Debrecenben nyáron is divat a mézeskalács. A múlt század harmincas éveiben még hetven mézeskalácsos élt Debrecenben, ma kettő. Egyikük Buglyó Ilona.

Tizennégy éves volt, amikor 1968-ban beállt segédnek a híres debreceni mézeskalácsos mesterhez, Huszár Andráshoz. Akkortájt a következő volt a munkamenet. Kavarófával "bekavarták" a tésztát a kavaróteknőben. A törőpadon meggyúrták, majd a táblának nevezett hosszú munkaasztalon kisebb darabokra vágva tovább gyúrták, és nyújtófával laposra nyújtották. Ezt követte a "kiverés", azaz a tésztát negatív vésetű ütőfákba (formákba) nyomkodták. A figurákat polcos szárítóállványon pihentették, de Ilona és mestere sokszor lecipelte őket a pincébe, nehogy kiszáradjanak. Nedves ruhával még le is takarták őket. Aztán a tésztát bükkfatüzelésű boglyakemencében megsütötték. A méz elszívta a nedvességet, a tészta "megizzadt", szép aranysárga fényt kapott.

Hogy a debreceni mézeskalács mitől lett híres? Nehéz megmondani. A recept évszázadok óta változatlan: a "kivert" mézeskalácsformák esetében liszt, méz, cukorszirup, folyékony szalalkáli, a "puha" fehértészta figuráknál még tojás, fahéj, szegfűszeg az összetevő. A titok talán az arányokban rejlik. Ám ezeket Ilona asszony nem árulja el. Nem véletlenül, hiszen amíg a silány mézeskalács hamar megszárad, az övé hónapok múlva is friss és élvezhető marad. A mézeskalács (a kenyér, a bor, az olívaolaj mellett) az emberiség legrégibb ultúrkincse. Már az ókori görögök is mézeskalácsot tettek a halott szájába, hogy kiengeszteljék a háromfejű Cerberust, az alvilág mogorva kutyáját. Püthagorasz szamoszi filozófus állat formájú mézesbábot áldozott az isteneknek. Bécsben már a XIV. században név szerint említenek mézest. Magyarországon 1619-ben alakult az első céh Pozsonyban. "A mézeskalács a szegények aranya" - szokták mondogatni. A tükrös szívet, a kackiás lovas huszárt, a pólyás babát, a debreceni református Nagytemplomot ábrázoló tányért azok is megvehették vásárfiának, akiknek egyéb ajándékra nem tellett. A mézeskalács még a nép érzületét is kifejezte, ínséges időkben  megszaporodtak a híres betyárokat (Angyal Bandit, Sobri Jóskát), Kossuthot ábrázoló figurák, máskor meg nyomtatott képeket ragasztottak a tésztára, alája rövid versikéket írtak cukrozott tojásfehérjéből. Debrecenben minden júliusban megrendezik a Mézeskalács-fesztivált, amely a mézeskalács mellett a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználási lehetőségeiről is szól.