Több mint 90 százaléka víz, ezért is esik jól hőség idején. Kovászos uborka nélkül nem nyár a nyár, a friss uborka jó szolgálatot tesz salátákban, szendvicsekben, a kovászosuborka-leves pedig egy egészen kiváló, hűs nyári fogás.

Az uborka termesztése Indiában mintegy 3000 évre vezethető vissza. Európában a görögök és a rómaiak is termesztették. Múltja pontosabb megismerését nehezíti az a körülmény, hogy a dinnyét, az uborkát és a tököt nem különböztették meg a korabeli leírásokban. Amerikában minden bizonnyal a spanyolok terjesztették el, ahonnan visszafelé tökmagokat hoztak magukkal.

A kabakosokat - amelyek közé az uborka és a tök különböző fajtái mellett a görög- és a sárgadinnye is tartozik - a növényvilág tevéinek is nevezhetjük: kiterjedt gyökérrendszerükkel, majdani utódaik életét megkönnyítendő, sok vizet gyűjtenek össze. Szaftos húsuk számunkra is enyhülést jelent a meleg nyári napokon.

Míg a szemölcsös felületű salátauborkát hámozva, a vékony, sima héjú kígyóuborkát héjastul szoktuk felhasználni - utóbbi húsának önmagában viszonylag jellegtelen íze van. A csemegeuborkánál a sok ecet és cukor tartósítószerként szolgál (mást nem is tesznek bele ebből a célból, ha valaki az E-számoktól félve idegenkednek tőle, nyugodtan vásárolhatja). A friss salátát viszont nem kell ecettel-cukorral túlízesíteni. Gyenge gyomrúaknak megárthat, nekik érdemes étkezés előtt fél óráig a salátalében áztatni. Az emészthetőséget javítja, ha a felszeletelt uborkát enyhén besózzuk és rögtön kifacsarjuk, de ilyenkor persze az uborka hasznos anyagainak egy részéről is lemondunk.

Kovászolás

A kovászolással a nyers zöldségekből üdítő-frissítő, kész "salátaként" is használható ételt kapunk. Két-három nap alatt a környezetünkben élő baktériumok a zöldség cukortartalmát tejsavvá alakítják, ennek köszönhető a jellegzetes lágy, savanykás íz. Nyári káposztát, vagy a tökfélék közül a nagyon fiatal patisszont is érdemes kovászolni.

Saly Noémi kovászos uborka receptje

Az uborkákat körömkefével lesikáljuk, két végüket levágjuk, oldalukat egy vagy két helyen hosszában behasítjuk. A fokhagymát megpucoljuk, hosszában kettévágjuk, így jobban kiadja az ízét. A kapor felét az üveg aljára nyomkodjuk, majd szépen berakosgatjuk az uborkákat (az oldalára döntöm az üveget, úgy könnyebb), közéjük szórjuk a fokhagymát, most jön a kenyér, és koronának a kapor másik fele. 

A vizet megmelegítjük (nem kell forrónak lennie!), feloldjuk benne a sót, csurig töltjük az üveget, és kistányérral lefedve kiültetjük a konyhaablakba vagy a ház meleg, védett fala mellé. Tegyünk alája is egy tányért, mert a leve kifut.2-3 nap, és kész. A kenyeret kivesszük, a levet leszűrjük és visszatöltjük: el kell lepnie az uborkákat, különben meglágyulnak. Ha sok hiányzik, vízzel lehet pótolni. Hűtőbe vele, míg el nem fogy.

Egy újkrumpliból rittyentett paprikás krumpli vagy friss nyári malacpörkölt saját kovászos uborkával... Sőt: kovászosuborka-leves! A lé önmagában is finom, de óvatosan: kicsit hajt.