A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Az afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán két dolgot mindjárt az elején fontos leszögezni: az emberre nem jelent veszélyt és Magyarországon a hivatalos adatok szerint egyelőre csak vaddisznókat érinti. Ezeket a tényeket azért fontos tisztázni, mert természetesen mindenkinek az az első kérdése, hogy biztonságos-e a sertéshús. Erre pedig igen gyorsan lehet válaszolni: biztonságos. Ami viszont a hazai sertéseket és a mangalicákat illeti, azok halálos veszélyben vannak.
A betegség ugyanis rájuk nézve rendkívül súlyos: az afrikai sertéspestis a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.
Nem alakul ki védettség
A helyzet tényleg nagyon veszélyes – állítja Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte ez a járvány a következő 3-4 évben végigsöpör majd egész Európán és nem lehet tétlenül várni. A betegséget fajtától függetlenül minden sertés könnyen megkapja, mert nagyon alacsony az immunbiológiai reakciója. A vírussal találkozva a vaddisznók 98 százaléka azonnal megbetegszik, és
90 százalékuk gyorsan elhullik.
Viszont olyan alacsony az immunbiológiai reakció, hogy annál a pár sertésnél, amelyik túléli, nem termelődik antitest, és védettség sem alakul ki – akár egy hónap múlva megint meg tudja kapni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudtuk, hogy a betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is átadódik. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható.
A házisertés-állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának, esetleg egy gumicsizmának.
Kiemelten veszélyes még a fertőzött területről származó zöldtakarmány,
illetve a várakozási idő lejárta előtt etetett abraktakarmány és alomanyag is.
Bárhol felbukkanhat
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben vannak már fertőzött területek, ahol elsősorban a vaddisznók adták át egymásnak a vírust. Emellett vannak olyan esetek, mint Budakeszin, ahol foltszerűen jelent meg a betegség vélhetően emberi közvetítéssel. Hasonló „tipikus” esetként említhető egyébként a legelső, Heves megyei is, ahol szintén emberi közvetítés játszott szerepet a betegség megjelenésében.
„Épp ezek az esetek is mutatják, hogy mekkora kockázatot jelent a betegség szempontjából a felelőtlen emberi magatartás és mennyire fontos, hogy mindenki betartsa az alapvető járványvédelemi előírásokat, különben állandóan fennáll a veszélye annak, hogy a betegség bárhol felbukkanhat az országban” – derül ki a Nébih lapunknak küldött válaszából.
Leginkább egyébként Heves megye fertőzött, ahonnan a hazai járvány elindult. A pozitív vaddisznó esetek több mint fele innen származik. Erősen fertőzött még Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyének Heves megyével szomszédos régiója. A többi régióban sokkal kisebb a pozitív esetek száma.
A betegség terjedése a vaddisznó-állományban, annak természetes mozgása révén évente kb. 20-50 km, de
emberi „segítséggel” nagyon gyorsan, nagyon nagy távolságra is elhurcolható a vírus.
A legnagyobb félelem pedig az, hogy a vaddisznók körében terjedő járvány átkerülhet a házisertés-állományba. Ez szerencsére nem törvényszerű. Nagyban függ egy-egy ország az állattartási szokásaitól (pl. szabadtartás, mint a Duna-deltában), a járványügyi intézkedések hatékonyságától (nagyon alacsony, mint Ukrajna). A Nébih szerint ezért fektetnek nagy energiát és biztosítanak pénzügyi forrást a lakosság tájékoztatására, a kiemelt járványügyi intézkedések széleskörű ismertetésére, hogy az átfertőződés Magyarországon semmikor se következhessen be.
Mi lesz a göndör disznóval?
A csúcsgasztronómiában is jegyzett őshonos fajtánkért,
a mangalicáért külön is aggódhatunk.
Ennek ugyanis egyik legnagyobb érdeme a márványozott zsírt mellett, hogy a húsa attól is finom, hogy az állat tud szabadon mozogni, és nem szűk helyre bezárva tölti a napjait. A szabadtartás azonban pont a vaddisznóval való találkozás miatt veszélyeket is rejt. A járványvédelmi előírások ezért is térnek ki a kültéren tartott állatokra. Ebben az esetben a legfontosabb az ép, folyamatosan karban tartott kettős kerítés, amely megakadályozza a vadon élő állatokkal való érintkezés lehetőségét. Emellett a személy- és járműforgalom szigorú korlátozása, a külön munkaruha, a kéz-és lábfertőtlenítés, a takarmányozásra szóló előírások következetes betartása lehet a garancia a fertőzés elkerülésére.
Aggódnak a vásárlók
A hajdúböszörményi mangalicafarm vezetője, Fekete Zsóka szerint sok vevője aggódik az afrikai sertéspestis miatt, mert
sokan nem tudják, hogy az az emberekre nem jelent veszélyt.
Azt viszont nem érzékeli, hogy a félelem miatt visszaesett volna az érdeklődés vagy a forgalom. Szerencsére sokan inkább kérdeznek, és így megfelelően tudják a vevőket tájékoztatni.
Náluk is volt szükség megelőző óvintézkedésekre, és persze tartanak attól, hogy a betegség a mangalicatenyésztőknél is megjelenik. Ezért is alakult úgy, hogy míg korábban kellő figyelemmel és fertőtlenítéssel beengedtek idegeneket, ma már senki nem jöhet be kívülről, még az állatorvost sem engedik be. Emellett az alkalmazottaknak is mindig szigorúan át kell öltözniük, amikor belépnek a gazdaságba.
Lényeges az is, hogy a mangalicák nem tudnak náluk érintkezni a vaddisznókkal, mert ugyan istálló mellett kifutós tartásban vannak az állatok, de kettős kerítéssel védik őket a vadállománytól.
Fekete Zsóka leginkább
azokban a sertéstartókban látja a kockázatot, akik háztájiban, ellenőrizetlenül nevelik az állataikat, mert nem lehet tudni, hogyan bánnak velük, mivel etetik a sertéseket,
illetve járnak-e hozzájuk olyanok, akik fertőzött országban voltak korábban. A hivatalos mangalicatartók viszont mind szigorú ellenőrzés alatt állnak - náluk elképzelhetetlennek tartja, hogy behurcolják a betegséget.
Átalakulhat a vidék képe
Tóth Péter szerint komoly rizikófaktort jelent, hogy a vaddisznókról átterjed a betegség a házi sertésekre. A mangalicatartókat képviselő szakember is az ellenőrizetlen háztáji tartást látja az egyik legnagyobb veszélyforrásnak. Több helyen látni ugyanis, hogy gyakran fittyet hányva a jogszabályokra, kényszerből vagy a szociális helyzetükből adódóan illegálisan moslékkal etetik az állatokat. Így pedig a fertőzött hússal könnyen bejuthat a sertéspestis.
Az ASP megjelenés óta a hatóságok már elkezdték szigorúbban betartatni a szabályokat, és ellenőrizni a háztájiban tartott disznókat is. Valószínű, hogy
lesznek az országban olyan veszélyeztetett területek (például az ukrán és a román határ mellett), ahol jogilag megtiltják majd a sertések házi tartását.
Ez Tóth Péter szerint nagyjából olyan, mint amikor egyes társasházakban tiltják a kutyatartást. Persze, ha ezt bevezetik, akkor állami kártalanítás mellett gyűjtik majd össze a házaktól a sertéseket.
Bár ez az intézkedés elsőre területileg korlátozottan jelenne csak meg, de lehetséges, hogy általánosan is szükség lehet a bevezetésére, mert látni Lettország és Észtország példáján, hogy a mentesítéshez ott is meg kellett szüntetni a háztáji disznótartást. Ez pedig komolyan átalakíthatja a hazai vidéki agrárkultúrát. Azt persze lehet mérlegelni, hogy a háztáji sertéstartást nagy körültekintéssel és kellő szociális ellentételezéssel meg kell-e szüntetni, de jelenleg úgy látszik, döntéshelyzet alakult ki: vagy az ellenőrizett, rendben tartott gazdaságok maradnak életben a háztáji megszüntetésével vagy mindkettő elbukik a háztáji veszélyei miatt.
„A kérdés most az, hogy vagy ők, vagy mi. Ha hagyják továbbra is szabályozatlanul a háztájit, akkor az lesz, mint Ukrajnában vagy Romániában, és
nyakra-főre döglenek az állatok 10 évig, aztán minden szektorban kihalnak a sertések”
– mondta Tóth Péter.
Ez a fajta átalakulás azt hozhatja, hogy a falvakban nem egy-egy sertés lesz majd sok háznál, hanem lesz négy-öt olyan gazda, akinél lesz 40-50 állat, ahol a szabályoknak megfelelően tartják, és tőlük lehet vásárolni. Ugyanúgy lesz majd házi vágás, ahogyan Nyugat-Európában is, mint Németországban vagy Spanyolországban, ahol nem tartanak otthon sertést, hanem elmennek a gazdához, akitől megveszik.
Mindez a mangalicatenyésztők egy körét is érinti, akik háztáji körülmények között, családi gazdálkodóként működnek 10 kocával, és azok néhány malacával. A jogszabályi szigorítás után a 10 kocás gazdálkodónak is be kell tartani ugyanazokat a szabályokat, amiket a nagyüzemeknek, különben bezárhatnak. Emiatt Tóth Péter számításai szerint 20-30 mangalicatenyésztő a következő egy éven belül a tevékenységének abbahagyására kényszerül majd. Ha valakinek fertőtlenítőmedencét vagy öltözőt kell építenie, az a 3-4 millió forintot érő állománya miatt vélhetően nem fejleszt 20 millió forintért.
Túl sok a vaddisznó
A védekezést Tóth Péter szerint mindemellett a fertőzést hordozó vaddisznóknál is fontos lenne megállítani. Ennek az egyik módja az lenne, ha például a Dunántúlon, ahol a járvány még nem jelent meg, minden erővel azon lennének, hogy meggyérítsék a vadon élő sertéseket, mert az ilyen járványok pontosan a vaddisznók túlszaporodása miatt terjednek.
A Vadgazdálkodási Adattár idei jelentéséből kiderül, hogy az ASP megjelenése után a lelövések és a diagnosztikai célú lelövések együttes száma tavaly csaknem elérte a 160 ezer vaddisznót. A 2010-2018 közötti években a vaddisznó jelentett létszáma 100-110 ezer pld között alakult, amihez képest a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására csökkent a jelentett létszám 95 ezer körülire. Tóth Péter szerint viszont
ez nem elég. Ha a vaddisznók száma 50-60 ezerre csökkenne, akkor kezelhetőbb lenne a járvány.
Ezt támasztja alá Spanyolország és Portugália példája, ahol nagy hagyománya van a szabadon tartott Iberico sertés tenyészetének, amely különösen ki van téve a veszélynek, hogy vaddisznókkal találkozzon. A Nébihet is kérdeztük, hogy az ibériai országok példáját érdemes lehet-e tanulmányozni: hogyan védekeznek ott a vaddisznóktól származó betegségek, járványok ellen. Kiderült, hogy Spanyolország és Portugália miért is lehet mentes a betegségtől. Ezek az országok ugyanis az ott lezajlott ASP járványtól a vaddisznóállomány teljes kiirtásával tudtak megszabadulni 1957-től kezdve a 90-es évek közepéig.
Japán helyett Európa
Ami pedig a mangalica piacát illeti az ASP tavaly áprilisi hazai megjelenése után nem sokkal Ázsia jelentős importőrei – Japán, Korea és Kína – lezárta a határait a házi sertés elől. Ezzel megtört a mangalica lendülete, hiszen Japánban 2009-től ez volt a legismertebb magyar élelmiszer, és a mangalicaexportunk jelentős részét is Japán tette ki.
Jelentősen visszaestek az árak is 2018 második felében, és az áru beszorult Európába. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete az őshonos fajta eszmei tulajdonosával, a magyar kormánnyal együtt ezért piacélénkítő akciókat dolgozott ki. Belföldön éttermek mellett
bisztróéttermekbe és street foodos helyekre is elkezdték bevezetni,
emellett Európában, Nagy-Britanniába, Svédországba, Dániába, Belgiumba és Romániába is jelentős mennyiségű mangalicát sikerült eladni. Ennek hatására visszaállt a mangalica ára arra a szintre, ahol a járvány megjelenése előtt állt.
Közben persze nagy veszteségeket szenvedtek el a gazdák, de ez mégis bizakodásra ad okot. Fontos azonban, hogy a vaddisznókról
ne terjedjen át a betegség a házi sertésekre, mert akkor az uniós piacok is elveszhetnek.
A mangalica fajtánál ez pedig azért is lényeges, mert csak úgy marad fent, ha sokan fogyasztják, és sokat tartanak belőlük. A sertésnek ugyanis sem a hímivarsejtjeit, sem az embrióját nem lehet lefagyasztva tárolni, így a jelenlegi tenyészetek az élő génbankok – rajtuk áll mangalica fennmaradása.
