Tesztek

Zirig Árpád

2020. június 19.

A fene gondolná, hogy az idő múlása, a saját öregedésünk a sörökön is tetten érhető: amikor hét-nyolc éve először kóstoltam meg a Rothbeer Távoli Galaxisát, extrémnek és meglepőnek tűnt a hazai piacon. Azóta bedarált minket és közhellyé fajult a sörforradalom, így különösen kíváncsi voltam, milyen lett 2020-ra az első, általam megkóstolt hazai IPA.

A fene gondolná, hogy az idő múlása, a saját öregedésünk a sörökön is tetten érhető: amikor hét-nyolc éve először kóstoltam meg a Rothbeer Távoli Galaxisát, extrémnek és meglepőnek tűnt a hazai piacon.

Azóta bedarált minket és közhellyé fajult a sörforradalom, így különösen kíváncsi voltam, milyen lett 2020-ra az első, általam megkóstolt hazai IPA.

Egy budapesti kraft főzde életében közel egy évtized soknak számít – rengetegen lemorzsolódtak, Roth Zoli viszont itt maradt velünk. Öt sörét próbáltuk most, amely között volt ugyan klasszikus nyári láger is, de az esős, viharos napokon igazán megörültünk az emberesebb tételeknek is.

Galaxy Lager

(Hidegkomlózott pilzeni, alkohol: 5%)


A legkönnyebbel kezdtük – ugyan éveken át itt dübörgött fölöttünk az újabb és újabb fajtákat hozó, malátával fűtött expresszgőzös, de nekem még mindig a világos, láger típusi sörök a kedvenceim, amelyek közül a pilzeniek különösen nagy helyet foglalnak el szívemben. A Rothbeer az univerzum rekreációs lágerének hívja – a jellemzéshez tökéletesen passzol a címke és az üveges kiszerelés is. A grafikai dizájn amúgy mindegyik termékükön zseniális – érdemes a képekre vetni egy-egy pillantást.


Klasszikus kategória, de újhullámos, édesebb megközelítéssel: az ausztrál Galaxy komló miatt nem csak névben a Távoli Galaxis IPA rokona, hanem ízben is ott a párhuzam. Ugyan egy picivel markánsabb malátaalap nekem jól esne, de a hidekomlózással megjelenő citrusos ízek kifejezetten szexi nyári tétellé teszik – nem gond, ha ebből elciccen pár palack egy lébecolós délutánon.

Távoli Galaxis

(IPA, alkohol: 6,5%)

Pontosan és élénken él bennem az élmény, amikor először kóstoltam a Távoli Galaxist. Külföldön már ittam IPA sört, de ez volt az első magyar, amit kipróbálhattam. Tetszett, de meglepődtem.

Akkor extrémnek hatott, de finom volt – ez a dekadencia érdekes módon mára teljesen kisimult.

Nem az ale változott meg, hanem a piac, a kínálat.


A főzők évről évre egymásra licitálva hozzák a mind rafkósabb tételeket, amik mellett a Rothbeer egykori élharcosa korrekt, elegáns itallá változott. Számomra most érett be, most, ennyi év után tudom igazán értékelni, hogy nincs túltolva és kellemesen száraz. A maracujás, citrusos aromát hibátlanul hozza a névadó Galaxy komló – sokkal több ilyen ivós, békében kortyolós IPA kéne a piacra.

Ground Control

(Session IPA, alkohol: 4,5%)

Furcsa volt az első korty a Galaxis után – az aroma hasonló, de sokkal kevésbé lehetett harapni a szénsavat, lágyabb, könnyűcskébb volt. Az első korty után viszont harmonikus, hosszan tartó utóíz maradt a számban, mielőtt egy óriási korttyal mögé küldtem volna még egy adagot a Ground Controlból.


Session IPA, vagyis alacsonyabb alkoholtartalmú változat. Ez az a kategória, amiből jól esik húzóra meginni  egy dobozzal a nyári napon, majd meggyűrni a dobozt és bekosarazni a kukába. Elsőre, csont nélkül.
Az Amarillo komló nagyon szép arcát mutatja; nem csak a citrusok rockolnak az arcban, hanem kinyílnak a virágok, sőt helyet hagy a maláta ízjegyeinek is. Simán lement volna belőle még kettő-három.

White Space

(witbier, alkohol: 5,1%)

Aki a klasszikus érett banános aromákat várja ettől, csalódni fog. Én viszont pont azért szeretem a witbiereket, mert elegánsabbak, szellősebbek, a citrusosságot a koriandermag adja, az aromákat pedig általában narancshéj teszi teljessé.


Szomszédommal közösen kortyolgatva én boldog voltam, de ő a hagyományos németes búzásságot kereste benne – a speciális élesztőtörzsnek hála számomra sokkal rafináltabbnak hat ez a típus. A habja is szép, a színe meg kellemesen ködös. Mióta a Sparban is kapható a Rothbeer palettája, simán betárazhatunk egy grillezős nyári estére; egy gyömbéres-kurkumás csirke tökéletes párja lesz a White Space.

Pyromania

(smoke brown ale, alkohol: 7,5%)
Az egyik legmegosztóbb magyar sör – én az imádók táborába tartozom, és erre indokom is van. Amikor először kóstoltam, éppen sült hurka volt a másik kezemben, és olyan remek összhangot mutattak a füstös barna ale-el, hogy örökre besuvasztottam a hazai favoritok közé. Nézzük a címkét: a mályvacukrot a nap melegében sütögető kozmonauta önmagában is tökéletes!


Nagyon erős a malátás alapja, amely ugyan arcba tolja a pörkölést, de nem zavaróan, hanem karakteresen. Egyáltalán nem áll távol ez az íz a magyar szájtól, éppen csak sörben szokatlan. Kezeljük úgy, mint egy jó ebéd egyik alkotóelemét, mint egy gondosan kiválasztott összetevőt a kötelező hozzávalók közül.

7,5-ös alkoholtartalma miatt ez amúgy se nyakalós ital, érdemes megadni a módját, megkeresni a legjobb fogást mellé, hisz nem csak lacikonyhás csemegékkel, hanem olyan fogásokkal, mint egy sűrű tökleves vagy egy rozé kacsamell is elsőrangúan jól működik.