Lényegesen hatékonyabban kívánja felhasználni a következő hétéves uniós keretköltségvetési időszak forrásait a kormány. 2007-2013-ban ugyanis kutyawellnessre és pusztába épített kilátóra is mentek el pénzek - hangzott el a Magyar Konyha, a Heti Válasz és a Magyarok a piacon Klub közös, teltházas rendezvényén. Márpedig a hatékonyságjavításra szüksége van az országnak, a fejlesztési források 95 százaléka uniós pénz.

A 2007-2013-as időszakban Magyarország 8200 milliárd forintnak megfelelő euróra tarthatott igényt a közös EU-büdzséből, súlyos milliárdok kifizetése azonban bő egy hónappal a hétéves keret lejárta előtt is folyamatban van. Ez önmagában nem probléma, a hétéves periódusok között kétéves átfedés van, azaz 2015-ig még az előző időszak forrásaiból (is) lehet a kifizetéseket finanszírozni. Azok a források viszont, amelyeket ez év végéig nem sikerül lekötni, elvesztek Magyarország számára. Jelenleg csupán az össz-keret 1 százalékát fenyegeti ez a veszély, ám a 100 százalékos forrásfelhasználás érdekében 2015-ig 1700 milliárd forintot (idén még 200 milliárdot) ki kell fizetni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési ügyek kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára.

A kifizetések lassúságát, a különböző projektmenedzsment-problémákat, illetve az önerő előteremtésének nehézségét, továbbá az új EU-célok megfogalmazását látva (utóbbiakat az ún. EU2020-as program rögzíti) a kormányzat részben már most módosított némileg a rendszeren (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával például Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízták meg a nyáron, új önerő alapokat hoztak létre), részben új alapokra helyezte a következő ciklus forráslehívásának lehetőségét.

Főbb újítások

Fontos újdonság, hogy míg 2007-13-ban 14+1 nagy operatív program (OP) futott, addig 2014-2020-ban 7+2 OP lesz. Kevesebb pályázatot támogatnak tehát, de azok a tervek szerint koncentráltabbak, integráltabbak és programalapúak lesznek. Újítás az is, hogy a következő hétéves ciklusban a mostaninál sokkal nagyobb arányban lesznek visszatérítendő támogatások - hangsúlyozták a konferencia előadói. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója viszont elárulta: a kormány szeretne egy tisztán állami forrásból működtetett kedvezményes hitelkonstrukciót és kamattámogatási rendszert is kidolgozni.

Változik az intézményrendszer is. 2014. január 1-jétől megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a regionális fejlesztési ügynökségek a megyei központ irányítása alá kerülnek, a közreműködő szervezetek pedig a szaktárcák irányítása alá - mondta Homolya Róbert, a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodáját vezető helyettes államtitkára. „A jelenlegi humánkapacitást viszont meg kívánjuk tartani" - fogalmazott. Hozzátette: a központi koordináció továbbra is a Miniszterelnökségnél marad, de a tervezések nagy része helyi szintre (megye, megyei jogú város, város) kerül. Kórház-, iskola- és infrastruktúra fejlesztésre viszont nem írnak ki helyi pályázatokat, ezekről a központban döntenek majd - hangsúlyozta.

60 százalékot a gazdaságra!

Az új, mindennél fontosabb rendezőelv: látványberuházások, városközponti szökőkutak és kutyawellnessek helyett a hazánknak járó nagyjából 6 ezer milliárd forint 60 százalékát a gazdaságra fordítják, 40 százalékát pedig a humán- és reálinfrastruktúrára. (Az előző ciklusban ez épp ellentétes arányú volt.)

A 60 százalékon belül 39,4 százalékot, összesen nagyjából 3 ezer milliárd forintot tesz ki a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Ebben olyan prioritások szerepelnek, mint a vállalatok versenyképességének javítása (erre hozzávetőleg 1000 milliárd forint fordítható majd), a tudásgazdaság fejlesztése, vagyis a kutatás+fejlesztés+innováció (1,827 millió euró), infokommunikációs fejlesztések (1,004 millió euró), természeti és kulturális erőforrások megőrzése címszó alatt a turizmus támogatása, a foglalkoztatás bővítése (kiemelt szempont a 25 évnél fiatalabbak munkához segítése), valamint a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése - tájékoztatott Greinstetter Balázs gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár és Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke.

Magyarország a KAP egyik győztese

Miközben a közös büdzsé a következő évben összességében 3,5 százalékkal csökken, Magyarország agrártámogatása 20 százalékkal nő, összesen  12,3 milliárd euróra pályázhat az agrárium- húzta alá az agrárdiplomáciai eredményt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Kifejtette: tematikus programokat indítanak a fiatal, 40 év alatti gazdák támogatására (a keret maximum 2 százaléka fordítható erre), és a rövid élelmiszerellátási-láncok kialakítására (azaz a helyi termelés és feldolgozás erősítésére). Hozzátette: a mintegy félmillió, néhány hektáron gazdálkodó családi vállalkozás mentesül a zöldítés (környezetbarát technológiák kötelező használata) előírásai alól, és kiemelt forrásokat szánnak az agrárkutatás fejlesztésére is, hamarosan létrejön az egységes agrárkutató intézményi hálózat.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója a részletes programtervekről beszámolva elmondta: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) Magyarország  mintegy 1400 milliárd forintra lesz jogosult, ebből a versenyképesség javítására 546 milliárdot, a klímaváltozás kivédésére és a környezetvédelmi célokra 338 milliárdot lehet fordítani. Vízgazdálkodás terén még vitáznak a Belügyminisztériummal, hogy öntözésre vagy inkább gátak építésére fordítsák a forrásokat - árulta el. Hangsúlyozta: ezek a pénzek csak az EMVA-alap lehívható forrásai, ám az agrárium szereplői is pályázhatnak az egyéb, például a GINOP-os programokra, sőt szeretnék, ha a nagy élelmiszeripari beruházásokat nem is a Vidékfejlesztési Operatív Programnak (VP) kellene finanszíroznia, hanem a GINOP állná ezt.

Központosítás és decentralizáció

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi közösségek: a megyék, a megyei jogú városok, később (legkésőbb 2017 végétől) a városok és a vidéki térségek is.  A megyéknek és a megyei jogú városoknak máris dolgozniuk kell a területfejlesztési koncepciójukon, és előreláthatóan jövő év februárjának végéig a kész tervet is le kell tenniük az asztalra - mondta Tipold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályának vezetője. Kifejtette: az eddigi Regionális Operatív Programok (ROP) helyét 2014-től átveszik a Területfejlesztési Operatív Programok (TOP), ezekre az összes forrás 16,15 százaléka fordítható majd. A megyék a tervezés során 450 milliárd forinttal, a megyei jogú városok 220 milliárddal, a városok és a vidéki térségek 109,3 milliárddal kalkulálhatnak a ciklusban csak a TOP forrásaiból (vagyis ők is pályázhatnak majd egyéb OP-programokra).

Hol tartunk?

Mivel még nincs véglegesen elfogadott 2014-2020-as költségvetés, ezért a fent ismertetett sarokszámok sem tekinthetők véglegesnek. Ám a Heti Válasz Online információja szerint a tárcák 99 százalékos bizonyossággal számolnak ezekkel az adatokkal, szerintük már csak minimálisan változhatnak az arányok. „Az EU nem arról híres, hogy óriási változtatásokat tenne, az '50-es évekig visszamenőleg megnéztük a költségvetéseket, a fő összegek alig 10 százalékot változtak azóta" - mondta egy forrásunk.

Jelenleg véleményezés alatt állnak az ún. nemzeti partnerségi programok és az operatív programok, az OP-ok (azaz a 7 évre vonatkozó részletes tervek), a kormány terve szerint ezt még idén év végén benyújtják Brüsszelnek. Forrásaink szerint utána legalább 2-6 hónap, mire az Európai Bizottság ezeket átnézni, „tehát minimum fél éves késésben van magához képest az EU, 2014 átmeneti év lesz" - mondja az egyik illetékes.

S hogyan oldják ezt meg? Valószínűleg úgy, hogy hamarabb kiírják a következő ciklus büdzséjének terhére a programokat - válaszolja kérdésünkre a szakember.

Támogató