Magyar Konyha
2019. október 11.A szlovák nem az a szóvicces nép: életem nagyjából felét köztük töltöttem el, de ez a második nyelvi poén, amin őszintén tudtam kacagni.
Amikor északi szomszédjaink elkezdtek közeledni az Unióhoz, pár élelmiszeripari szabály ott is megváltozott, többek között náluk sem hívhatták többé rumnak azt, ami nem cukornádból készült. A
százezrek mindennapi reggelijét, a melósok alapvitaminjának számító Tuzemský Rum (Hazai Rum) szeszesitalt kénytelenek voltak átnevezni.
Hogy kinek a fejéből pattant ki a zseniális szikra, nem tudom, de a legjobb és a legtalálóbb megoldást választották: egy betű kihagyásával átnevezték Tuzemský Umra, ami találóan festette le a szlovákiai alkoholfogyasztási szokásokat, ugyanis jelentése Hazai Ész.
A legújabb szóvicc szintén szesznek jutott. Az ógyallai, Heinekenhez tartozó Zlatý Bažant (Aranyfácán) sörfőzde az új divatsöreinél nagyot gurított: a fiatalabb célcsoportnak szóló söreit Hurban Legendnek nevezte. Az Urban Legend ugye a városi legenda, az információ, amit mindenki ismer, de senki sem bizonyít – de mi az a H-betű előtte?
Ógyalla régi magyar település Komáromtól északra, a Zsitva partján: miután a második világháború után a Beneš-dekrétumok a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították,
nagyon sok embert kitelepítettek és megváltoztak a nemzetiségi arányok.
Hogy a hagyományos név se emlékeztessen a múltra, új nevet kapott a település, Stará Ďala helyett Hurbanovo lett.
Mellékszálként azért jegyezzük meg, hogy a névadónak, Jozef Ľudovít Miloslav Hurban evangélikus lelkésznek, írónak, politikusnak, a Szlovák Nemzetgyűlés első elnökének semmi köze nem volt a városhoz, sőt a magyarok szemszögéből nézve történelmileg is ellenszenves figura. Az 1848-as forradalomkor szlovák népfelkelőket toborzott és a bécsi udvar pénzén egy gyengécske offenzívát indított a magyarok ellen.
Az ő neve a H a sörben, az ő stilizált arcképe van a címkén, kajánul azt is mondhatnánk, hogy az ő történelmi hősiességére utal a szóvicc elemeként felhasznált urban legend kifejezés. Gondolom a marketingesek nem mentek le a történelmi mélységekig, minek is, de
a név ettől függetlenül ötletes és kreatív
– már csak azt kell kideríteni, hogy mennyit érnek az ógyallai kisszériás főzetek?
A Heineken szlovákiai gyára már évek óta rendszeresen kínál szezonális és kisszériás italokat – azóta ezt az üzleti modellt a soproniak is átvették, sikerrel. A Hurban Legend széria három tagból áll: IPA, félbarna bock és egy búza került a 0,33 literes palackokba.
A 15.6° ballingos, 6,5% alkoholtartalmú IPA színe rendben van, illatában előjön a citrus és a karamell – gondolom, a színezéshez kapott egy nagy adaggal. A gyümölcsös alaphangulat megvan, igaz, nem túl izgalmas, barackkompótra emlékeztető – nagyon távol van a kisüzemifőzdék harapós ale-jeitől, hasonló szintet képvisel, mint idahaza az Óvatos Duhaj. Az utóíze furcsa:
mintha nem tudná eldönteni, mi kerekedjen felül, mire valamire jutna, ki is üresedik.
A végeredmény erős közepes, de ha nincs más a boltban, elfogadható választás.
A bock habja már szebben tartja magát, a maláta is hangsúlyosabb, igaz, a karamell itt is tapos, nekem túl biztonsági játéknak tűnik a recept, igaz üdítő, könnyen elfogy a 16° Balling-fokos, 6,5-ös alkoholú félbarna. Pirítósra emlékeztető aromák, közepes szénsav, rövid lecsengés: nem rossz, de sajnos egyáltalán nem emlékezetes.
A háromtagú család leggyengébb tagja a 11,5° Balling-fokos, 4,9 százalékos búzasör: nem igazán érvényesül benne a gabona, inkább zöld ízű, illata az ázott lucernáéra emlékeztett, alig figyelhető meg a fenolok és az észterek összjátéka, vagyis a tipikusnak tartott szegfűszeges és banános aromák meglehetősen laposak.
Nem csak alkoholban, hanem ízre is ez a legvékonyabb,
úgy tűnik, mintha még szerettek volna valamit, hogy ne csak kéttagú legyen a Hurban Legend széria, így belökték ezt – vizes, unalmas, felejthető.
Sokan járnak át a határ mentén sörért Szlovákiába, ebbe is belefuthatnak: a Zlatý Bažant dizájnja nagyon erős, könnyen bekönyörgik magukat a kosárba. (Itt jelezném, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem zlatyínak, hanem zlatínak kell ejteni!) Kár, hogy a szép címke és az ötletes név nem teljesen harmonizál a tartalommal – végig kóstolva az elmúlt évek ógyallai söreit, tudjuk, hogy ennél többre is képesek.
