A gyógy- és fűszernövények emberemlékezet óta egészségünk és konyhánk nélkülözhetetlen tartozékai. A belőlük készült forrázat vagy főzet betegségeket gyógyít, de ha frissen vagy szárítva levesbe, főzelékbe tesszük, illetve húshoz adjuk, fűszerezik az ételünket.
A zalai dombok között, az erdőkben rengeteg a gyógynövény. Sokan foglalkoznak gyűjtéssel, szárítással, nem véletlen, hogy nyáron itt tartják a Nemzetközi Gyógy- és Fűszernövénynapokat is. Zalaszentlászló határában, Vörösmajorban, a régi termelőszövetkezet telephelyén jött létre a Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet, amely gyógynövénytermékek előállításával és gyümölcsfeldolgozással foglalkozik.
Történetünk egyik főszereplője, Fatér Balázs István programozó és szakács egy személyben, akinek a munkája a hobbija is. A fűszernövények mindig foglalkoztatták, a piacon is régóta hiányolta a jó minőségű füveket. Letette a gyógynövénytermesztői vizsgát, és Keszthelyről Zalaszentlászlóra költözött. Itt találkozott Bakos Péterrel és feleségével, Zsuzsával, akik budapesti életüket otthagyva a természet közelségére vágytak. Elhatározták, hogy közös vállalkozásba kezdenek, a térség adottságait kihasználva, az embereknek munkát kínálva gyógynövény-mintagazdaságot alapítanak, a falut gyógynövénytermelő és -feldolgozó központtá fejlesztik. Létrejött a szövetkezet, amelynek fő tevékenysége a gyógynövények termesztése, gyűjtése, feldolgozása és ezek oktatása. Levendula, fekete nadálytő, gyermekláncfű, hárs, menta, citromfű, bazsalikom, szurokfű – hosszan sorolhatjuk a gyógy- és fűszernövényeket, amelyek megteremnek a környéken.
Gyógynövényévkör
A gyógynövények gyűjtésének is van szezonja: tél végén fagyöngyvadászatra indultunk Balázzsal. Megtudtuk, hogy csak a fehér fajta alkalmas gyógyteába, és hogy akácfáról tilos fagyöngyöt gyűjteni, mert nem lesz jó a hatóanyag-tartalma. A fagyöngy bogyója egyébként mérgező, teához és tinktúrába a levelét és az 5 mm-nél vékonyabb szárait használják. Ha teát készítünk, 18 órára hideg vízbe áztatjuk, s ha hetente kétszer iszunk belőle, nagyon jó hatással van a szívre, a szívritmust optimalizálja. Ahogy megérkezik a tavasz, eljön a kérgek és a gyökerek gyűjtésének ideje. Ilyen a fehér fűzfa vagy a fekete nadálytő. A domboldalakon már látni ibolyát, szedtünk medvehagymát és zamatos turbolyát, amely nemcsak levesbe, hanem teaként gyomorerősítőnek és vértisztítónak is jó. A nyár a gyógy- és fűszernövénygyűjtők ideje, virágzik a cickafark, van ezerjófű, útifűlevél, június–júliusban kell szedni a diófalevelet, ősz elején az aranyvesszőt. Az ősz kedvencei a csipkebogyó, a galagonya, a kökény.
Gyilkos füvek
Persze az sem mindegy, minek szánjuk a növényt. A levendula esetében, ha tea lesz belőle, akkor virágzáskor kell leszedni, ha illóolaj, akkor meg kell várni, amíg beszürkül. A fűszernövényeknél, mint a bazsalikom, szurokfű, medvehagyma, tárkony, zsálya, borsikafű, többnyire a virágos, leveles hajtást kell gyűjteni: lényeges, hogy a mag még ne fejlődjön ki, mert akkor kevesebb a hatóanyag a növényben. Azért legyünk óvatosak a gyógynövényekkel. Akárcsak a gombáknál, ez esetben is találunk olyan, a gyógy- vagy fűszernövényekéhez hasonló virágot, levelet, amely veszélyes. Itt van például a bürök. Petrezselyemhez hasonló levelei már az ókori Athénban ismertek voltak, a bürökital jelentette a halálbüntetést.
Büröklevelek forrázatát itatták meg Szókratésszal is. Vannak továbbá olyan, erős hatású gyógynövények, amelyek csak gyógyszer-alapanyagként használhatók. A fekete nadálytő májkárosító és rákkeltő anyagokat tartalmaz, ezért csak külsőleg lehet alkalmazni. Mezei zsurló, kamilla, fagyöngy, vöröshere, lándzsás útifű, cickafark – kevés növénynek van olyan szép, hangzatos neve, mint a gyógynövényeknek. Évezredek óta használják levelüket, virágjukat, termésüket, szárukat, gyökerüket tea, kenőcs vagy tinktúra formájában. Hogyan készítsük el? A teákat általában forrázzuk. Egy jó teáskanál összevágott levelet beteszünk porceláncsészébe – vigyázzunk, fémet ne használjunk! Leforrázzuk két és fél deci vízzel, fedő alatt tartjuk 10-20 percig, akkorra kiázik belőle a hatóanyag. Végül leszűrjük. Ha friss növényből készítjük a teát, akkor 2-5 perc is elég, hiszen több benne a hatóanyag, és nem kell megszívnia magát. Csak hideg vízben áztathatók a papsajtfélék, a hurutoldó fehér mályva és az erdei mályva. A csipkebogyó húsát hideg vízben 16–24 órán át lehet áztatni. Főzni kell viszont a gyökereket, a kérgeket és a terméseket. A főzés ideje 2-3 perc, de miután levettük a tűzről, 15-20 percig hagyjuk fedő alatt, hogy kiázzon belőle a hatóanyag.
Szirup, olaj
Fatér Balázs István a szirupkészítés mestere. Titkos receptjét nem árulja el, de megtudjuk a házi szirupkészítés módját. Balázs kiemeli, hogy a szirup – 1:8 hígítási arány mellett – számításai szerint ugyanannyi hatóanyagot tartalmaz, mint a tea. Bakos Péter nem állt meg a gyógynövényeknél. Földet vett, és tökmagtermelésbe kezdett. Ma már biotermelőként forgalmazzák a tökmagolajat, különlegességként fűszernövényes olajat is készítenek kakukkfűvel, zsályával, levendulával. Hévízre járnak a piacra, fogyasztói közösségeken keresztül értékesítik a termékeket. A Vörösmajorban tavaly elkészült a közösségi gyümölcslégyártó üzem, ahol csonthéjas gyümölcsöket, almát, körtét, szőlőt dolgoznak fel, 100 százalékos gyümölcstartalmú leveket állítanak elő. A gépek a gyümölcsidényben folyamatosan működnek, hiszen a környékről mindenki hozza a megmaradt gyümölcsöket.
A Gyógynövények Völgye újdonságai a gyógynövényes levek: készült almalé mentával, levendulával és citromfűvel is. Gyártanak zöldséges és vegyes gyümölcsös leveket is, homoktövises, céklás, sütőtökös almalevet. Céljuk: Zalaszentlászló a régió gyógynövényközpontjaként váljék ismertté. Ez a kezdeményezés hosszabb távon munkalehetőséget, perspektívát is jelenthet az itt élők számára. Július második hétvégéjén ismét megrendezik a gyógynövénynapokat, ahol előadásokat, gyógynövénytúrákat tartanak, és természetesen meg lehet kóstolni a Vörösmajor termékeit is.
