A 2019-es Bocuse d’Or döntőjében Pohner Ádám és Csillag Richárd, a balatonszemesi Kistücsök séfhelyettese és szakácsa állnak majd a boxba versenyezni - erről és a balatoni régió jövőjéről kérdeztük Csapody Balázst, az étterem tulajdonosát.

Január 29-30. között, vagyis kevesebb, mint egy hét múlva rendezik a világbajnokságnak tekinthető legnevesebb nemzetközi szakácsversenyt, a Bocuse d’Or Lyon 2019-et.

2013 óta szerepel magyar csapat is, idén a versenyző Pohner Ádám, a segítő, vagyis a commis Csillag Richárd mutatkozik be.

A coach Segal Viktor, a csapat elnöke pedig Hamvas Zoltán. Az elmúlt években a magyar csapatok egyre feljebb léptek a verseny ranglétráján: a Széll Tamás, Szabó Kevin és Vomberg Frigyes alkotta csapat először a 2016-os, Budapesten rendezett európai versenyt nyerte meg, majd a lyoni döntőben a negyedik helyen végeztek.

Pohner Ádám, a balatonszemesi Kistücsök étterem séfhelyettese, segítőjével, Csillag Richárddal már a 2018 februári magyar selejtezőben együtt versenyeztek. Hogy milyen hatása van a magyar gasztronómiára egy ilyen rangos versenyen való részvételnek, arról Csapody Balázst, a Kistücsök étterem tulajdonosát, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnökét kérdeztük.

“A Kistücsökben már

évek óta azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a saját utánpótlásunkat kineveljük. Ádámék és a Bocuse d’Or érkezésével azt látom, hogy egy pezsgés indult be az egész konyhán

- azok a tanulók, akik éppen akkor nálunk voltak, még a szabadnapjaikon is bejöttek és segítettek Ádáméknak az előkészülésben. Ezeket a fiatalokat annyira megfertőzte a szakma, hogy mindketten, akik azóta végeztek az iskolában, már nálunk dolgoznak. Azóta pedig egyre többen jelentkeznek, hogy nálunk szeretnék tölteni az iskolai gyakorlatot.

Nagyon fontosnak tartom a jövőben is, hogy lássák, hogy egy ilyen felkészülés alatt mennyi tanulásra, gyakorlásra nyílik lehetőség, mert utána a szakmához is egészen másképp állnak hozzá. Ezért is támogattam annyira, hogy a Kistücsök konyhájáról kerüljenek ki versenyzők: egyrészt a vidéki gasztronómiának egy lehetőséget ad, a Balaton hírnevét is viszik, mert mi nem csak a saját éttermünkért dolgozunk, hanem az egész régióért.”

A Bocuse d’Or hagyományosan olyan szakácsverseny, ahol évről évre csavarnak a versenyszabályzaton, hogy a csapatokat újabb kihívások és feladatok elé állítsák. A regionalitás különösen nagy szerepet kap, általában a kötelezően felhasználandó alapanyagok között is megjelenik, így volt például a 2016-os budapesti selejtezőn is: akkor a kötelező alapanyagok között volt a gímszarvasborjú, a kecsege és a kaviárja, az idei döntőben pedig a két szakácslegendának, a tavaly elhunyt Paul Bocuse és Joel Robuchon emlékének tisztelegnek klasszikus francia témákkal.

Jól mutatja, milyen fontos igazán ismerni az alapanyagokat,

hogy a 2018-as magyar döntő előtt Pohner Ádám egy felhívást tett közzé, amelyben olyan beszállítókat keresett, akiknek a termékeivel készülhetett a versenyre. A cél az volt, hogy a tányérra magyar, ezen belül pedig lehetőleg balatoni alapanyagok kerüljenek.

“Ezek az őstermelők, ezek a beszállítók egyre magasabb szinten dolgoznak, egyre többet jelentkeznek hozzánk, hogy szeretnének bekerülni a Kistücsök konyhájára. Ez is egy újabb pezsgés, beszállítói fronton is hatalmas fejlődést látok: egyre több a minőségi termék, egyre több az a lokális produktum, amit tudunk használni. Célunk, hogy Lyonban a magyar bemutató-pavilonban lehetőleg minél több balatoni termék is legyen. Szeretnénk népszerűsíteni, a mi régiónkból kikerült versenyzőt a mi régiónk alapanyagaival bemutatni. Lesznek borok, pálinkák, a régióra jellemző alapanyagok, mint a szarvas, vagy a különleges sajtjaink.” - mesélte Csapody a csapat felkészülésének utolsó napjaiban. 

És végül így csorog le a Bocuse d’Or-ba fektetett idő, energia és tapasztalat a hagyományos vendéglátásba: lelkes tanulókon, elhivatott szakácsokon, minőségre törekvő, megbízható beszállítókon keresztül, akik a megfelelő alapanyagokkal látják el az éttermeket, ami jelenleg a Balaton jövőjét is megalapozhatja.

“Célunk, hogy a Balaton megtalálja saját gasztronómiai arculatát, ki tudjuk vívni azt, hogy a Balaton gasztronómiai úticél legyen – a baszkföldi San Sebastian az etalon számunkra.

Ha ezt az utat be tudjuk járni, amit mi kitűztünk, a turizmusnak egy olyan stabil ága lesz, amire egész évben számíthatunk. Az egész szakma nagyon sokáig nem kapta meg azt az elismertséget, amit megérdemel, és mióta vannak ezek a versenyek, azóta egyre többen látják, hogy érdemes ezt a pályát választani, igenis el lehet érni sikereket és most már, ahogy emelkednek a bérek, ebből már jól meg is lehet élni.”