Göcsejben, az ormándlaki szőlőhegyen több mint egy hektáron terül el a Bukics méhészet. A kaptárok a közel százéves cseresznyefák, mogyoróbokrok, szőlőfürtök alatt és a több száz négyzetméteres virágoskert mélyén rejtőznek. Mert Bukics Jánosék virágoskertet tartanak fenn a "méhecskéknek", hogy a gyümölcsfák elvirágzása után is legyen virágpor és nektár.

Bukics János:

Mikor tavasszal éled a természet, a méhekben is föléled a családalapító ösztön. Februártól szeptember végéig egyfolytában születnek méhecskék. Februárban újraéled a kaptár. Sokszor odakint még zord idő van míg a kaptárban már feléledtek és tudják, hogy jön az új élet, az anya petézik. Kezd szűk lenni a kaptár. Ilyenkor van a rajzás, az anyával a méhek egy része kirepül a természetbe. Csodálatos élmény látni, ahogy kiözönlenek a kaptárból, szinte fekete a levegő.

- Melyik növényből gyűjtött mézet lehet először kipörgetni?

 A cseresznyéből, almából, körtéből gyűjtött mézet már kipörgetjük. Ebből lesz a vegyesméz. Utána következik a repce,. Ekkorra már üres minden kaptár. És aztán jön az akác. A mézek 70%-a akác.  Az akácvirágzás után van egy kis gesztenye és hársméz és ezeket követi a szántóföldi, a napraforgó. Nálunk kevés van, azt inkább hagyom a méhecskéknek. A mezőgazdaság vetés szerkezete sajnos olyan rossz nálunk, hogy nincsenek takarmánynövények, nincsenek szarvasmarhák, nem vetnek pillangós növényeket, csak kukoricát, búzát. Nagy divat a repce a bioetanol miatt, ez nem lenne baj, mert a repceméz is értékes és keresett is lett..A rossz vetésszerkezet miatt a helyhez kötött méhecskéknek a nyár közepén hozzávetőlegesen egy hónapig nagyon kevés virágzó növény áll rendelkezésüre. Segíteni kell nekik, ezért van a gazdája, nagyon fontos, hogy a méhecskék egész nyáron érezzék, hogy van elég élelem, mert ha nincs, akkor az anya nem petézik. Fontos, hogy minél népesebb legyen egy család, mert akkor el tudja magát tartani. és hogy nyáron is sok legyen a méhecske.

- A napraforgónál tartottunk...

 - Mikor a napraforgó végzett, akkor jön a mi vidékünkön a szolidágó, amit aranyvesszőnek is neveznek, ez egy jó hónapig virágzik. Ez lesz a méhecskék téli eledele. A szolidágó  és az ekkor virágzó répacukorból készült méz nagyon jó telelő méz, mert nem cukrosodik meg, folyékony lesz. Én ezt már soha nem "bántom".

- Más a göcseji akácméz mint a többi?

 - Ahogy egész más minőségű bor lesz a vulkanikus domboldalon termő szőlőből, úgy egész más nektár terem a göcseji agyagos talajon mint például egy homokos vidéken. A mi vidékünkön nagyon sok az akác, nagyon szereti ezt a talajt. Göcsej egyhordású vidék, ami azt jelenti, hogy akácmézből van a legtöbb. Itt minden az akácra van kihegyezve az akácvirágzásra kell a méhcsaládokat a lehető legnagyobb létszámúra felhozni, addig kell erősíteni, segíteni, hogy nagyon sok dolgozó méhecske legyen, mert az alatt a 10-12 nap alatt dől el, hogy szüretelünk-e vagy nem. Egy hektárnyi akácerdő akár 1000 kiló nektárt is képes teremni.

 - Mitől függ, hogy jó lesz-e a méztermés? Az akácok úgyis virágoznak, nem?

 - Sokat számít az időjárás, hiszen akkor terem jó akácméz, amikor a szőlőben a peronoszpora jól érzi magát. Nem szereti az akác a nagy meleget, fontosabb, hogy páradús legyen a levegő. Ez Zalában megvan. Itt az Alpok alján, ha nem szélsőséges az idő, akkor 800 mm csapadék hullik.  Ha túl hűvös, esős az idő, akkor viszont túl híg a nektár, (a nektár a virágrügy édes, nedves terméke). Minél sűrűbb, minél magasabb a cukortartalma, annál finomabb méz lesz belőle, annál kevesebb energiával, mert, a méhecskéknek a sok vizet el kell párologtatni.

 - A méhész is bele tud szólni a természetbe, hogy jobb ízű legyen a méz?

 - Hogyne. Nem szabad rögtön az akácvirágzás befejezése után pörgetni, hagyni kell a méhecskéket tovább dolgozni.. Nem kell attól félni, hogy eladják, hanem hagyni kell, hogy érleljék, hogy minél kevesebb víz legyen benne. Minél több enzimet ad hozzá a méhecske a saját szervezetéből, annál érettebb a méz, tehát minél jobban lebomlanak az összetett cukrok, annál könnyebben emészthető az emberi szervezet számára és annál értékesebb a méz.

 - Sok méhész van Göcsejben?

 - Faluhelyen adja magát, hogy az ember tartson néhány mézcsaládot. Csakhogy a méhecskéket gondozni is kell, mert a méhecske önállóan emberi gondoskodás nélkül már nem életképes. Aki pénzt vár tőle, az ne is lásson hozzá. Komoly munka ez.

 - Ön miért kezdett méhészkedni?

Olyan környezetben nőttem fel, ahol a kisgyereknek felelősen kellett állatokat gondozni, a természet mindig közel állt hozzám. Valószínűleg vonzott a méhecskék misztikus világa is. Tanárként dolgoztam, mikor 2000 tavaszán egy betegség ledöntött a lábamról. Ekkor ajándékozott nekem Jári Imre barátom egy méhcsaládot, utólag azt mondanám egyfajta orvosságként. Arra gondoltam, talán van még néhány évem és azt inkább a méhecskékkel tölteném, így aztán felhagytam a tanárkodással. Hat családdal kezdtem, ez későbbiekben száz családra nőtt. A bajai mézversenyen nyertem egy aranykaptár díjat és ez adta a lökést. Azóta szinte minden nap itt vagyok a hegyen a méhecskéimmel. 

 - Pontosan lehet tudni, hogy mikor milyen nektárt szívnak a méhek?

 - Hogyne. Így lehet fajtamézeket előállítani. A virágok nem egyszerre virágoznak. Kora tavasszal a völgyek tele vannak füzekkel, mogyoróval, ez az első mélylegelő ami mind arra szolgál, hogy a méhecskék élelelemhez jussanak, behordják a friss virágport - szoktam is mondani, hogy ilyenkor hordják be az egészséget a kaptárba. A füzekből nem szabad pergetni, örülünk, hogy a méhecskének van friss élelme. Egy család méhecske 60-90 kiló mézet, virágport fogyaszt el. Mert nem úgy van az,  hogy csak dolgozunk. Nekik is kell enni.

  - Akkora virágoskertet gondoz a felesége, hogy biztos voltam benne, hogy a piacra viszi. Aztán megtudtam, hogy ez is a méhecskéké.

 - Igen, a méhecskéké a virágoskert is. Hiszen abban az időszakban amikor már nem nagyon vannak virágzó növények, legalább így biztosítunk nekik egy kis nektárt. Ha igazán  tisztességes méhész lennék, vennék egy szántóföldet és vetnék a méhecskéknek virágzó növényeket, hogy állandóan legyen méhlegelő.

- Sokan talán nem tudják, hogy vannak nyári és vannak téli méhecskék. Vajon melyik a szerencsésebb? Vagy mind a kettőnek kemény élete van?

 - Mindkettőnek nehéz az élete. A nyári méhecskéknek nagyon sanyarú sorsuk van szegénykéknek. Az az életük, hogy szorgosan dolgozzanak. Két hónapnál tovább nem is élnek, mert a szervezetük elhasználódik a sok munkától. Emellett a mézátalakításhoz is rengeteg energiára van szükség, a méhpempő termelése megerőlteti őket. Vannak olyan szorgos méhecskék, akik a nagy munkában kinn maradnak éjszakára, mert sötétben nem látnak a méhecskék. van olyan, aki bennragad a tökvirágban, mert az éjszaka bezáródik. Ilyenkor kora reggel térnek haza. Sokszor látok hajnalban repdesni egy-két méhecskét, mondom is nekik, hogy Jajj, te szegényke, kinn maradtál éjszakára! Azok a méhecskék, akik most telelőbe vonulnak, 150 napig is elélnek, ők már semmit nem dolgoznak, tavasszal az lesz a feladatuk, hogy az első nemzedék méhecskét felneveljék, méhpempővel etessék. Nekik sincs könnyű dolguk, át kell vészelni a telet. Sokan el is pusztulnak.

  - Van különbség a méhcsaládok között?

 - Biztos, hogy van különbség. A mi környékünkön nagyon békések a méhek, nyugodtan lehet közlekedni köztük. És vannak olyan méhcsaládok, amelyek megtámadják az embert a mieink nagyon szelídek. Ezt Ön is tapasztalhatja.

 - Való igaz. Nincs rajtam védőruha és mégis a kaptár fölé merek hajolni. De azért számít, hogy füstöt fúj rájuk, ugye?

- Azt mondják, hogy a méhecskék megijednek a füsttől, teleszívják magukat mézzel és akkor nyugodtabbak. Nálunk nem kell félni, hogy "megcsípnek".

 - És egymással is ilyen békességben élnek a méhecskék?

 - Sajnos van olyan méhecske aki  elveszi a másik kaptárból az élelmet. Rossz emberi tulajdonság. Képesek kirabolni a másik kaptárt. A méhecskék azt a családot szokták lerabolni, ahol valami betegség van vagy mondjuk nincsen anya. Olyankor védtelené válik egy méhcsalád. Ha elindul egy rablási folyamat egy méhészetben, akkor nincs megállás. Mennek a következő kaptárba, majd a következőbe. Ne is beszéljünk róla, mert olyan kedves állatok a méhecskék, hogy ezt a rossz tulajdonságukat nem is szeretem felemlegetni.