A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2015. augusztus 25.

Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Azért adták a „halászos halászlé” nevet a halászlevüknek az érsekcsanádi Rév csárda mesterei, mert így főzték (főzik) ezt a halászok minden magyar halászterület környékén, másrészt pedig a „halászlé” kifejezést az éttermi köznyelv másra használja. (Kedvezőtlen, de gyakori esetben az alaplevet összeturmixolják a kifőtt haldarabokkal, és ebbe a sárszerű, jó előre elkészített halfőzelékbe főzik bele a friss vagy nem friss haldarabokat. A módszer lobbija azért száll síkra, hogy ebből a készítményből „szegedi halászlé” néven hungarikum legyen.)

A Rév csárdában rendeléskor teszik fel a bográcsot nyílt tűzre. Ezután lobogva forrva főzik mindvégig, mintegy 30-35 percig. A vendég vár az ételre, nem fordítva. Bár nem akarnak részt venni a „bajai kontra szegedi” vitában, adnak hozzá friss házi gyufatésztát is, ahogy a bajaiak szokták. Nagyon fontos a tűzifa minősége: hacsak lehet, vörös fűz usza dékfát használnak a Dunából. A folyóba került faágakat a folyó forgatja, kiáztatja, néha kiteszi a partra kicsit száradni, aztán megint továbbviszi, megint partra teszi. Alacsony vízálláskor a fa kint marad, csontszerűre szárad. Ez azután könnyen lángra kap, gyorsan ad le nagyon erős hőt, biztosítja azt, hogy a lé a bográcsban hamar felforrjon, végig zubogva lobogjon, s végül sűrű, selymes, homogén lé alakuljon ki. Ennek a fának ugyanakkor „a füstje sem csíp”. (Ha nincs elég usza dék fa, akkor is vörös füzet vagy nyárfát használnak, más módon szárítva.)

 

A teljes cikket és az "igazi" halászlé hozzávalóit magtalálja a Magyar Konyha szeptemberi számában!