Vashegyi bor: most osztrák, de régen magyar volt

Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.

A terroir alapvetően a „terre” francia, talaj szóból eredeztethető, de sokkal szélesebb értelemben használt kifejezés. Inkább egy-egy bor arcát, személyiségét meghatározó körülményeket értenek rajta. Ahogyan az emberek személyiségére is a környezetüknek van az egyik legmeghatározóbb hatása, úgy a bornál is sok mindent megtudhatunk ebből.

Minden borvidéken az ott termő szőlőnövény egy bizonyos típusú talajban nő, bizonyos mennyiségű nap éri, az időjárási, valamint a környezeti körülményekből eredendően bizonyos mennyiségű vizet és szelet kap, amely meghatározza, mennyi folyadékot tudnak felszívni a gyökerek, és hogyan hatnak rá a betegségek. Ezen túl pedig belépnek az emberi tényezők is,

azaz, milyen szőlőművelési kultúra alakult ki a vidéken, ebből adódóan milyen fajta szőlőt és hogyan telepítettek,

hány éves tőből termett a gyümölcs és milyen terhelés mellett, mikor szüretelték. Mindebből megtudhatjuk, hogy milyen volt a bor alapjául szolgáló alapanyag. Ehhez pedig még hozzáadódik a borászat kulturális beágyazottsága, szemlélete, a borász stílusa, és személyisége is.

A Vashegy, azaz az Eisenberg DAC terroirja (azaz Districtus Austriae Controllatus, a borvidékek tipikus fajtáinak eredetvédelmi rendeszere) sok szempontból érdekes.  Ausztria Burgenland tartományában feltehetőleg a legérintetlenebb borvidékről van szó Ausztriában, mely 515 hektáron húzódik Rechnitz városától, Güssingig. A Pannon klíma hatása jellemző, valamint a szomszédos Stájerország éghajlata is. A borvidék átnyúlik Magyarországra is.

Trianon előtt azonban az egész még Magyarországhoz tartozott, ami a magyar nemesi dűlőneveken is tetten érhető, mint a Szapary vagy az Erdödy.

Gyakorlatilag egy patkó alakú karéjról van szó, amelyen délkelet felé nyitott. Érdekes módon a 1900-ban még a furmint volt a fő szőlőfajta. A filoxéra pusztítása után aztán leginkább kékfrankosra álltak át, de az olaszrizling is jellemző. A Vas-hegy nevet nem véletlenül kapta, hiszen a talajban jellemző a barnásra oxidált vas a kőzetekben, de megtalálható itt a csillámpala, az édesvízi opál és az agyag is.

Különösen maga az Eisenberg (Csejke) dombja jelentős történelmileg, amely Deutsch Schützen (Németlövő) szőlőültetvényeivel együtt a régió központjává vált. A lejtőkön találhatóak a kristályos kőzetek, míg az sík részen az agyag. Az eredmény egy egyedi és valóban nem konvencionális bor, amely tükrözi a terroirt. Lényeges, hogy a régióban tipikus kékfrankost felhatalmazták az Eisenberg DAC-jelölés hordozására a 2009. évjárattól kezdve, így a szüretet követő év szeptemberétől lehet a bort forgalomba hozni, míg az DAC Reserve-nél a szüretet követő második év márciusától.

Az itt termesztett kékfrankos és az olaszrizling persze a Kárpát-medencéhez köthető szőlőfajták, így ezt kulturálisan igazán a magunkénak érezhetjük Ausztriában is.

Ha az itt álló kilátón körbenézünk, akkor a jáki templomot és a Somlót látjuk, míg az Alpok csúcsait nem.

Éjszaka a csillagok mellett pedig Szombathely adja a fényszennyezést és nem Graz. A kis pincefaluk épületei pedig ugyancsak hasonlítanak a hazai pincéinkre. Igaz, itt minden osztrákosan pedánsabb.

Mindenesetre a Vas-hegyre, mint a magyar szőlő- és borkultúra részeként is tekinthetünk. Ma pedig az Európai Unión belül sok szempontból már mindegy is, hogy hol vannak a határok. Itthon érezhetjük magunk Éder borozó egyszerű fogadójában is, ahol itt élő magyarok a tulajdonosok és a klasszikus monarchiabeli parasztos fogásokat kínálnak pájslival (szalontüdővel), disznótorossal, és persze az elmaradhatatlan rántott hússal.

A régióban meglátogatott borászatnál, a Groszer Wein pincészetnél sem a határokkal foglalkoznak, hiszen a csapat is több nemzetiségből tevődött össze, sokkal lényegesebb a talaj, a kitettség és a szőlőfajták jellege. A Vas-hegy jellegzetes és figyelemreméltó terroirja hajtja Matthias Krönt és Markus Bachot a munkája során. Ezeken a rendkívüli dűlőkön,

az öreg szőlőtőkékről szüretelt szőlőből nagyon egyedi és megismételhetetlen borokat tudnak készíteni nagyon könnyed és laza stílusban.

A kezdetektől kezdve fontos volt, hogy az italokat a lehető legháborítatlanabbul, természetesen és tisztán készítsék. Így a biogazdálkodás nem is volt kérdés: a tiszta ökológiai gazdálkodást rögös, de gyönyörű útnak tartják, amelyet úgy akarnak teljesíteni, hogy a borok minőségét nem veszélyeztetik.

Először a szénsavas helyi roesler fajtából készült Pet Nat 2017-et kóstolhattuk, amely a széles körben termesztett ellenálló szőlőből. Itt a szénsav, a gyümölcsösség és az üvegben megmaradt élesztő is frissítő, és a színe is gyönyörű. A fehérborok következtek a kóstolásban, amelyek értelemszerűen nem eredetvédettek, de igencsak elegánsak. A Csaterbergből, az opálos Erdödy dűlőből származó chardonnay, sauvignon blanc és olaszrizlingből készült küvében, a hűvösebb területnek megfelelően szépen megmaradtak a savak és némiképp a sárgadinnyét is fel lehet fedezni.

A Groszer Wein palettájának a csúcsán azonban a dűlőszelektált kékfrankos áll: a Szapary. Jellemző rá a sűrű gyümölcsösség, a mineralitás és a borsos fűszeresség.

Mély, elegáns kékfrankos, amelyben sós jegyek is megjelennek.

A különböző évjáratokból pedig az is kiderült, hogy nagyon jót tesz neki az érlelés. A pincészet vezetője, Matthias Krönt szerint ötéves kortól lesznek igazán jók a boraik.

A Szapary illatából a friss marhahús is kiérezhető. Nagyon jól lehet párosítani ételekkel. Remekül kapcsolódhatnak például indiai pikáns fogások, de a vadhúsok is, mint például a szarvas is természetes párja lehet, ahogyan például környék elegáns éttermében a Csencsitsben is megtapasztalhattuk, egy kiváló étel- és italsor részeként.

Ha pedig valaki ezek alapján megkóstolná ezeket a borokat, nem kell egészen Ausztriáig utazni, elég november 16-án elmenni a Bálnába a Mitiszol? Fesztiválra. Magyarország és a régió egyedülálló, organikus, biodinamikus és natúr borkóstolóját szervező Mitiszol.hu mindig próbál olyan borászatokat bevonni, akikkel közös elképzeléseik vannak a borról, így most a hagyományokat kicsit felforgatva, a határokat átlépve, hívtak új arcokat. Ennek megfelelően a Groszer Wein borászatával is találkozhatunk - ha ön nem megy a Vashegyhez, a Vashegy jön el önhöz.