A tehéntúró az egyik leggyakoribb, négy évszakos alapanyagunk: a könnyed, friss, üde, hófehér rögök a télbe is tavaszt csempésznek egy tejföllel gazdagított, pirított szalonnával pettyezett túrós csusza formájában, de a nyári zöldségételeket is jól kiegészíthetjük-gazdagíthatjuk velük. Palacsintának, rétesnek, pitének pedig egész évben ideális tölteléke a tartalmas, krémes állagú túró. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyob

A tehéntúró a legegyszerűbben előállítható tejtermékek közé tartozik. Készítési módja alapján tulajdonképpen sajtnak nevezhetjük: az elterjedt rögös túróhoz a megalvadt tejet kissé felmelegítik, és a hő hatására összeugró „sűrejét” a savóból kiszűrve már készen is van a túró.

A szűrés során a föle nagy része is kicsepeg belőle, ezért az igazi sajtokhoz képest alacsonyabb a zsírtartalma, de sokszor eleve fölözött tejből készül – hiszen így tejföl és túró is lesz a háznál. Kevéssé ismert a leveles túró, a boltokban, szerencsére, egyre többször találkozni vele: ezt a túrófélét egymásra helyezett alvadékrétegekből szűrik le, így állaga a leveles tésztához hasonlóan rétegzett, a rögös változatnál krémesebb.

A budapesti Hold utcai piacon, a Champoint a 4 majomhoz pezsgőbárban tartott tesztünkben rögös és leveles túrók egyaránt szerepeltek. A zsűri munkájában ezúttal is séfek, gasztronómiai szakemberek, termelők és gasztrobloggerek vettek részt:

Andrássy Cintia (termelő), Bíró Lajos, Boros Regina (gasztrobizarr), Csapody Balázs, Cserpes István (termelő), Kiss Zoltán, Koczka Kornélia, Kovács Gábor, Laczó Csaba, Orsolyák Attila, Pellérdi Tamás.

A pontozás a szokásos 20 pontos rendszerben történt. A zsűri által adott pontszámok (tételenként a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot figyelmen kívül hagyva) alapján állítottuk fel a tesztalanyok közötti sorrendet, a jelzett pontszám az ilyen módon számolt összpontszámból képzett átlag, 0,5-re kerekítve.

A legjobban a Lipóti pékségekben kapható, saját márkás leveles túró szerepelt. A pékséghálózat néhány éve a saját, debreceni üzemükben készült tejtermékeit árusítja. A második helyezett Merész Sándor csomádi vállalkozó félzsíros tehéntúrója lett. A termelő szokatlan módon „teríti” áruját: erre a célra kialakított dobozos teherautóinál Budapest környéki településeken, Verőcétől Veresegyházig mintegy tíz helyen vásárolhatunk (további információ: csomadtej.hu).

Az izsáki Garabonciás és a kapuvári Cserpes sajtműhely leveles túrója azonos pontszámot kapott, ezért a képzeletbeli bronzérmet mindkét termelőnek kiosztjuk. A Garabonciás túró teljes tejből készül, hipermarketekben is kapható, míg a Cserpes termékét saját tejboltjaik, piaci standjaik mellett Coop és más üzletekben kereshetjük.

1. LIPÓTI (LIPÓTI LEVELES)

Hibátlan, finom ízű, tetszetős állagú leveles túró (17 pont)

  2. MERÉSZ SÁNDOR, CSOMÁD (FÉLZSÍROS)

Jó állag, ízletes, savanykás karakter (15 pont)

3. GARABONCIÁS, IZSÁK (LEVELES, TELJES TEJBŐL)

Telt íz, házias jelleg, érezni, hogy teljes tejből készül (14 pont)

3. CSERPES (KAPUVÁRI LEVELES)

Szép tejes íz, hosszú utóízzel, állaga nem száraz (14 pont)

4. FUCHS, VALKÓ (LÉDIG)

Szép szín és íz, állaga kellemesen szaftos (13 pont)

  4. RENDECKI JÓZSEFNÉ (LÉDIG)

Savanykás karakter, pici utóízzel, jó állag (13 pont)

5. GAZDA (SOLE-MIZO) (FÉLZSÍROS)

Kissé száraz állag, íze nem rossz (11 pont)

6. SZABÓ MÁRTA, TÁPIÓBICSKE (KISTERMELŐI)

Száraz állag, kissé jellegtelen íz (10,5 pont)

7. SZEGA SAJT-SONKA (LÉDIG)

Az előzőekhez hasonlóan száraz állag, semleges íz (10 pont)

8. NÁDUDVARI (FÉLZSÍROS)

Az állaga jó, de az íze elég jellegtelen (9 pont)