Néhány évtizeddel ezelőtt a „menü” szóról még nem a számítógépen tárolt programok listája, hanem az iskolai vagy munkahelyi menza kínálata jutott mindenkinek az eszébe. A lebbencs-, vagy köménymag-leves, a betűtészta, a tarhonyás hús vagy a piskótakocka csokiöntettel mai gasztronómiai elvárásaink szerint a mélypontot jelentik, mégis sokan emlegetik áhítattal ezeket a fogásokat.

De a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek iránti nosztalgia nem állt meg a Trabantoknál és a Gazdálkodj okosan! társasjátéknál, hanem eljutott az étkezési- és italkultúráig is. Ám eddig leginkább az édességek terén kínált a piac nosztalgikus árucikkeket: a Balaton-szelet, a Zi-Zi cukorka vagy a Cigi-rágógumi mellett a szerencsésebbek itt-ott még az Utas Rolóra is ráakadhattak.

Mostantól nem kell külön kutatást végeznie annak, aki a korabeli édességek mellett más egykor népszerű ételekre vágyik. Budapest belvárosában megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.

Belépve az 1960-as évek dizájnvilágát idéző, enyhén hajlított vonalú, piros világító vitrin vad színű mignonokat, Bambi Üdítőt találunk.

A pulton Kojak- és Kakas-nyalókák csábítanak.

A táblás ételválasztékban zsíros deszka, töpörtyű, retró hot-dog és páros debreceni szerepelnek. Délidőben menüt kínálnak, ami az iskolai és üzemi menzák hagyományait követi; ottjártunkkor éppen a májgombóc-leves volt a sláger. A falon a „Jugoszláv jégkrém” és a „Szikvíz állandóan kapható” reklámja kísért, és az „Ittas vendéget kiszolgálni tilos!” intelme olvasható.

A Retró Élményközpont nemcsak az evés-ivásról szól, hanem interaktív kiállításon mutatja be a 60-as, 70-es, 80-as évek Magyarországának mindennapjait és tárgykultúráját. A kisdobos- és úttörőemlékek felidézése mellett lehetünk tévébemondók, bepillanthatunk a pártbizottsági irodába, és megcsodálhatjuk az első magyar (és szovjet) űrutazás emlékeit. Nézegethetjük a korabeli kirakatokat és vezethetünk Zsiguli rendőrautót a Gazdagréti Lakótelepen.

A korabeli étkezési- és konyhakultúra tárgyai is megjelennek: bádogból készített Rio kávésdoboz, alumínium termosz és ételhordó, gömb alakú szódásszifon, bolti kávédaráló, füles műanyag tojástartó. Az egyik monitoron a korabeli Planétés kártyák receptjei is böngészhetők.

A Bányász Étterem étlapja a korabeli árakkal kábít: „Májgaluska leves 3 Forint, Brassói aprópecsenye párolt rizzsel 6 Forint 90 Fillér, Fokhagymáscomb sertés pirított burg. 6 Forint 80 Fillér, Túróspalacsinta 3 Forint 60 Fillér…”

Egy igazi lakótelepi lakásba belépve

a nappaliban a könyvespolcról szakácskönyvek is leemelhetők.

Az illusztrációkon látható, néhol gyanúsan odakozmált ételek fotói nem igazán ösztönzik az újraalkotás vágyát.
A konyhában egykori panelmagányunk állandó rekvizitumai fedezhetők fel: a szekrény ajtaján hálós bevásárlószatyor, a mosogató szélén Bip súrolószer, a polcon műanyag fűszertartó. Belül is igazi kincsek: Márka üdítő és Derby keksz, a műanyag sótartó mellett Hurka konzerv, a Szaratov hűtőszekrényben pedig Leo jégkrém és Kőbányai Világos. A kiállításról kilépve érdemes megkóstolni a hagyományos üvegpohárban felszolgált kakaószórásos tejszínhabos retró kávét is.