Malom, tormatermelő és sajtkészítő az idei díjazott

A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.

Ötödik alkalommal díjazta a Magyar Konyha gasztronómiai magazin a minőségi termékeket előállító élelmiszer-termelőket csütörtökön, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) egyesülettel megrendezett, A piac konyhája című konferencia keretében

A Magyar Konyha Termelői Díjat – Zubek Csilla kerámiaművész alkotását –, valamint a vele járó pénzdíjat három termelő vehette át Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől:

a szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő.

Az 1919-ben alapított és 1991-ben visszavásárolt Szabó Malomban a Szabó család negyedik nemzedéke készít adalékok nélküli finom-, rétes-, kenyér- és tönkölylisztet, tönkölydarát megbízható és tudatos fiatal gazdák gabonájából. Az alapító unokája, Szabóné Szabó Piroska, valamint dédunokája, Harmati László által vezetett cég termékeivel a boltok polcai mellett többek között a Marmorstein pékség termékeiben találkozhat a vásárló.

Létavértesen, ahol a fiatal házaspár, Heit Lóránd és Szilvia gazdálkodik kicsiny birtokán, szinte mindenki tormatermeléssel keresi a kenyerét. Ám először ők döntöttek úgy 2012-ben, hogy a kereskedőknek történő értékesítés helyett maguk dolgozzák fel a termést.

Permetszert, gyomirtót és műtrágyát nem használnak, a resztelt tormához csak sót, cukrot és ecetet adnak, és a natúr mellett fokhagymás, mustármagos, mézes, csilis és almás tormát is készítenek.

Kalla Roland – a legendás séf, Kalla Kálmán unokaöccse – Svájcban látta meg a napvilágot, ott tanulta ki a sajtkészítés alapjait. Sümegprágára hazatérve kizárólag saját, legelőn és szénán tartott magyar tarka tehenei tejét dolgozza fel. A káptalantóti és a fonyódi piacokon kapható félkemény és lágy sajtok között parenyica, kékpenészes, rúzsos, camembert, carouge és pálpusztai is van, de készít tejet, joghurtot, ordát, fetát, túrót, vajat és mozzarellát is.

„Jó alapanyagot el lehet rontani, rossz alapanyagból viszont lehetetlen jót főzni”

– húzta alá a termelők szerepének jelentőségét Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője. Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke pedig hangsúlyozta: a lap 2010-es újraindulása óta missziójának tekinti, hogy minden számában a minőséget szem előtt tartó magyar termelők fáradságos munkájával és termékeivel ismertesse meg olvasóit.

A Stílusos Vidéki Éttermiség egyesületet alkotó éttermek rengeteg munkát fektetnek abba, hogy felkutassák környékükön a minőségi termelőket, a helyi beszállítókra és kulináris hagyományokra építkezve újra felépítsék Magyarországon a regionális konyhák világát. A konferencián a séfek és a termelők is elmondhatták, hogyan lehetne elősegíteni a két fél együttműködését, és az egészséges vita mellett új kapcsolatok is születtek.

A konferenciát Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője nyitotta meg, az előadók között volt Ruprecht László, a SVÉT elnöke, Sándor Tamás bükki sajtmester, Sáfrány László szilvásváradi pisztrángtenyésztő, Balogh-Nagy Erzsébet keleméri báránytartó, Debreczenyi Balázs, a Foodhub.hu alapítója, Pecznyik Béla, a Pecznyik Ökofarm vezetője, valamint Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa.