe dobását megtiltották. Korábban néhány amerikai városban, például a texasi Austinban, is hoztak a mostanihoz hasonló rendelkezéseket, azok azonban a magánháztartásokat nem, csak az éttermeket kötelezték.
A napokban hatályba lépett törvény annak az évtizedes tervnek a része, amely az államban felhalmozódott szemét mennyiségének jelentős csökkentését, hasznosítását célozza.
A rendelkezéssel egyidőben a vermonti vezetés hivatalának Környezetvédelmi Osztálya „Let’s Scrap Food Waste” néven kampányt is indított, amely olyan hasznos tippekkel szolgál az élelmiszerpazarlás csökkentésére, amit mindenkinek érdemes megfontolnia, függetlenül attól, hogy jelenleg épp hová dobja a tojás- vagy banánhéjat.
Először is: ajánlott a heti étkezések megtervezése, és a célzott, lista alapján történő bevásárlás, hiszen így kiküszöbölhető a túlvásárlás. Ha mégis maradna olyan élelmiszer, amit nem használtunk fel a főzés során, keressünk olyan recepteket, amelyekbe ezeket felhasználhatjuk (például az omlettek, rántották, levesek, vagy pörköltek erre tökéletesen alkalmasak).
Nézzünk utána, hogyan, milyen tárolási módszerrel maradnak legtovább frissek a különböző zöldségek és gyümölcsök – ezzel szintén rengeteget tehetünk a pazarlás ellen. Fontos, hogy nem feltétlenül kell hagyatkozni a lejárati idő megjelölésre a csomagolásokon; a „minőségét megőrzi” dátum szigorú betartása helyett inkább hagyatkozzunk bátran az érzékeinkre (ugyanakkor a „fogyasztható” megjelölés határidejét nem érdemes túllépni!).
Az új intézkedések egyébként úgy tűnik, hogy nem rázták meg különösképpen a vermontiakat: egy felmérés szerint a helyiek több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már egyébként is komposztál, illetve az ételhulladékot egyéb módon – például állatok etetésére – hasznosítja.
Ugyan Vermont elég messze van, és törvény sem kényszerít rá, de ha eddig még nem tettük, nekünk is érdemes közelebbről megismerkednünk a komposztálással – függetlenül attól, hogy hol élünk. A metánkibocsátás és saját ökolábnyomunk csökkentésén túl, a komposzt gazdagítja a termőföldet, ezáltal csökkenti a növények műtrágyák iránti igényét, illetve otthont ad számos hasznos gombafajnak, baktériumnak.
Mit komposztálhatunk?
- zöldségek, gyümölcsök
- tojáshéj
- kávézacc, teafilter
- magok héja
- aprított újságpapír, karton, egyéb papír
- lenyírt fű
- kerti növények
- széna, szalma
- levelek
- fűrészpor
- haj, szőr
- fából származó hamu
Mit nem?
- diólevél, gally, ág
- szén, faszén hamu
- tejtermékek
- beteg, fertőzött növények
- zsiradékok
- hús- és halmaradékok, csontok
- háziállatok ürüléke, alom
- gyomirtóval kezelt kerti növények
