Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.

A magyar konyhákon is évszázadokon keresztül használták ételízesítőként a különféle "fűszerszámokat". A legújabb korban ideiglenesen átvette a hatalmat a só-bors-paprika triumvirátusa, de az ízükben tapintatos, mégis rámenős ágak-levelek-csokrok újra kezdik betölteni a konyhában az őket megillető helyet. Sok közülük több évig is él, ezért télen is vásárolhatunk vagy szedhetünk a kertünkben belőlük.

A rozmaring örökzöld bokra jó pár évig biztosíthatja gazdája számára a báránysülthöz valót. Latin neve rosmarinus, azaz "tengeri harmat", jól mutatja, hogy a párás tengerpartok növénye. A Földközi-tenger nyugati és középső területein, Portugáliától a Ión-tenger partvidékéig honos, a napsütötte, száraz mészkősziklák növénye. Jellegzetes illatát könnyű felismerni, fűszerező értékére természetesen már az ókori görögök is felfigyeltek és termesztették a növényt. A rómaiak is kedvelték, az egész birodalomban ültették, az első rozmaringbokrokat ők hozhatták Magyarország területére.

A tengeri harmat

Fagyérzékenysége miatt vadon nálunk nem fordul elő, de védett helyen szabadföldön is termeszthető: nem is annyira a hidegtől, mint inkább a téli napsütéstől kell védeni. A legtöbb lomblevelű örökzöldhöz hasonlóan ugyanis napfényben a levelek pórusai kitágulnak, a levelekbe ezeken keresztül bejut a nedvesség, ami viszont hideg éjszakán megfagy. A napsütötte nappalokat tipikusan követő csípős éjszakákon így károsul a növény. A legalább egy-két telet fagymentes helyen tárolt növényünket védett helyre tavasszal kiültethetjük, ha telente valamivel, például jutavászonnal árnyékoljuk. Ma már léteznek hidegtűrésre nemesített fajták is, érdemes ilyet vásárolni. De aki félti a téltől rozmaringját, a többi dézsás növényhez hasonlóan teleltetheti, jó illatot ad a helyiségnek. Régen az alföldi tanyavilágban mindenütt tartottak rozmaringot, a búboskemence tetejére szórt leveleivel illatosították a házat.

Nyár elején hónapokon keresztül virágzik, lilás-kékes virágocskái a méhek hadát vonzzák. Ahol tömegesen terem, igen jó mézet is készítenek belőle. Természetes élőhelyén a vele egy időben virágzó zsályával vegyesen nő (és sok ültetvényben is együtt ültetik őket), ezért ha valahol rozmaring-zsálya mézet látunk, különösen becsületes méhésszel lehet dolgunk. A rozmaringágak is ilyenkor, a nyári melegben a legintenzívebb ízűek. Illóolajuk az étvágyat is gerjeszti, de az emésztést is segíti. Gyulladáscsökkentő hatású, a rozmaringgal fűszerezett hús nemcsak ízletesebb, de jobban eltartható is lesz.