Manapság bionak mondott, pedig csak a hagyományokat követő magyar gazdák hada kerekedik fel minden szombat reggel Budapest felé, hogy áruba bocsássa borsos árú, de garantáltan természetes portékáját.

Vásári forgatag a Hegyvidéken

"Három éve vagyunk biotermelők, de semmit sem csinálunk máshogy, mint azelőtt" - mondja Gábor Zoltánné, miközben a veje szatymazi biogazdaságában termett zöldségeket árulja a Csörsz utcai piacon. A nemzedékek óta működő családi gazdaságban már azelőtt sem használtak szintetikus növényvédő szert és műtrágyát, hogy megszerezték a biopecsétet, magyarázza a parasztasszony. Sok őstermelőtől halljuk még ugyanezt Budapest ökopiacain. A bioélelmiszer nem új hóbort, hanem visszanyúlás a gyökerekhez, a tartósítószerek, színezékek és génmódosítás előtti világba.

A legnagyobb merítést e világból a Kongresszusi Központ előtti parkolóban, a Biokultúra Egyesület Ökopiacán kaphatják a budapestiek. Minden szombaton fél hét és dél között 40-60 árus pultról, 25 pedig zárt pavilonból kínálja itt a portékáját 2005 óta. A piac a Rózsadomb mellől költözött a Csörsz utcába, és javarészt ma is a budai elit alkotja törzsközönségét, de nagy számban látni a piacon várandós anyukát; magas az egy négyzetméterre eső babakocsik száma, és akad vevő, aki komoly betegség miatt kerüli a vegyszeres ételeket.

Az árak igazolják a bioételekkel kapcsolatos előítéleteket. A friss áruknál megvan a háromszoros árkülönbség a szokványos élelmiszerekhez képest, jóllehet a többi terméknél csekélyebb a biofelár. Más kérdés, hogy a multiláncok nyomott árai eleve torzítják az összehasonlítást.

A biotermelő azonban akkor sem tudná olcsóbban adni a portékáját, ha akarná. Amíg például egy szokásos gombatermelő 100 kg komposztról átlagosan 20-30 kg termést szed, addig egy biotermelőnek jó, ha 10-13 kg lejön - meséli Molnár Dávid, aki egy törökbálinti sziklapincében tenyészt csiperkét, süngombát, laskagombát és shiitakét. Az eltérés oka, hogy rovarölő vegyszerek helyett ő ragacsos lapokkal és más természetes eszközökkel kénytelen védekezni. Ez a növénytermesztőkre is igaz: katicabogarakkal, fürkészdarazsakkal, ragadozó poloskákkal, feromoncsapdákkal, vektorhálóval és más trükkökkel tartják távol a kártevőket.

Az Organic Kingdom kölcsei biogazdaságában 50 hektáron oldják meg a természetes növényvédelmet. A legnagyobb területen almafák sorakoznak, most azonban a zöldspárgával tarolnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében fekvő gazdaságban 6 hektáron terem a számos bajra gyógyírt jelentő növény, és ha bárki bárhol biozöldspárgát vásárol az országban, az jó eséllyel Kölcséről származik. A termény zömét azonban külföldre viszik: sok osztrák áruházban ez van a polcokon. Ez általában is igaz a bioélelmiszerekre: az előállított mennyiségnek a fizetőképes kereslet hiánya miatt csak mintegy 5 százaléka kel el itthon.

A kalandozást a Tündérmajor pavilonjában folytatjuk. Kulcsár András és Szalóki Zsuzsa kecskefarmja a zselici Gyűrűfűn, a nyugalom, a vegyszermentes kiskertek, a tiszta kútvíz ökofalujában található. Innen ontja a család a finomabbnál finomabb kecsketejtermékeket, a joghurtot, a túrót és főképp a natúr vagy fűszeres kecskesajtot (kilóját 4400-4600 forintért). Van snidlinges, fokhagymás, fokhagymás-petrezselymes és bazsalikomos is, a legkelendőbb azonban a "jókedvű kecskesajt", amit fokhagyma, medvehagyma, oregánó, kakukkfű, bazsalikom, rozmaring, körömvirág, rózsaszirom és búzavirág keveréke tesz egyedülállóvá.

Néhány méterrel arrébb Kovács László lajosmizsei biogazda kínálja jótékony hatású olajait és szárítmányait. Van nála tök-, mák- és sárgabarackolaj, homok- és máriatövis, de a legbüszkébb a fekete berkenyére. A csodabogyó, halljuk, olyan gyógyító erővel bír, mint a tahiti csodanövény, a noni gyümölcse. Ebből már látszik, hogy a Csörsz utcában nem csak az alapvető élelmiszereket szerezhetjük be. Az ehető finomságokon kívül árulnak hímes tojást, virágot, fajátékot és sok kézműves terméket, ha pedig valami nem bio, többnyire ki is írják rá.

Családi munkamegosztás

Az Ökopiac mára kinőtte a Csörsz utca 1200 négyzetméterét, így 2009-ben a Biokultúra Egyesület Pesthidegkúton, a Klebelsberg Kultúrkúria udvarán is nyitott egy piacot. Hét zárt faház és 30 nyitott, fából és nádból készített pavilon áll a termelők és árusok rendelkezésére a szép fekvésű észak-budai piacon. A kínálat átfedést mutat a Csörsz utcaival: előfordul, hogy egy családtag itt, egy másik ott árul. Katulin Ilona Klára bioméhész például Hidegkúton kínálja a selyemfű-, galagonya-, levendula-, akác- és medvehagymamézet, a következő, májusi pörgetés után már repcemézet is (kilónként 1500- 2100 forintért), férje pedig a Kongresszusi Központnál teszi ugyanezt. A méhész, aki a Bakonytól Bajáig 150 méhcsaláddal termel, úgy tapasztalja, hogy a tavalyi mézbotrány óta egyre többen vesznek termelői mézet.

Családi munkamegosztás van az 1721-es alapítású Dobosi Pincészetnél is. "Nem használunk felszívódó permetszereket növényvédő szerként, csak rezet és ként, amit több száz éve alkalmaztak elődeink" - meséli Mindszentiné Dobosi Ilona, aki Hidegkúton tartja a frontot. A balatonfelvidéki Szentantalfán működő pincészet teljes, 18 hektáros területén biogazdálkodást folytat, és 14-féle bort kínál. A bioelőírások betartása mellett a pincészetnél az az első, hogy jó bort készítsenek, és ez sikerül is: 2010-es olaszrizlingjük és kékfrankos roséjük, 2009- ben chardonnay-jük kapott ezüstérmet a Magyarország legjobb újbora versenyen.

A borpavilon mellett a jászdózsai Tarnamenti Biogazdaság húspultja csalogatja a vevőket. Árulnak szürkemarhakolbászt és -szalámit, de a fő profil a mangalica, minden formában: a tepertőtől a kolozsvári szalonnán át a sütőkolbászig és a füstölt csülökig. "A mangalica sláger, de igazi mangalicáról akkor beszélhetünk, ha nem hízótáppal etetik és betonólban lakik, hanem szabadon legel, mint a mi kondánk" - szögezi le a pultnál álló Kovács Norbert. A különbség szemmel látható: a tarnamenti mangalicasonka márványos, akár a híres spanyol serrano. Sajnos e minőség szűk vevőkörre számíthat. "Húsz vevőből 19 törzsvásárló, aki mindig ugyanazt kéri. Jó, hogy stabil a kereslet, viszont nincs kitörési pont" - mondja Kovács.

Kincsesbánya Újpesten

Családias a hangulat az újpesti biopiacon is: név szerint ismerik egymást eladók és vevők. A börzét 2002 tavaszán indították el az Inzula Kft. biogazdálkodó orvosokból álló tulajdonosai, hogy a pesti oldalon is legyen ökopiac. Idén januárban az árnyas kórházkert helyett fedett helyre, egy tágas, felújított épületbe költözött a piac, ami szerda délelőttönként is nyitva tart. Szerényebb a Csörsz utcainál, de itt is megvan minden, ami az egészséges háztartáshoz kell.

A bejáratnál pi-vizes palackok fogadják a vevőt, de itt ezoterikus jelzők nélkül kínálják a máshol "életvíznek" nevezett italt. Valamivel beljebb magyar fejlesztésű biokozmetikumokat árulnak, meg egy, kínai farkasbogyóból, papayából, gránátalmából, búzafűlevélből és zöld teából készített fermentált italt, ami az energiaitalok vegyszerei nélkül élénkíti a testet és a szellemet.

A legnagyobb sor a Virágoskút standja előtt áll Újpesten. Az ország leghíresebb ökogazdája, Rózsa Péter Hortobágy-Vókonya pusztán őshonos magyar állatokat - mangalicát, rackajuhot, szürkemarhát - tart szabadon, és az itt keletkezett trágyával táplálja a 25 hektáros virágoskúti biokertészetet. A 25 családot foglalkoztató gazdaság friss áruk mellett feldolgozott termékeket is készít régi erdélyi és tájjellegű receptek alapján. Zöldségkonzervjeik közül a faszénen sütött padlizsánból és paprikából készített zakuszka az egyik legkelendőbb.

Ha reggeli nélkül indultunk az újpesti biobevásárlásra, célszerű felkeresni a Pásztói Ökomalom standját és kipróbálni a túrós pogácsát vagy a magvas tekercset, ha pedig otthon sütnénk, vásárolhatunk biolisztkeverékeket. Az alap a tönkölyös kenyér, de kelendő a fűszeres-magvas kenyérkeverék fenyőmaggal is. A malom - amely jázminrizst és csicseriborsót is árusít - 2010-ben az Év bioterméke címet is elnyerte csicsókás-céklás biokalácskeverékével.