Aki nem burokban született, az szinte mind kipróbálta már a Fényt, a szódásszifonba öntött, néha málnaszörppel vagy más ízesítéssel megküldött vodkát, ami az elegáns bárok vodka-szóda koktéljainak olcsó alternatívája volt a bulikban.
Eddig. De 2013-ban Nick Shields, egy connecticuti sörfőző kitalálta és elkészítette az első hard seltzert, ami rövid idő után 2016-ban szó szerint berobbant az amerikai piacra. A robbanás gazdasági szemszögből azt jelenti, hogy a jelenleg legnépszerűbb márka, a White Claw az első évben 300 százalékos emelkedést produkált a termelésben, és 2016 és 2018 között egyszerűen nem tudtak eleget gyártani.
Az új trenden nekibuzduló derék amerikaiak az utolsó palackot-dobozt is fölvásárolták az üzletekből. A konkurencia a számokat nézve szintén rámozdult a seltzer-őrületre, és az eladások még mindig nőnek. A vírusválság ellenére még tavaly is tíz százalék fölött volt a növekedés az amerikai seltzer-piacon. És ami az USA-ban beüt, az hamar elterjed máshol is. A tengerentúlról Írországon és Anglián keresztül elért az őrület – és a gyártók piaci várakozása – a kontinensre. Március elejétől az Asahi tulajdonolta kőbányai Dreher el is kezdte forgalmazni az első itthoni Hard Seltzert, a Vipert.
Mi is az a hard seltzer?
A Seltzer tulajdonképpen egy alkoholos-cukros „szóda”, amit sokszor ízesítenek citrommal, naranccsal és egyéb gyümölcsökkel. Kicsit hasonlóan készül a sörhöz, hiszen
a felforralt, kb. negyven százalékos cukoroldatból készült cefrét visszahűtik, élesztővel beoltják majd 15-25 fokon erjesztik és a főerjedés végén ízesítik.
Természetesen a cukorcefrén túl vannak valódi „kézműves” seltzerek, amibe rendes gyümölcsök és minőségi cukor (nádcukor, malátacukor) kerül, de a nagy gyárak termékei a legtöbbször glükózszirupból készülnek és valamilyen természetes aromával ízesítik ezeket.
A hard seltzerek könnyeden alkoholos (négy-öt százalék) italok, igazi nyári, tengerpartos, pálmafás bulipiák, melyek az ízesített szóda érzetét keltik, de megadják a kezdőlökést a partihoz is. Tulajdonképpen egy pohár szénsavas vízzel, egy gyűszűnyi vodkával és kevés citromlével „klónozhatjuk” is a seltzert, de azért az nem teljesen ugyanaz lesz. Az egyelőre egyeduralkodó, könnyű lime-os ízesítésű Viper próbadarab lehet a magyar piacon, és ha sikeres lesz, biztos jönnek az új ízek. A Dreher (Asahi) mellett – kicsit megkésve – a Borsodi (Molson-Coors) is beharangozta a saját seltzerét, de termék még nincs, csak hír, és kérdés, hogy megéri-e másodiknak lenni egy új terméktípussal a piacon. Ha kinyitnak a strandok és a teraszok, akkor igen a válasz.
Miért lett ilyen népszerű a hard seltzer?
A modern ember kényelmes és a készhez szokott. Kapszulás kávét főz, előre bekevert forralt bort vesz, dobozos fröccsöt visz haza, koktélkészítés helyett premix italokat iszik. A 21. században nem meglepő, hogy már a szódánkat is lusták vagyunk egy kis citrommal-vodkával bekeverni, csak felpattintunk egy dobozos italt, aminek nagyon hasonlít az íze a megszokott koktélhoz. Persze szórakozóhelyeken, ahol vigyázni kell, nehogy a valamilyen tudatmódosítót is beledobjanak az ember italába, ideális egy dobozos-palackos könnyed ital, ami
megadja az alapokat, de nem állít fejre, nincs semmilyen alkoholos illat utána és csak száz kalória egy dobozzal - mert a modern ember a vonalaira is vigyáz.
Mesterséges színezék és tartósítószer sincs benne, úgyhogy megvan az újabb hívószó, hogy „egészségesebbnek” higgyük a bulit.
Egy régi vágású ínyenc számára tulajdonképpen felfoghatatlan, hogy mit szeretnek ebben az emberek, de a tömegeknél elképesztő mód működik. A radlereknek, brízereknek, fröccsnek új, nagyon komoly kihívója lesz a strandokon a seltzer, mert rátalált egy életérzésre, és ezt a seltzer színben, ízekben és megjelenésben is tökéletesen hozza. A gin-tonik, vodka-szóda már-már old school mellette.
Mégis az egész jelenség mögött ott csillog valami technokrata, utópisztikus hamisság.
Az egyszerűség tökéletességének cukorcefrés illúziója, ami a valóban tökéletest, mondjuk egy drága, finom pezsgőt, egy minőségi koktélt soha nem érheti utol.