Londoni, párizsi, brüsszeli, torontói és más nagykövetségeken dolgozó szakácsok számára tartott továbbképzést a Magyar Konyha. Az egyhetes kurzus alatt a résztvevők a legnevesebb magyar séfektől leshették el a legújabb konyhai technológiákat, a modern magyar konyha receptjeit.

Az elmúlt években a magyar gasztronómia felkerült Európa térképére, Budapesten három Michelin-csillagos étterem van, a magyar résztvevők jó eredményeket érnek el a Bocuse d’Or versenyeken és 2016-ban Magyarországon rendezik meg a Bocuse d’Or európai selejtezőjét. Új alapanyagok, új főzési technikák kerültek előtérbe, séfek egész sora dolgozott azon, hogy a magyar konyhát korszerűsítse, újraértelmezze.

Fontossá vált, hogy a külképviseletek szakácsai lépést tartsanak a kor követelményeivel, a felgyorsult fejlődéssel, hiszen a gasztronómia a kedvező országkép kialakításának egyik leghatékonyabb eszköze lehet.
A Magyar Konyha harmadik éve rendezi meg a külképviseleten dolgozó séfek továbbképzését. A képzés alatt az ország legnevesebb séfjei öt nap alatt öt témához kapcsolódva alapanyag ismeretet és technológiai fogásokat mutattak be és a modern magyar konyha legújabb törekvéseit tolmácsolták a résztvevőknek. A főzéseket minden nap, a témának megfelelően étel-bortársítás követte, Gál Helgabor és gasztronómiai tanácsadó mutatta be a fogásokhoz illő legjobb magyar borokat.

A képzés első napján Hamvas Zoltán, a Michelin csillagos Onyx étterem ügyvezetője tartott előadást a Bocuse d’Or versenyről, majd Szöllősy Norbert, az Onyx pékmestere ötféle kenyeret sütött a résztvevőkkel. Nagy sikere volt a koromfekete tintahalas kenyérnek és az almás-zabpelyhes kenyérnek. Délután Fekete Boglárka, az étterem cukrásza klasszikus Onyx recepteket mutatott be. Mivel az étterem látogatói között sok a turista, különösen figyelnek arra, hogy a magyar cukrászművészet is képviseltesse magát. Az elkészített Royal csokoládé például a Rigó Jancsi nevű desszerthez hasonlít. A hallgatók megtudták, mi a különbség a milles feuilles és a magyar krémes között és készítettek egy müzli becenévre hallgató pohárkrémet is.

Bicsár Attila, az Alabárdos séfje a kacsa- és libamáj elkészítésének rejtelmeibe vezette be a szakácsokat. Hogyan különböztessük meg a két májat, hogyan kell kierezni? A séf a máj kapcsán bemutatta a sous vide eszközt, amelyet francia feltalálója épp a libamáj gazdaságosabb elkészítése okán fejlesztett ki. Készült kacsamájtorta, terrine, posírozott máj és májropogós is. Mind megfelelő receptek kisebb és nagyobb fogadások esetében.
Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke a leghíresebb magyar alapanyagból, mangalicából készített fogásokat. Szerencsére már határainkon kívül is sok helyen beszerezhető a mangalica, de a séf minden fogásnál kiemelte, hogy mely más alapanyaggal, sertéssel, vadhússal, szárnyassal készíthető el ugyanaz a fogás. Készült mangalica disznósajt, mangalicamáj, mangalicapofa burgonyás tésztával és mangalicakaraj vargányafőzelékkel.
Bíró Lajos, a Bock bisztró séfje és a magyar gasztronómiai forradalom egyik vezéralakja a modern magyar konyha címmel tartott előadást, majd Varjú Vilmos, a Bock Buda séfjének segítségével nyolc különböző fogást készített el a résztvevőkkel. Volt harcsatatár, paprikáskrumpli-koktél, töltött paprika, salátaleves, fogas, paprikasorbet és kapros túrós tortácska. Bíró Lajostól sok jó tanácsot kaptak a szakácsok arra, hogyan lehet felhasználni a megmaradt alapanyagokat, hogy a konyhát gazdaságosan irányítsák.

Az utolsó nap egy kitekintés volt. Ázsiai-magyar fúzió címmel Schreiner Gábor, a Nobu étterem séfje a japán konyha titkaiba vezette be a hallgatókat, magyar alapanyagokat mutatott be ázsiai receptúrával készítve. Sok szakács ezt a napot találta a legérdekesebbnek, ugyanis az ázsiai konyha az utóbbi években nagyon kedveltté vált Európában és sok technológiát kölcsönöznek az európai szakácsok a japánoktól, koreaiaktól. A pénteki napon megtudtuk, hogy a japán és magyar konyhában közös, hogy kevés ízesítőanyagot használnak és, hogy a japán konyha alapíze az édes és a savanyú. A szakácsok megismerhették a tataki elkészítését őzgerincből, készült libamájjal töltött gyoza, Yuzu pácolt csirkecombbal és Miszós rámen mangalicával.

Gál Helga minden nap a témának megfelelően étel-bor társítást mutatott be. A desszertekhez tokaji borok jártak, de megtudtuk, hogy a késői szüret éppúgy illik egy jó édességhez mint az aszú. A libamájhoz sem kell aszút fogyasztani, nagyon jól illik hozzá egy olaszrizling vagy a hárslevelű. A harcsatatárhoz pezsgőt, a paprikásburgonyához tolnai kékfrankost, a mangalicákhoz furmintot, pinot noirt, egri bikavért ajánlott a szakértő.

Az öt nap alatt a tíz külképviseletről érkező szakács nemcsak technológiákat és újdonságokat tanult. A Londonban dolgozó Ortmann Krisztián így fogalmazott: „Több szempontból is hasznos volt számunkra a képzés. Sokat jelent, hogy a legjobb magyar séfek tartják az oktatást, jóleső érzés, hogy már baráti kapcsolatban vagyunk Ruprecht Lászlóval, Bíró Lajossal vagy Bicsár Attilával. A sok jó ötletből biztos, hogy sokat becsempészünk a napi menükbe. Emellett tartjuk a kapcsolatot a kollegákkal és nagyon sok mindent meg tudunk osztani egymással ezalatt a hét alatt. Remélem jövőre is részt vehetünk a képzésben.”