Az USA-ban a sörfogyasztás közel húsz százalékát kézműves, kisüzemi sörök teszik ki. Itthon ez még mindig nem éri el az egy százalékot sem, de azért a kézműves és házi sörök egyre népszerűbbek hazánkban is. És természetesen változik a magyar sörkultúra, alakul a hazai sörértők népes köre is. Ennek ékes bizonyítéka az a – számomra legalább is – meglepő tény, hogy a Dublinban február 27-én harmadízben megrendezett Alltech Craft Brews and Food Fair rangos sörversenyén, röviden a Dublini Sörkupán hé

A kézműves, kisipari sörfőzés mellett a házi sörkészítésről is nyugodtan szót ejthetünk, hiszen, 2012. január 1. óta törvény engedi az otthoni sörfőzést itthon is. Január 14-én az Első Magyar Házisörfőzők Egyesülete kamera előtt ünnepélyesen lefőzött egy adag házi sört, azóta ez a félórás kisfilm az otthoni sörelőállítók egyik legnépszerűbb 'oktatóvideója'. (Ami a youtube-on is megtekinthető).

Most pedig örömmel jelenthetem, hogy a Házisörfőzők Egyesülete ez év március 15-én már a IV. Házisörfőzők Nemzetközi Versenyét rendezte meg az Élesztő Sörházban. A versenysorozat célja a házi sörfőzés népszerűsítése, színvonalának emelése és a kiemelkedő alkotások méltatása és díjazása. Az abszolút győztes sör alkotója megkapja a megtisztelő „Magyarország legjobb házisörfőzője” címet, természetesen kiegészítve mindig az éppen aktuális esztendővel.

Az ez évi versenyre 180 sörfőző 267 sört nevezett, így a körülbelül hatvan sörbíra alig bírt a sörsorral: két nap alatt tudta csoportokban és bonyolult rendszerben elvégezni az összes kóstolást, és értékelni a tételeket egy 13-tól 50 pontig terjedő skálán. (Tavaly körülbelül 220 sör vett részt a versenyen.)

A versenyre csak otthoni sörfőző eszközökkel készült, kereskedelmi forgalomban nem kapható sörrel lehet nevezni, nyolc különböző kategóriában, melyek a következők: Bécsi ászok, Kölsch, Ír vörös, Russian imperial stout, Amerikai IPA, Savanyított sör, Belga erős ale, Gerilla sörök (bármelyik BJCP kategória). Mind a kategóriák megnevezése, mind a kóstolás és értékelés szempontjai BJCP, azaz Beer Judge Certification Program szerint történik.

A kategóriák közül évek óta az IPA (az Indian Pale Ale) a sláger, idén is erre érkezett a legtöbb (úgy 70) nevezés. Ennek magyarázata egyszerű: a kézműves sörfogyasztás kultúrájában általában ez az első lépcső, a kezdeti divat, mivel általában jellegzetes és erős ízű, igen komlós söröket takar, amik azonban már mégsem'tömegsörök'.

Meglepő módon idén a kísérleti kategóriában is sok nevezés érkezett. Pedig ez a baktériumos erjesztéssel készült, igen nagy kihívást és szaktudást, komoly higiéniát igénylő savanyított sör volt. (Bevallom, én magam most kóstoltam először ilyen, hordóban érlelt, savanyú szagú-illatú, opálos sört, és egyet kell értenem rajongóival, akik vallják, hogy felveheti a versenyt egy-egy minőségi pezsgővel, habzóborral.)

A másik érdekes és nehéz kategória a Russian Imperial Stout volt, amire negyvenöt sört neveztek, annak ellenére, hogy ezt a sörfajtát akár évekig is érlelik (bárb a szeptemberi kiírás óta eltelt idő alatt is születtek igen magas szintű alkotások). Ez a típus nagyon népszerű Szlovákiában, úgyhogy nagy dolog, hogy a szlovák kóstolók is erősnek találták a mezőnyt a kategóriában.

Még egy különleges kategória kelthette fel a figyelmünket, a gerilla-főzőké, amely idén debütált. Gerilla sörfőzőnek azokat a volt (vagy jelenlegi) házi sörfőzőket hívják, akik vendégként főzik saját receptjeiket a legálisan működő főzdék valamelyikében. Ez az egyetlen kategória, amelyre kereskedelmi forgalomban kapható söröket lehetett nevezni, és ahol egy főző egynél több (maximum három) sörrel nevezhetett.

A verseny nem csak nevében nemzetközi, számos nép sörszerető fiai képviseltették magukat az idei megmérettetésen, a norvégtól az amerikaiig. Egyébként vasárnap, míg a bírák kóstoltak, a szakmai fejlődés elősegítése és az unalom elűzése végett előadások is elhangzottak a kóstolás alatt, a sörgasztronómiáról például a sörbúvár blog szakértő bloggere, Pif beszélt.

A sörök elbírálása a kategóriának megfelelő fogyasztási hőmérsékleten a fentebb már említett BJCP (Beer Judge Certification Program) alapján, azaz a nemzetközi norma szerint történik, 50 pontos skálán, melyből 40 pont abszolúte objektív és 10 pont, ami szubjektív benyomások alapján adható. A program minden sörtípust öt alapvető szempont szerint jellemez és megadja a fajta jellemző példáit. A szempontok: összbenyomás (szubjektív), illat (amely 12 pontot ér), megjelenés (3 pont), íz (20 pont), kortyérzet (5pont) - ez utóbbi miatt kell ilyen sok kóstolóbíra egy sörversenyre, ugyanis a teljes értékű befogadáshoz – a borral ellentétben – a sört le is kell nyelni. A bírák pontozólapjain szerepelnek az alapvető sörhibák is, például a csersavas, fanyar íz, az oxidáció vagy a kénesség. (A BJCP teljes magyar nyelvű fordítása megtalálható az egyesület honlapján: www.elsosor.hu). Egy-egy kategóriában a végső sorrendet nem csak az adott kategória kóstolóinak pontjai befolyásolják, mert az első pontozás után egy másik kóstolócsapat tagjai  – ők már pontok nélkül – is felállítanak egy sorrendet, így áll össze végül a dobogósok listája. A bírálatok egyébként nyilvánosak, a versenyzők megkapják az értékelőlapokat a bírák nevével és elérhetőségével és az általuk megítélt pontszámmal.

A technikai és higiéniai tudás is sokat fejlődött, sokkal kevesebb az alapvető hibákkal, azaz sörhibákkal rendelkező ital – mondta elégedetten ’Olasz’, vagyis Kovács József, – az Első Magyar Házisörfőző Egyesületének elnöke, és a Legenda Sörfőzde tulajdonosa, az alapanyagok egyik legnagyobb hazai 'elosztója'. A versenyzőkkel együtt az értő közönség is egyre többet fejlődik, a bírálók (jelen esetben több, mint hatvan sörfőző, házi sörfőző, értő sör- és gasztroblogger, főzdék tulajdonosai és sokan mások) a versenyek előtt és között gyakorolnak, tanfolyamokat szerveznek és szorgalmasan képzik magukat és egymást. "Tavaly sokszor még a hibákat kerestük, büszkén ismertünk fel egyes jegyeket, idén már sokkal könnyebb az erényekre koncentrálni." - mondta Tibeer, a verseny legjobb söre, az abszolút győztes, 2 évig érlelt savanyított sör, az Oud Rosita alkotója. (Bajkai "Tibeer" Tibor egyébként a Dühös nevezetű sörrel írta be magát a magyar házisörfőzés korai történetébe.)

A szakértők szerint a házi sörök sok esetben jobban sikerülnek, gazdagabb ízűek mint akár a kézműves kisüzemi, akár a nagyüzemi sörök. A nagy rendszereknél a sterilitás problémája is nehezebben kiküszöbölhető, illetve kicsiben az ember jobban oda tud figyelni az ízre, aromára, különleges alapanyagokra. Nagyobb a kreativitás és a kísérletezőkedv, kalandosabb recepteket mernek kipróbálni az otthoni főzők. Otthon mindent lehet, könnyebben kísérleteznek a főzők például vadélesztővel vagy baktériummal savanyított sörökkel, akár olyan különleges sörfajtákkal, mint a gyümölcsös lambic.

Az ilyen versenyek pedig ösztönzik a sörfőzés szerelmeseit, hogy új kategóriákat, típusokat próbáljanak ki, kóstoljanak, művelődjenek és alkossanak nehezebb, tőlük távolabb álló sörfajtákban is.