A világ legdrágább kávéja: Kopi Luwak

Ezt issza Oprah Winfrey és Mark Zuckerberg. Ezt itta Jack Nicholson is – aki a haldokló milliomost játszotta a Bakancslista című filmben – mindaddig, amíg Morgan Freeman el nem magyarázta neki, miből készül. De aztán elmondta, hogy minek is köszönhető az „utánozhatatlan zamat” – és Nicholson nem itta soha többé.

A civet coffee ugyanis – mint a neve is elárulja – az indonéziai cibetmacska ürülékéből készül. „Kopi” azt jelenti: kávé, „luwak” meg annak a mókusformájú macskafélének a neve, melyet közönségesen pálmasodrónak ismerünk. A fürge kis állat felfalja a kávécserjék szép pirosra érett bogyóit (főként az arabica fajtákat), ám a kávébabot megemészteni nem tudja, így amilyen gyorsan csak lehet, megszabadul tőle.

Amikor a 18. század elején Szumátra szigetén a holland telepesek – szigorú fenyítés mellett – megtiltották munkásaiknak, hogy a kávéültetvényeket megdézsmálják, a bennszülöttek felfedezték, hogy a cibetmacska ürülékében épen maradnak a kávészemek. Összegyűjtötték tehát, megmosták, a napon megszárították, enyhén megpörkölték és előállították a világ „legzamatosabb” kávéját.

A cicák bélrendszerében olyan enzimek találhatók, amelyek tompítják a kesernyés ízt, csökkentik a kávé savasságát és koffeintartalmát. Ráadásul az állatok végbélnyílása közelében több olyan mirigy is működik, amely átható, pézsmaillatú váladékot termel. Massimo Marcone, az ontarioi Guelph Egyetem professzora szerint a kávébabok ennek köszönhetik különleges aromájukat. (A pézsmát nem véletlenül használták már az ókorban is illatszerek alapanyagául.)

A sors fintora, hogy a kémiai reakciók leírásáért mégsem ő, hanem az amerikai John Martinez kapott 1995-ben Nobel-díjat. A svéd koronákra szüksége is volt a tudósnak, mivel naponta öt-hat csésze cibetkávét is elszürcsölgetett, az pedig nem olcsó mulatság.

A cibetkávét elsőként egy teázó kínálta 2006-ban az Ausztrália északkeleti partvidékén fekvő Townsville-ben. Egy csésze fekete akkor ötven ausztrál dollárba került. Nem sokan vették, de néhány újságíró szétkürtölte a szenzációs ínyencséget. Másfél évvel később a Sloane Square-en, Chelsea-ben már ötven font volt az ára. Itt Coffee Raro néven kínálták, és a világ második legdrágább kávéfajtájával, a jamaikai Blue Mountainnel keverték. Néhány évvel később feltűnt a legendás milánói Peck kávéházban is. Ma interneten is rendelhető, kilónként kétszázezer forintért.

De lehet kapni olcsóbban is – hamisat. A Kopi Luwakkal ugyanaz történt, mint az albai fehér szarvasgombával, vagy Cézanne festményeivel.

A mester – mondta egy szakember – készített életében háromezer olajképet. Ebből ötezer az Egyesült Államokban található magángyűjtőknél, ezer Japánban, a többi európai múzeumokban látható.”

A cibetmacskákat ketrecekbe zárták, a kávét hamisítani kezdték, a sznobok pedig csak csücsörítettek és csettintgettek.  Aki meg akarja kóstolni – egyszer az életben érdemes –, az valamelyik budapesti gourmet-kávézóba menjen. Ha egykét ezer forintért kínálják csészéjét, akkor biztosan hamis. Hatezer forint felett reménykedhetünk benne, hogy eredeti, nem vad, hanem ketrecben élő cibetmacskák „termése”.

És hogy milyen az íze? Nos, erre talán az a legjobb kifejezés, hogy férfias. A pálpusztai és az appenzeller sajt izgalmasabb.