Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. Hol vegyünk vadhúst, és mire figyeljünk a vásárlás során? Milyen a vaddisznóhús színe, s milyen a szarvasborjú húsának állaga? És miért van a tálcán a fácán feje?

Van, aki megengedhetné magának, hogy hétvégenként vagy ünnepnapokon vadhúsból készült ételt tálaljon fel a családjának, mégsem készít szarvasragut vasárnapi ebédre. A vadétkeknek ugyanis jellegzetes illatuk van, és a közvélekedés szerint az előkészítésük is macerával jár. Mások viszont rajonganak az effajta ínyencségekért: annak, aki sokáig élt külföldön, a "bőgési szarvas" is kedvencévé válhatott. A szarvas ugyanis a párzási, azaz a bőgési időszakban telítődik tesztoszteronnal, s a húsának ilyenkor sokkal erőteljesebb az illata. Itthon viszont nem találunk a boltok kínálatában bőgési szarvashúst, pedig a német éttermekben felszolgált állat leterítése előtt még a magyar erdőket járta.

A magyar vadak ugyanis világhírűek. A Kárpát-medence rendkívül kedvező körülményeket biztosít a számukra, s a változatos magyar erdőkben a növényzet s ennek megfelelően az állatok étkezése is sokkal gazdagabb és színesebb, mint mondjuk a száraz kasztíliai fennsíkon vagy a nedves lengyel síkságokon. A vadászok és a vadfeldolgozók szerint leginkább ennek köszönhető, hogy ízében és állagában is igen jó a magyar vadhús megítélése a külföldiek körében. Az állatok életkörülményeit, táplálkozási szokásait tekintve sokan "biojellegűnek" tartják a húsukat.

A magyar vadak nincsenek telenyomva tápokkal és antibiotikumokkal, húsuk zsírban szegényebb, vitaminokban gazdagabb a háziállatokéhoz képest. Kevesen tudják, hogy ezek a prémium kategóriába tartozó vadhúsféleségek a nyugat-európai bevásárlóközpontok legdrágább és legkülönlegesebb termékeket bemutató részlegeiben kapnak helyet.

Magyarországon többtucatnyi cég foglalkozik vadfeldolgozással, s szinte mindegyikük exportra dolgozik. Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. "Nem véletlen, hogy a magyar vadhúsok 80-90 százaléka kerül külföldre - attól függően, hogyan alakul a magyarok fizetőképessége" - mondja Csehkis Imre, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. ágazati igazgatója.

Hazánkban a vadhúsfogyasztás a vadpörköltre- és gulyásra szorult vissza, a forgalom 60-70 százalékát a ragunak való árucikkek teszik ki. Nyugatra viszont többnyire háromféle termék megy: a nagyvad combja és gerince (ezek a legdrágább áruféleségek), valamint a lapockából, nyakból, oldalasból, illetve a lábszárból összeállított, kockázott gulyásalapanyagok. Utóbbiak nálunk is viszonylag kedvező árú termékek. "Vannak combos évek, amikor elsősorban a combok népszerűek a német, a svájci, az olasz, a belga és a holland fogyasztók körében, csonttal vagy anélkül, szeletelve vagy egészben" - teszi hozzá a szakember.

Az itthon kereskedelmi forgalomba hozott vadhúsok szinte kizárólag magyar származásúak, Európa nagy részén azonban már új-zélandi termékekkel kell a hazai feldolgozóüzemeknek versenyre kelniük.

De hol lehet egyáltalán vadhúst kapni? Mivel a hipermarketek elszívják a vásárlóerőt a kisebb szakboltok elől, hentesnél ne is keressünk ilyen húsféleségeket. Az áruházláncok egy részénél fellelhetők a vadhúsok (többnyire fagyasztott állapotban), mint ahogy a vadfeldolgozó üzemeknél is mindig lehet előhűtött húst kapni. A magyar előírások szerint a nem fagyasztott vadhús szavatossági ideje 18 nap, a fagyasztott termékeké 24 hónap.

Az áruházakban kapható fagyasztott húsok esetében hátrányt jelenthet, hogy a vásárló nem kap tájékoztatást a feldolgozott állat életkoráról, ez pedig később, az elkészítés során okozhat gondot. Egy süldő vaddisznónak vagy egy fiatal szarvasborjúnak ugyanis puhább és lágyabb a húsa, mint egy idősebb állatnak.

Csak olyan helyen vásároljunk vadhúst, ahol szükség esetén panasszal is élhetünk, s ahol feltételezhető, hogy a hűtésre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó szabályokat betartották, valamint állatorvos is megvizsgálta a vadat feldolgozás előtt.

A vadfeldolgozók üzemeiben minden egyes példányt hatósági állatorvos ellenőriz, aki a feldolgozott tételeket saját pecsétjével is ellátja. A vadhúsok csomagolása majd minden esetben átlátszó, a hús színe ugyanis némi támpontot jelent: az egészséges szarvas húsa sötétebb, a vaddisznóé világosabb. A szarvas és az őz húsa inkább a marháéra, míg a vaddisznóé a sertéshúsra hasonlít. Átlátszó csomagolásnál is figyeljünk arra, hogy a húsféleség minél kevesebb zsírt, faggyút vagy inat tartalmazzon. Mivel ezek a termékek meglehetősen drágák, ezért megengedhetetlen, hogy a háziasszony vagy a szakács a hús 20-30 százalékát kidobja.

A fácán húsát gyakran össze szokták téveszteni a tyúkéval, ezért azokat a termékeket részesítsük előnyben, ahol az állat feje és a lába is rajta van a lefóliázott tálcán. A szárnyas apróvadakra szakosodott üzemek jellemzően viaszos, és nem forró vizes kopasztással dolgoznak: ez jobban megkíméli a bőrt, s az állat húsát sem fakítja ki, így megmarad a vad jellege. Picit azonban tokos maradhat a fácán bőre, erre az előkészítésnél oda kell figyelni.

Ha nincs a közelünkben vadfeldolgozó üzem, ahol akár féláron is beszerezhetjük a kívánt vadhúst, akkor marad valamelyik áruházlánc. A Metro termékpalettájának már az áruházlánc magyarországi elindulása óta része a vadhús, s kínálatában a hazai ízlésnek és keresletnek megfelelő termékek mind megtalálhatók fajtától (őz, vaddisznó, muflon, gím- és dámszarvas) vagy a feldolgozottsági szinttől (friss, félkész, konyhakész) függetlenül. "Legyen az előre pácolt hússzelet, amit már csak sütni kell, vagy felkockázott apróhús, amit mindenki ízlése szerint ízesíthet tovább" - mondja Krubl Yvette. A cég kommunikációs vezetője azt is elárulja, hogy polcaikon csak hazai termékek találhatók, melyeket több évtizedes tapasztalattal rendelkező klasszikus termelőktől, vadászati joggal rendelkező vadgazdaságoktól, feldolgozóktól szereznek be. Ezek szinte mindegyike magyar tulajdonban van. A Metrónál azt tapasztalják, hogy a vásárlók még ma is egy kicsit idegenkednek a vadhúsoktól, sokan félnek megvásárolni, mert azt hiszik, az elkészítése bonyolultabb az egyéb húsfajtákénál. Az áruházlánc ezért a vevőakadémián tartott képzésekkel, receptekkel, hasznos tanácsokkal, szakértő személyzettel és kóstolókkal áll a vásárlók rendelkezésére.