Magyar Konyha
2018. július 17.A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
A nevelőnő ezúttal dobozos söröket kóstolt és elemzett, amire civileket is meghívott. Ezen az úgynevezett „kedveltségi vizsgálaton” a Szent István Egyetem, és a NÉBIH érintett szakemberei mellett egyetemisták, újságírók és a hivatal sörkedvelő, de más szakterületeken dolgozó munkatársai vettek részt. Mindkét csoportban nagyjából fele-fele arányban kortyoltak szakértők és laikusok, ami a végeredményt illetően kétszeres baj, mert a jelek szerint a laikusoknak és a szakértőknek is egyformán rossz az ízlése. Essünk túl a nehezén: a tesztet a mezőny - a világ szinte minden országában kapható, a legnagyobb tömegek ízléséhez csiszolt, ennél fogva - legjellegtelenebb söre, a Heineken nyerte.
Az érkezőknek a kapuban kellett sorsot húzniuk, így jutottak az A (minőségi világos sörök), vagy a B (világos sörök) alakulatba.
Az A csoport tagjai elé ezek a sörök kerültek (ABC sorrendben): Budweiser, Carlsberg, Dreher, Gösser, Heineken, Paulaner, Pécsi Sör, Pilsner Urquell, Soproni, Staropramen
A B csoporthoz pedig ezek: Arany Ászok, Arany Fácán, Borsodi, Kőbányai, Krusovice, Löwenbräu, Rocky Cellar, Soproni, Steffl, Tuborg.
Van Isten, én az A csoportba kerülök.
A bulit a nébihes szakemberek nálunk jóval korábban elkezdték a „polcfelméréssel”, vagyis elmentek boltokba és vettek sört. Tizenkét nagyobb üzletlánc kínálatát mérték fel, és több mint 120 különböző márkájú vagy típusú világos, dobozos sörre bukkantak. Volt köztük alsó- és felső erjesztésű, szűrt, szűretlen, IPA, Pale Ale, hidegkomlós, 3 és még 9 százalék feletti alkoholtartalmú is.
Itt lett volna legjobb csatlakozni a csapathoz, és megállni tűnődő jelleggel, azonban
a kör sajnos úgy szűkült, nekünk fogyasztóknak hála, hogy az izgalmas tételek kiestek belőle.
A NÉBIH ugyanis a termékteszt oldala, a szupermenta.hu olvasóit kérte meg arra, hogy szavazzák meg, mely fél literes kiszerelésű, dobozos, világos sörök kerüljenek a tesztelt 20 közé. Több mint ezer szavazó döntött a mezőnyről, amibe 14 hazai és 6 külföldi előállítású sör jutott be.
Ezek egy-két kivételtől eltekintve jellegtelen, úgynevezett ivósörök, amit a nép – tegye a szívére a kezét – nem az elmélyült ízekért fogyaszt, hanem nyári hőségben munkából hazaérve, szomjoltó jelleggel, vagy haveri kocsmázások alkalmával. Esetleg munka közben:
aki már látott építkezést vagy fűnyírást, tudja, miről beszélek.
Apropó munka, kevés ennyire menő melóhely létezhet: a vizsgálatot a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága végezte. Elképzelem főnököt a műszak elején:
„Jó napot, Kovácskám, ivott ma már valamit? Nem? Szégyellje magát!”
A hatósági mintavételt követően egy sor laborvizsgálaton estek át a sörök. Ellenőrizték a sűrűségüket, alkohol-, extrakt-, szén-dioxid-, és energiatartalmukat, erjedési fokukat, ahogyan a szín-megfelelőség és ochratoxin-A vizsgálat sem maradhatott el. A szín-megfelelőség azt jelenti, hogy a főzet nevezhető-e világos sörnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásához mérten. Az ochratoxin-A bizonyos penészgombák által termelt méreganyag, ami főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordul elő. Volt még izotópos vizsgálat, amivel azt ellenőrizték, valóban nem tartalmaznak-e pótanyagot azok a sörök, amelyeken csak a 4 főbb összetevőt jelölték meg. Nem tartalmaztak.
A NÉBIH kollektívája teljesen belelkesedett a végkifejlettől, mint jelezték, talán először tudták leírni eredményeik összefoglalójában, hogy a vizsgált termékek minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak.
Még nem tudom, hogy ennyire vidám a helyzet, amikor a rendezvény elkezdődik, de egyből fergetegesen jókedvű leszek, midőn az egyik szónok – mert ilyenek is voltak – felteszi és nyomban meg is válaszolja az égető kérdést:
„Melyik a legjobb sör? Természetesen az akciós.” És ezzel lélekben tulajdonképpen meg is rajzolta a kóstolás ívét.
Ez egy igazi vakteszt volt, semmit nem tudtunk a sörökről, amiket bandázs-jellegű fekete ruhában hoztak elénk. Pontozni a következőket kellett: külső megjelenés, amibe egyebek mellett a fényes, tiszta, tükrös megjelenés és a tartós, tömör, apró buborékos habszerkezet is beletartozott, az illat, az íz, az ízharmónia, a recencia, és a keserűség. Ha esetleg a recencia kifog valakin: a kellemes csípősséget, üdítő hatást jelenti.
Nem tudom, mennyi adófizetői forintba került a rendezvény, egy filléres, azonban annál súlyosabb hibát viszont elkövettek a rendezők: nem mondták meg a pincéreknek, hogyan töltsék ki a söröket. Vagy megmondták, de a személyzet tagjai nem értették meg, a végeredmény szempontjából mindegy: mindjárt az első pontnál pontozni kellett volna a habszerkezetet, de az egyszerűen nem volt. Az lehet még, hogy a felszolgálók Krúdy emlőin nevelkedtek:
„Gazdag ember lehet a korcsmárosod.” „Miért, nagyságos uram?” „Mert bőven méri a habot.”
És az is lehet, hogy ezeknek a főzeteknek egyáltalán nincsen habja, de ez nem igaz, körülnézek, a szomszédnál van, ha nem is sok.
Azután kiderül, hogy elképesztően nem értünk a sörökhöz. Legalábbis mi, civilek, akik egymás közelében ülünk az asztalnál.
Összebeszélni nem ér, de látom a tanácstalanságot az arcokon. Tudjuk, milyen söröket kóstolunk, de a sorrendjüket nem.
Mint utóbb kiderül, én a tízből kettőt ismerek fel, bánatomra a legelső mindjárt az, amit egyébként leginkább kedvelek a mezőnyből. Túl jól rakja le az alapokat, hozzá képest minden rossz, nem akarom elhinni. Ahogy a végén azt sem, hogy a dobogó közelébe sem került.
És megint rádöbbenek, hihetetlen, mennyire belénk van nevelve a márkatudat. Ha tudjuk, mit fogyasztunk, érvelni is tudunk mellette. De itt megint kiderül, hogy a hétköznapokban nem az ízlelésünk, hanem a megszokás alapján és a reklámok sugallatára vesszük le a polcról a termékeket. Lehet, hogy nincsen igazam, de a vaktesztes kóstoláson minden sör rossz, a különbség csak abban rejlik, hogy miben és mennyire. Az egyik túl kesernyés, a másik túl édes, a harmadik túl jellegtelen. Mondom ezt úgy, hogy határozottan nem fanyalgó szándékkal jöttem.
Néhány mintának mosogatószer-szaga van, ezügyben muszáj összebeszélni a közel ülő tesztelőkkel: arra jutunk, nem a sörökkel, hanem a poharakkal van baj, valószínűleg rosszul öblítették el őket.
Bele sem merek gondolni, mi lehet a B csoportnál, ők ugye alapból szerényebb minőségű főzeteket kóstolnak. Távozóban ezt is megtudom, egy kolléga ugyanis hazafelé baktatva kocsmázni invitál.
Kérdően nézek rá, ő meg csak ennyit mond: „Innom kell valahol egy rendes sört!”
A Nébih Szupermenta világos dobozos sör terméktesztjén a minőségi világos sörök közül első helyen végzett a Heineken, második lett a Budweiser, míg harmadik helyen a Dreher és a Pécsi Sör zárt holtversenyben. A világos sörök csoportjában a Steffl volt a kóstolók kedvence, második lett a Tuborg, harmadik helyen pedig a Borsodi végzett.
A teljes sorrend:
Minőségi dobozos világos sörök:
1. Heineken - Minőségi világos sör
2. Budweiser - Budvar Premium lager cseh világos sör
3. Dreher - Minőségi világos sör
3. Pécsi Sör – Prémium Lager minőségi világos sör
4. Staropramen - Minőségi világos sör
5. Gösser - Minőségi világos sör
6. Paulaner - Münchner Hell német világos lager sör
7. Soproni 1895 - Minőségi világos sör
8. Pilsner Urquell - Minőségi világos sör
9. Carlsberg - Minőségi világos sör
Dobozos világos sörök:
1. Steffl – Világos sör
2. Tuborg – Világos sör
3. Borsodi – Világos sör
4. Rocky Cellar – Világos sör
5. Krusovice – Eredeti cseh import világos sör
6. Löwenbrau – Világos sör
7. Arany Ászok – Tradicionális világos sör
8. Kőbányai – Világos sör
9. Arany Fácán – Tradicionális világos sör
10. Soproni – Klasszikus világos sör.
