A jeles napok sorában az egyik legnagyobb ünnepünk a húsvét, amely a keresztény hagyomány szerint Krisztus feltámadásának, egyben a tavasz eljövetelének ünnepe.

Jelképei közül a barka az újjászülető természetet, a tojás a teremtést, a termékenységet, a bárány Krisztus áldozatát szimbolizálja. A húsvéti ünnepkör fontos szereplője a nyúl is, mint a termékenység, az élet ciklikus megújulásának jelképe.

E szimbólumok a hagyományos ételsorok kialakításában és otthonunk ünnepivé varázslásában is szerepet kapnak, hiszen húsvétkor az otthonunkra is nagyobb gondot fordítunk. Kertünket és a belső tereket színpompás dekorációval díszítjük, amelynek alapstílusát a környezetünk határozza meg. A leggyakoribb díszítőelemek az illatos, üde, tavaszi virágok, a színes, festett tojásokkal, szalaggal díszített barkaágak. Az asztalt a vidéki otthonokban még ma is sok helyütt vászonnal vagy lenterítővel takarják le, és rusztikus cserépedényeket használnak barkadíszítéssel, sok-sok virággal. A díszítőelemként alkalmazott színes tojásokat szalmából, venyigéből, csuhéból készült tálakba, koszorúkba helyezik. A városi otthonokban az üde húsvéti jelképek egy-egy színben (kék, sárga, arany, hófehér stb.) vagy formában különleges, esetleg teljesen visszafogott étkészlet vagy terítő mellett érvényesülnek ki igazán. Az így megtervezett asztalkompozíciót a metszett poharak csillogása sokszorozza meg és teszi ünnepélyessé. A lakás különböző pontjain elhelyezett - például az asztal feletti csilláron függő - koszorúkon jól mutatnak az asztal színvilágával harmonizáló tojások, tollak, nyúl- és bárányfigurák.

A hagyományok tisztelete mellett a tavasz érkezésének ünnepén teret engedhetünk fantáziánknak is, hogy a szokásostól eltérő módon díszítsük otthonunkat - minden évben más színekkel, anyagokkal, dekorációs elemekkel. Rendezzük meg saját ünnepünket!