A fogyasztók keresik a boltokban a magyar termékeket, ugyanakkor nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Szeptember 1-től hatályba lép a Vidékfejlesztési Minisztérium magyar termék rendelete.

A rendelet nem piacszabályozó eszköz akar lenni, hanem rendet szeretne teremteni a piacon, egyértelművé tenni, hogy milyen feltételek mellett tekinthető egy termék magyarnak. Az európai uniós szabályok nem egyértelműek, így már 2010-ben felvetődött, hogy Magyarországon kellene egy hasonló szabályozás, mint ami például Németországban már működik - mondta el Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a magyar termék rendelet kapcsán, a kereskedelmi üzletláncokkal folytatott megbeszélésen a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A jövőben önkéntes alapon fel lehet tüntetni az élelmiszereken a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" jelölést. A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a portékájára, hogy magyar termék, annak meg kell felelnie a szabályoknak. A miniszteri rendelet  szabályozza majd, milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a három kategória 

A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

 A rendelet kimondja, hogy "Nem szükséges a követelmény betartása azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra".

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány a héten úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelenik a szabályozás a magyar piacon.

A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja. Tanúsítási eljárásról, védjegyről, logóról a rendelet nem intézkedik, de a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodást kötött a Magyar Termék Nonprofit Kft-vel, amely cég nyolc éve hozta létre a magyar termék védjegyet. A megállapodás szerint a Kft. által használt három logó szeptember elsejétől már a rendeletnek megfelelően jelzi a termékek

A rendelet kapcsán több kérdés vetődött fel. Mivel egy termékre vonatkozó védjegy kistermelők esetén százezer forint, 10 milliárd feletti cégek esetén évi két millió forintnak felel meg, a finanszírozásba szeretnék bevonni a kereskedőláncokat is. Az üzletláncokkal történt egyeztetésen kiderült, hogy a cégek többsége nem támogatja ezt a felvetést. Márpedig a védjegynek akkor van értelme, ha minél több terméken megjelenne a logó. Így a minisztériumnak és a Magyar Termék Nonprofit Kft-nek más finanszírozási lehetséget kell találnia.

A másik kérdés a minőség. A magyar termék rendelet nem foglalkozik a termékek összetételével minőségi szempontból, csupán származási ország szerint. Márpedig ez felveti a kérdést, hogy az egészségünket milyen védjegy szolgálja?