Magyar ízek

Szöveg: Lévai Anikó – Madary Orsolya • Fotók: Dorkó Dániel

2021. július 5.

Barát József esküszik a hely szellemére, szerinte a genius loci határozta meg, hogy Nagykörű az ország cseresznyéskertje lett. Régen a Tisza mellett végig gyümölcsösök voltak. A gyümölcsfák még mindig virágoznak, a templom mellett most is cseresznyefasor vezet, emellett sorra nyílnak a sajt-, tészta- és lekvárkészítő műhelyek. A folyó melletti falvak termelői a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesülettel az ország legnagyobb helyitermék-mozgalmát hozták létre.

„GRÓF ÚR, GRÓF ÚR, lopják a cseresznyefa-csemetét! – rohant egy ember Petrovai grófhoz. – Nem baj, fiam, az is itt fog teremni.” Ez az anekdota jól jellemzi a nagykörűi cseresznyéskert atyját, Petrovai Györgyöt, aki 1870-ben alapított gyümölcsöst és faiskolát a birtokán, ahol 50 családot foglalkoztatott 25 hektáron. A Petrovai-nagykönyvben 534-fajta körtét, 521-fajta almát és 149-féle szilvát jegyzett fel, de hamar rádöbbent, hogy a cseresznye különösen jól érzi magát ezen a vidéken. Arra törekedett, hogy a Magyarországon akkor fellelhető minden fajta megtalálható legyen a kertjében, ám egy fajta kiemelkedett a 65 cseresznye közül: a „ropogós nagykörűi Pintér Ferenc kertjéből”. Ez a cseresznye tette híressé a Tisza menti települést. Két éve kapta meg a nagykörűi ropogós az eredetvédettséget, és már folyamatban van az uniós eredetvédelmi eljárás is.

TISZAI ÁRVÍZ

Nagykörűn tehát majdnem minden a cseresznyéről szól: nincs utca cseresznyefa nélkül, cseresznyefán füstölik a kolbászt, ilyen hordóban érlelik a pálinkát, de még az étteremben is cseresznyemintás a terítő. De nem volt mindig így. Orczy báró, a falu másik híressége az 1700-as években azért osztott földet a jobbágyoknak, hogy szőlőt telepítsenek. Az adományozás feltételei között szerepelt „a kertek körülkerítése, és jó karban tartása”. Ha nem is lett híres borvidék az észak-alföldi településből, a nagykörűiek egyet megtanultak: hogyan kell bánni a földdel.

A falubelieknek még a szocializmus éveiben is volt saját gyümölcsösük,

úgy beszélik, hogy csak az volt hajlandó belépni a téeszbe, aki megtarthatta a cseresznyését. Ekkor, a hetvenes években élte második aranykorát a nagykörűi cseresznye. A termelés a világ élvonalába tartozott, jelentős volt az export is, amíg egy szép napon az egyik téeszelnök a szántóföldi gazdálkodás fontosságára nem hívta fel a figyelmet. Ehhez jött a nagy tiszai árvíz, és a gyümölcstermelés a felére esett vissza. Az elmúlt évtizedekben éledt újra a cseresznyetermesztés, és ma már ismét minden portán ott virágzik a gyümölcsfa. Júniustól kezdve folyamatosan látják el az országot, egymás után érik be a Bigarreau Burlat, a Carmen, a germersdorfi óriás és a nagykörűi ropogós.


VÍZBEN ÁLLÓ GYÜMÖLCSFÁK

Nem csoda, hogy a magyar irodalom legszebb versei kötődnek a Tiszához. A partjára települt embereknek évszázadokon keresztül megélhetési forrás volt a folyó, és nem csak a halászokra gondolunk. Az öntözés mellett az ártéri gazdálkodás is jelentős bevételt hozott a folyóparti települések lakóinak. Már honfoglaló őseink felfedezték, hogy az áradások nyomán dús legelők, kaszálók sarjadnak, megpróbálták az áradások vizét a mélyebb fekvésű területekre vezetni. Ártéri gazdálkodás alatt a folyó menti árterek és az ármentesen maradó területek összehangolt, az árvizek járásához igazodó hasznosítását értjük.


Nagykörű a Tisza partján helyezkedik el, és mindig híres volt ártéri gyümölcsöseiről. Ha mai szemmel nézzük, nem is találunk modernebb gyümölcstermesztési módot.

Az ártéren tilos permetezni, így a gyümölcsök gyakorlatilag bio minőségűek.

Barát Józseftől, a Nagykörűért Alapítvány elnökétől megtudjuk, hogy többféle ártéri övezet van, a gyümölcsfák másként viselik el a vizet. A legjobban termő és a vízborítást jól bíró fák: a körte, az alma és a szőlő. A folyótól kissé távolabb, vízmentes területen, de a homokdomb előnyeit élvezve találjuk a cseresznye-, meggy-, illetve barackfákat. Az ártéri gazdálkodás sokoldalúságánál fogva alapjában véve az extenzív és önellátó paraszti mezőgazdaság fő formája, nem véletlen, hogy az ártéri területeken a mai napig megtalálható az extenzív állattartás, angus marhákat, mangalicákat, kecskéket láthatunk a parton.



A gyümölcstermesztés mellett a méhészet és a kertészet is egyre fontosabb szerepet kap. Az ártéri gazdálkodás életmód, amely az évezredes hagyományok továbbélése mellett a természetközeli élet megmaradását is jelenti. Ezért is szeretnék visszahozni a hajdani ártéri gazdálkodást, immár modern keretek között. A második dűlőt, ahol a hetvenes években az árvíz elpusztította a gyümölcsösöket, újratelepítenék, nagy mennyiségben termelnének biogyümölcsöt, és egy helyi feldolgozót is szeretnének építeni.

MAGYAR SLOW FOOD

A gyümölcsöt és a zöldséget, ha megterem, el is kell adni. Barát József évtizedek óta azon dolgozik, hogy a Tisza mellett előállított termékeket eljuttassa Budapestre és a városokba. Mondhatjuk úgy is, hogy ő a magyar slow food mozgalom egyik megvalósítója, akinek köszönhetően Budapesten létrejött egy piachálózat, ahol a hét szinte minden napján kaphatók az alföldi zöldségek, gyümölcsök, feldolgozott termékek.

Barát József, a Nagykörűért Alapítvány elnöke, őstermelő

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 70 termelőt fog össze Létavértestől Zombóig, olyanokat, akik nyitottak a régi és új fajták termesztésére, kímélő növényvédő szereket használnak, és folyamatosan tudnak szállítani. Heti négyszer-ötször indulnak a szállítmányok Budapestre, a szolnoki Agóra piacon külön Nagykörű utca van. És hogy milyen termékeket kínál az Élő Tisza?

„Egyszer kiszámoltuk, hogy a környék öt falujában élő 6-7 ezer ember évi több mint egymilliárd forintot költ olyan termékekre, amit maguk is elő tudnának állítani – meséli Barát József. – Csináltunk egy számítást a helyben előállítható termékekről, és kiderült, hogy sok mindenre feleslegesen költünk pénzt, tej, pékáru, húsféleségek, zöldség és gyümölcs itt is megterem, sőt, ha eladjuk, még bevételt is hoz a falvaknak.”



Ez persze nagyon idillikusan hangzik, de az Élő Tisza húsz éve alatt sikerült egy hihetetlen széles termékskálát létrehozni. Az Alföldön ma már a citrom és a kivi is megterem. Nagykörűn minden hónapban megrendezik a Körűi piacot, és a falu büszke a minőségi sajtra, tésztára, húsra, lekvárra és pálinkára. „Talán még egy csokoládé és egy kézműves sör hiányzik a kínálatból” – mondja nevetve Barát József.

EnniValó
Június végén nyílt a budai Vár aljában az EnniValó Bolt és Bisztró, ahol többek között nagykörűi termékeket is árusítanak.Kiss Szilárdék saját tejet, tejtermékeket, érlelt sajtot, füstölt húsárut, érlelt sonkát, Körű Kincse lekvárokat, szörpöket kínálnak, de van burger, sült és grillkolbász is, a kenyér pedig a szomszédos Pékműhelyből érkezik.


Nagykörűi termelők

VARGA GYÖRGY SAJTMŰHELYE

Az ország egyik legfinomabb kecskesajtja készül Varga György műhelyében. Nem véletlen, a mérnök végzettségű sajtmester bejárta a világot, ha nem lenne járvány, most is Görögországban lenne egy versenyen. Megtanult mindent, amit a kecskesajtról tudni kell. Negyven kecskéje tejéből készít egyszerű sajtokat, kék és fehérpenészes kecskesajtot, kemény érlelt sajtot, joghurtot, sajtkrémet, de készült már sajt barna sörrel és tokaji szamorodnival is. Termékeit megvásárolhatjuk a sajtműhelyben, a nagykörűi és a szolnoki piacon, szombatonként pedig felkerekedik, így Budapesten, a római-parti piacon is találkozhatunk vele. A sajtok mellett Barát Józseffel kikísérletezték a fekete fokhagyma előállítását, már ez is a kínálatban van.

Varga György kecskesajtos

NAGYKÖRŰI SZABÓ TÉSZTA

Szabó Mária már gyermekkorában pödörte a csigát, készítette a gyufatésztát, szélesmetéltet. Nagymamájával kézzel gyúrtak, nyújtottak, formálták a tésztát. Amikor megvalósult az álma és megnyitotta a kis tésztaműhelyt, elhatározta, hogy nem gépesítenek mindent. Már van nyújtógép, eperlevél- és metéltvágó, de továbbra is kézzel készülnek a levesbetétek, maguk reszelik a tarhonyát. Maga mellé vette Nagy Évát, és ketten 13-féle tésztát készítenek a kagylótól az orsón át a makaróniig. Bánkúti lisztet használnak, a tojásokat pedig saját tyúkjai tojják.

Szabó Mária tésztái

KÖRŰ KINCSE LEKVÁR

Kiss Lajosné még a szüleitől örökölte a lekvárrecepteket. 27-fajta lekvárt főz, és majdnem ugyanennyi szörpöt. Szereti a különleges párosításokat, készít muskotályos körtelekvárt, bazsalikomos epret, csokis meggyet és természetesen cseresznyelekvárt többféle változatban. Fehér álom néven kínálja a fehér-cseresznyéből levendulával és fehér csokival készült lekvárját. A gyümölcsök a kertben teremnek, a lekvárok 80 százalékos gyümölcstartalmúak és tartósítószert sem használ. Nem véletlen, hogy több díjat is elnyert a lekvárokkal. 

Kiss Lajosné Éva lekvár- és szörpkészítő

GALSI ZOLTÁN HÚSMŰHELYE

Hagyományos módon készülnek és gyönyörű sorokban lógnak a kolbászok Galsi Zoltán házában. Régi recept alapján készülnek, pácolás nélkül, négy hétig sóban érlelődnek, majd természetesen cseresznyefa
füstjén száradnak. A szomszédos Kőteleken régi paraszti gazdaságokban tenyésztik az állatokat, Zoltán is ott vásárolja a disznóhúst egy őstermelőtől. De nem sokáig, mert Nagykörűn hamarosan elindul a közösségi állattartás program, és akkor helyi disznók húsából készül majd a kolbász.

Galsi Zoltán húsüzeme

Körűi piac
Minden hónap harmadik vasárnapján tartják a körűi piacot, ahol felvonul a falu összes termelője. Jerkovics Zsófi lekvárt és csatnikat, Bodnár Mónika zabkekszeket, Csonka Ildikó aszalványokat árul, de vannak szörpök, füstölt húsáruk, méz, sajt, homoktövis, frissen préselt körtelé, kemencében sült lángos, és megkóstolhatjuk Alice lakodalmas süteményeit is.
Nyáron éjszakai piacot is tartanak.
A gasztrokínálat mellett bemutatkoznak a helyi kézművesek és iparművészek, s minden piacnap egyben a helyi petanque-bajnokság egy újabb fordulója.

Budapesten több helyszínen kaphatók az Élő Tisza termelőinek termékei:

A Császár-Komjádi Sportuszoda előtt

II., Árpád fejedelem útja 8.
Nyitvatartás: szo. 6–13

Városmajori Termelői Piac

XII., Csaba utca 3.
Nyitvatartás: h., sze., p. 9–17

Czakó Termelői Piacz
I., Czakó u. 15/b
Nyitvatartás: szo. 8–14, v. 9–15

Szimplakerti Háztáji Piac

VII., Kazinczy u. 14.
Nyitvatartás: v. 9–14


ÓCSAI TEHÉNSAJTOK

Aki falusi vendéglátásra vágyik Nagykörűn, látogasson el Ócsai András és Zsuzsa portájára. A takaros vendégház reggelijéből megtudjuk, hogy mi készül a műhelyben. András 2015-ben kezdett friss és érlelt tehénsajtokat készíteni, a sajtműhelyben kékpenészes, camembert, joghurt, kefir és orda is kapható.
Az ordából a piacnapra mindig sütnek pogácsát, de készítenek savanyúságot, lekvárokat, zakuszkát és erőspaprika-krémet is.

Az Ócsai család sajtműhelye

BULYÁKI PÁLINKA

Azt mondják, amiből lekvár készíthető, abból pálinka is lesz. Bulyáki József harminc évvel ezelőtt nyitotta meg saját pálinkafőzdéjét. Az első párlat körtéből készült, azóta 16-féle gyümölcsöt dolgoznak fel.
A barack-,  meggy-, szilva-, körte-, málna-, feketeribizli mellett természetesen cseresznyepálinkából fogy a legtöbb. A nagykörűi cseresznyepálinka 2017-ben eredetvédett lett, és készült egy egyedülálló változata: a nagykörűi fajtagyűjteményből, amely az évek alatt 77-féle cseresznyére emelkedett, a pálinkafőző mester elkészített egy cseresznyefa hordóban érlelt pálinkát is.

Bulyáki József, pálinkamester

GRÓSZ TAMÁS FŰSZERKERTJE

Különleges, itthon ismeretlen gyümölcsökkel, zöldségekkel, fűszernövényekkel van tele Grósz Tamás kertje. Zergeszarva Kanadából, kínai datolya, okra, eperspenót és felsorolni is nehéz, annyiféle növény található Nagykörű édenkertjében. Mert itt mindig virágzik vagy érik valami, de ha nem, akkor a zergeszarvból és az okrából savanyúság, a datolyából liszt készül. Jelentkezzünk be, ritka látványban lesz részünk.

Grósz Tamás fűszerkertje

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS TÁMOGATÓJA A