Magyar Konyha
2015. április 2.Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aranysárkány vendéglő
Szentendre, Alkotmány u. 1/A
Tel.: 36 (26) 301-479
Nyitva tartás: H-V 12-22-ig
Családias hangulat, félig polgári, félig módos parasztbelső. Régi szódásüveg, súlyos békebeli evőeszközök. A sárkányerőleves illatozik (fürjtojással, zöldségekkel, marhahússal kínálják), városszerte ismert a gulyásleves (helyi pékkel külön süttetik hozzá a cipót, amiben tálalják), és szerepel az étlapon a tejszínes parajkrém is, poféznivel. Ilyet másutt nem kapni.
Bar Centro
Szentendre, Péter Pál u. 2/B
Tel.: 36 (70) 383-0383
Nyitva tartás: Sze.-V 11-24-ig, H, K zárva
Bor és lélek. Bor és idő. Pataki László a borbár, a teraszos kiskocsma és az ínyenc lakásétterem ötvözetét kísérelte meg létrehozni. Krédója így hangzik: „Szentendrén is legyen egy hely, ahol a minőségi vendéglátás egybeolvad a hétköznapokkal.” A borbárban remek magyar borok közül válogathatunk (ki ne hagyjuk a trieszti Hausbrandt eszpresszót), a teraszon fröccsözhetünk, az emeleti lakásétteremben rövid, de sokat ígérő étlap. A séf: Dózsa Krisztián.
Barcelona Restaurant és Tapas Bár
Szentendre, Szerb u. 2.
Tel.: 36 (26) 950-791
Nyitva tartás: H-V 12-23-ig
Az óváros szívében, a Művészetmalom szomszédságában nyitotta meg egy éve tapaséttermét Somogyi Richárd belsőépítész (Barcelona nagy szerelmese). A konyhát az első időszakban Mark Turton vitte, idén júliustól Gerstmayer Benjamin a konyhafőnök. A skót szakács a továbbiakban tanácsadóként működik. A Barcelona egy igazi spanyol tapasbár és bisztró keveréke: sült paprika, avokádósalsa, fokhagymás, rozmaringos babpüré, serrano sonka és chorizo kolbászfalatok, házi kecskesajt körtével, különféle (rákos, tonhalas, avokádós) tortillatekercsek, katalán pizzák, grillezett húsételek. Erdész galerista úr a „Dalí kedvence” nevű forró mandulás desszertre esküszik, ami nem csoda, hiszen a katalán zseni híve, ráadásul a Barcelona étterem jelképe Dalí pödrött bajszú arcképe lett.
Dorothea Bistro Café
Szentendre, Jankó János utca
Tel.: 36 (20) 579-3800
Nyitva tartás: H-V 10-22 (vagy néha nem)
Titkos hely, beavatottaknak. Ha elsőre nem találjuk, ne csüggedjünk, keressük meg. Ott lapul egy kis téren, amit a törzsvendégek „Tabak terasznak” neveznek, a főtéri kisposta mögött. Egy Seattle-ből elszármazott amerikai szakács nyitott itt tíz éve egy kocsma-kávézót. Ryan Hoytnak tetszett, hogy a kis téren nincs közvilágítás, hogy a helyiség csak 27 négyzetméter, tetszett az elfelejtett utca, a titokzatosság. Amikor megkérdezzük tőle, hogy egy nő miatt van-e itt, azt válaszolja: „Nem is a 27 százalékos áfa miatt!” A Dorottya az éjszakai baglyok törzshelye, ha van vendég, hajnali négyig is nyitva tart. A nyolcvanféle kitűnő bort és félszáz pálinkát bárki poharanként is kóstolgathatja, és ha az amerikait jókedvében találjuk (ez gyakran megesik), olyan ínyenclakomát rittyent az egy négyzetméteres konyhában, hogy tíz ujjunkat is megnyalhatjuk utána. Mivel a szűk helyen időnként negyven ember is szorong a kis, varrógéplábú asztaloknál, a számla egy plüsslazac szájában érkezik a fejünk fölött egy rúdon, a pénzt is a hal szájába kell gyömöszölnünk. Az állat a hitelkártyát nem szereti. A Dorotheát már csak azért is kedveljük, mert a Magyar Konyha receptjeit is kínálja, de a happy koleszterin nevű étel és Pelikán elvtárs limonádéja sem megvetendő.
Álom lángos gyáros
Szentendre, Fő tér 8. (a sikátorban)
Tel.: 36 (20) 949-0353
Nyitva tartás: H-V 11-18-ig
Az első lángost ef. Zámbó Öcsi szerint Szentendrén, a Török közben árusították, egy ajtóra vágott szűk ablakon adták ki, és 1 forint 60 fillérbe került. Mint az Utas-üdítő. Sokan azt hiszik, hogy a legendás szentendrei lángost máig Jakab István süti, pedig a család már húsz éve bérbe adta a kis üzletet Kiss Lajosnak. A technológia szerencsére nem változott: a hagyományos „magyar lepényt” kézzel gyúrják kenyértésztából, 190 ºC-os friss olajban sütik, és sima, sima-fokhagymás, tejfölös, káposztás változatot kínálnak. Ára 260 forint.
Folt kávézó
Szentendre, Kucsera Ferenc u. 11.
Tel.: 36 (30) 708-7965
Nyitvatartás: H.- Cs. 11.00-22.00-ig
P és Sz 15.00-02.00-ig
V 11.00-22.00-ig
A hely inkább egy alternatív művészklub és egy romkocsma keveréke, ef. Zámbó egyik kedvenc helye, ahol a legfiatalabb szentendrei művészek állítanak ki.
Rosinante
Szentendrei-sziget, Szigetmonostor
Tel.: 36 (26) 722-000
Nyitvatartás: H-SZo.: 12.00-20.30 között V.: 12.00-18.00 között
A Szentendrei-szigeten lévő Rosinante Szálloda a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, gyönyörű ősfás természeti környezetben várja a vendégeket. Nyáron a kertben, télen a hangulatos étteremben döntően helyi alapanyagokból készülő magyar és nemzetközi konyhát visznek. Vasárnap grillterasz, hétvégeken főzőiskola. A séf Gál Zsolt, aki a Finománia főzőtanfolyamokat is vezeti. Igazi tanáregyéniség, aki nemcsak a főzést, hanem a csapatépítést is mesterien műveli.
Korona Kisvendéglő
Nagymaros, Dózsa György út 1.
Tel.: 36 (27) 355-336
Nyitva tartás: K-P 12-22-ig, Sz 10-22-ig, V 10-20-ig
Valaha a város főterén állt a nevezetes Korona vendéglő, ezerfős bálteremmel. Utóda, az Ormándy család kockás abroszos kisvendéglője nevében és hangulatában is a régi Nagymaros emlékét őrzi. Azokat az időket, amikor a Duna-parton egy-egy hétvégén húsz vendéglőből szólt a cigányzene, és a falu, pontosabban az itt nyaraló pesti polgárok könynyedén eltartottak öt hentesüzemet is. A helyiek és a visszatérő nyaralók még ma is úgy mondják, „elmegyünk Vendihez”, ha ráéheznek egy jó kis szarvassültre, pacalra vagy borjúlábra. Vendit, a családfőt szinte mindenki ismeri, hiszen már a nagymamája is vendéglőben dolgozott, méghozzá a Kék Dunában, ott, ahol valamikor a híres művésztelep működött. Egy este elfogyasztott pacalpörkölt után ugyanolyan prímán érezhetjük magunkat, mintha salátavacsorát ettünk volna. A sváb konyha mérnöki pontossága, könnyedsége, áttetszősége talán senkit sem bűvöl el úgy, mint a szertelen, szenvedélyes konyhát vivő, felfokozott ízekkel dolgozó dél-alföldi embert. Vendi nem szereti a fantázianeveken kutyult ételeket, a hosszú, csalóka étlapokat. Törzsvendégei egyébként is azt kérdezik: akad-e szarvas, vaddisznó vagy másféle meglepetés a konyhán. És valami mindig akad. Piros lábaskában feltálalt lecsós szűzérmék, mellé igazi, uborkagyalun szelt, forró zsírban sütött sváb rósejbni, libaleveshez sült levesbetét. Igazi, rejtőzködő sváb konyha ez, bármikor érheti (kellemes) meglepetés a gyanútlan vendéget.
Patak Vendéglő
Kismaros, Szokolyai út 5.
Tel.: 36 (27) 350-145
Nyitva tartás: mindennap 12-22-ig
A kismarosi vendéglő több mint húsz éve tart nyitva a királyréti erdei kisvasút végállomásánál. Sajnos azzal hirdetik magukat, hogy több mint 150 étel szerepel az étlapon, így nem a friss, szezonális alapanyagok dominálnak, de van ropogós keszeg, vadételek, kapros, juhtúrós galuska, és készítenek mangalica, és szürkemarha-különlegességeket is.
Kis Francia pékség, reggeliző és ínyencbolt
Nagymaros, Magyar u. 18.
Tel.: 36 (20) 550-2046
Nyitva tartás: K-V 8-20-ig
Kézműves fagylalt és csokoládé
Nagymaros, Magyar u. 18.
Tel.: 36 (20) 926-2072
Nyitva tartás: K-V 10-20-ig
Alig nyílt meg nyolcvan évvel ezelőtt Galli János cukrászdája Nagymaroson, rövid idő alatt fogalommá vált. Még Budapestről is jártak ide fagylaltért, süteményért, a híres jegeskávé-különlegességért.
A bátaszéki származású fiatalember a Monarchia idején Szekszárdon tanulta ki a szakmát, s a budapesti Hauer cukrászüzemben tökéletesítette tudását. 1932-ben, 28 évesen döntött úgy, hogy önállósítja magát, s átvette Waldwogel nagymarosi cukrászdáját. A történelem viszont közbeszólt. A háborúban a lakóingatlannal együtt súlyosan megsérült az üzlet és a műhely is. Ám Galli újjáépítette a cukrászdát, gépesítette az üzemet. Révbe azonban most sem érhetett, jött az államosítás. Még egy fagylaltoskanál sem maradt a család tulajdonában. Galli János harmadszor már nem kezdte újra. Hiába is keresnénk Nagymaros főterén, ma már az épülete sem áll az egykori híres Galli Cukrászdának. De a fagylaltok, csokoládék, bonbonok mégis új életre keltek – igaz, a tértől távolabb, s időben néhány évtizeddel később.
Flamich Gábor tízéves sem volt, amikor Galli nagypapa 1975-ben meghalt. Akkor még talán ő sem hitte volna, hogy egykor majd a nagyszülő nyomdokaiba lép, de a régi cukrászdát soha nem felejtette. 1989-ben olasz alapanyagokra, ismert technológiára épülő fagylaltozót nyitott – egy utcányira a hajdanvolt Galli Cukrászdától. „A szekér – mint meséli – szépen ment is mindaddig, amíg meg nem jelentek a jégkrémes standok. Utána a vállalkozás összerogyott. Nem akartam beletörődni a helyzetbe, nem tudtam elfogadni, hogy nekem nem sikerül, miközben a nagyapa által készített egyszerű gyümölcsfagylaltoknak országos hírük volt.” Az unoka ezért újra elővette a nagyapai örökséget, s párjával, Konkoly Ritával együtt alaposan átolvasták a receptes könyvet. Arra voltak kíváncsiak, miként dolgoztak a cukrászok a múlt század első harmadában modern gépek, korszerű adalékanyagok és tartósítószerek nélkül. „Ma már egy kincs van a birtokunkban. 2003-ra állt össze a receptgyűjtemény, amely lehetővé tette, hogy a régi idők fagylaltjaival várhassuk vendégeinket. Ezek ugyanúgy készülnek, mint anno: tejből, tejszínből, tojásból és gondosan válogatott, helyi gyümölcsökből.”
Flamich Gábor 2007 nyarán új kísérletbe kezdett. Elhatározta, hogy a régi mesterek tudását követve csokoládékat és bonbonokat is készít. „Saját elképzeléseim szerint kezdtem el kísérletezgetni a jégkockatartóval és a tortabevonóval, s nagy ünnep volt, ha a csokoládét végre sikerült kivarázsolnom a formából” – meséli. A megerősítő végső jel, amire titokban már jó ideje várt, 2008-ban meg is érkezett: a belga Csokoládéakadémia vezetője Budapesten tartott előadást. „Irány Brüsszel! Muszáj tudást szereznem ahhoz, hogy továbblépjek. Számomra ez volt Philippe Vancayseele előadásának a konklúziója. Magyarországon sokan vannak, akik csokoládékészítőnek nevezik magukat, ám én a forráshoz akartam visszamenni.”
Rita unszolására a csokoládébolt 2010. július 5-én nyílt meg a fagylaltozó mellett. Flamich Gábor és párja sokáig gondolkozott azon, hol nyissanak üzletet. Szóba került Budapest, de végül Nagymarosra esett a választás. Mint mondják: ők azokat célozták meg, akik nem igazán foglalkoznak azzal, hogy mi történik a fővárosban. „Ezek az emberek vidékre járnak, a biopiacokat keresik és a kicsi üzleteket: ehető húst, sajtot és gyümölcsöt akarnak venni, a műanyag élelmiszerektől és a mérgező gondolatoktól szeretnének szabadulni.” Náluk a trendi csokoládékra – a hangzatos ehető szenes, túrós-csalános, kecskesajtos „őrültségekre” – nincs igazán kereslet. Ezért a csokoládéműhely a hagyományos és klasszikus ízvilágra, a mandulás, mogyorós, marcipános, narancsos és aranymazsolás csokoládékra épít. Jelenleg 19-féle, főként belga és francia alapanyagból több mint 170 csokoládét készítenek, az ár száztól ötezer forintig terjed. „Azt szeretnénk, hogy senki se távozzon üres kézzel. Még akkor sem, ha úgy érzi, nem engedhet meg magának ilyenfajta ínyencségeket.” Idén pedig megnyitott a Kis Francia pékség, reggeliző és ínyenc bolt, ahol a frissen sütött pékáruhoz különféle kávékat választhatnak a vendégek, valamint a hazai termelők finomságaira lelhetnek: házi lekvárokra, szörpökre, házi sörökre, kézműves borokra.
Termelői piacok
Nagymarosi piac
(régi nevén SpájzPlacc)
Nyitva tartás: minden szombaton
április 1-jétől október 31-ig 7-12-ig
november 1-jétől március 31-ig 9-12-ig
Hogyan varázsoltak kertjükből sötétpiros, illatos epret Nagymaros főterére a borongós nyárutón, legyen az a Csósza család titka. Pedig hoztak belőle kilószámra, s kínáltak emellett őszibarackot meg szépen felcímkézett bodza-, csalánés feketeribizli-szörpöt is. A Dunakanyar legnépszerűbb termelői piacán augusztus végén még jó kondérnyi zöldségcurryt is főztek a Két cica konyhája blogot vezető Bezselics Ildikó vezényletével. Apró vaskályhán rotyogott Csernákék mélybordó lekvárja, még a nyári szilvából, felváltva kavargatta a család apraja-nagyja. Nyílt színen mutatták be, hogy miként lehet tartósítószer nélkül eltenni lekvárt. Egy kiló cukrot számolnak huszonöt kiló gyümölcsre, hozzá csipetnyi fahéjat, gyömbért – nem ördöngösség. Jó ötlet az is, hogy 52 fokos házi pálinkával törlik körül az üveg száját, mielőtt lezárnák. A pálinka is szilvából készült, természetesen, telik rá a Szokolyai Szilvás Tanya négy hektáron nevelt, kétezer fás, minősített bioszilvásából. Mi több, gyümölcseikből Ilcsi néni szilvás készítményeibe is jut.
A piacon élvezeti és egészségmegőrző portékákat kínál a pomázi Kadamba Bt., kézműves szappanok mellett orvosi zsályás, gyógynövényes fogport, s teakeverékeket: jókedvre derítőt, altatóst, még „áldást várót” is. Lacikonyháról a Fekete Tanya gondoskodik. Hurka, kolbász, oldalas mellett házi sajtokat is kínálnak: fokhagymásat, lila hagymásat, snidlingeset, kaprosat, rozmaringosat, chiliset, dióst és négyborsost. Magyar tarka teheneiket csak kukoricán, szénán és lucernán tartják, tápot, tejhozamfokozó hormont, egyéb adalékot nem kapnak.
Fanyar berkenye-, feketeáfonyaés édes feketeribizli-levet csapol a kóstolópohárba Pataki István. Az értékes gyümölcsöknek még a magját, héját is árusítják, porrá őrölve kínálják teába, joghurtba. Nyilas Kálmánné szederlekvárja olyan fényes és sima, mintha nem is lenne igazi, holott a trükkje csak annyi, hogy kipasszírozza a gyümölcsből a magokat. A Börzsöny-Cserhát díjas lekvárfőző asszony ősszel majd „szeretetlekvárt” is készít, sütőtökből, narancsból, citromból, mert piac, azt ígérik, egész évben lesz Nagymaroson. A nagymarosi piac szervezői üzemeltetik Budapesten július óta a Szimpla kerti Háztáji nevű piacot.
Piac a jópofa kofához
Dömös, Szent István u. 2.
Tel.: 36 (30) 472-1550
Nyitva tartás: minden szombaton 8-12-ig
május 11-én, szombaton szentendrei és budakalászi árusok kínálják portékáikat 9-14 óráig.
A templom mögött augusztus eleje óta működik a termelői piac. A szervezők arra törekednek, hogy a helyi termelők, lakosok árulják portékáikat. Zöldség, gyümölcs, sajtok, tejtermékek, mangalicakolbász, szalonna, a híres dömösi méz mind megtalálható, a befőzési szezonnal kezdődik a lekvárok árusítása, lesz dió, mandula, és must árusítását is tervezik.
Bogdányi piac
Dunabogdány, hajóállomás
Nyitva tartás: szerdán és szombaton 7-12-ig
A lakosság részéről nagy volt az igény, hogy termelői piac nyíljon Bogdányban. A júliusi indítás után viszont kevés árus jelent meg a hajóállomáson. Az önkormányzat támogatja a kezdeményezést, remélik, hogy a piac ösztönözni fogja a helyieket, hogy az elmúlt évtizedekben elfeledett háztáji veteményesek ismét divatba jöjjenek. Jelenleg árulnak zöldséget, gyümölcsöt, mézet, sajtot, szörpöt és virágot.
Váci Karitász piac
Vác, Hattyú u. 1.
Nyitva tartás: kéthetenként pénteken 14-18
Lecsófőző versennyel nyílik meg újra szeptember 7-én a nyári szünet után a piac a Váci Karitász udvarán. Nem könnyű, de nem is lehetetlen a hatalmas, fákkal karéjozott udvarra becsalogatni a vásárlókat kéthetenként péntek délután, hiszen Vácott mindennap van piac.
Szentendrei Bükkös parti piac
Szentendre, Bükkös part
Nyitva tartás: szerdán és szombaton 6-14-ig.
Több évtizede tart nyitva hetente kétszer a Bükkös-patak partján, festői környezetben a kistermelői piac. Az árusok 80 százaléka őstermelő, akik közel nyolcvan standon kínálnak házilag feldolgozott termékeket: szörpöt, lekvárt, lecsót, zöldséget, gyümölcsöt, savanyúságot, kecsketejet és sajtot, illetve füstölt árut, cserepes fűszereket, virágpalántákat. A Szentendrei-sziget őstermelői hoz-zák ide a legtöbb árut, van olyan szigeti termelő, aki már a harmadik generációt képviseli a piacon. Sokan jönnek a Gödöllői dombvidék településeiről. Minősített biotermelők is árusítanak.
Az összeállítást készítette: Gyüre József, László Dóra, Madary Orsolya, Varga Klára.
