„Az vagy, amit megeszel!” – hangzik a jól ismert mondat. Az egészséges életmód oltárán áldozva hajlandóak vagyunk sokszor a „normál” élelmiszerek árának többszörösét is kifizetni biotermékekért. Az igazi bio valóban jóval egészségesebb, és tápanyagnak – vitaminnak - az árral korrelálva - tényleg a többszörösét tartalmazza, mint egy hagyományosan megtermelt élelmiszer. De valóban bioterméket veszünk, vagy csupán a nevet vásároljuk meg aranyáron?

„Ha az ember nem kellőképpen figyelmes, akkor belefuthat olyan piacon árult termékekbe is, melyek tele vannak vegyszerezve – mesél Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője. A szakember példaként egy olyan esetről számolt be, mely során Ukrajnából származó DDT-vel szennyezett zöldség szállítmányt foglaltak le. Sokszor óvatosnak kell lennünk a hazai biopiacok áruival is, hiszen a termékre nincs „ráírva” hogy ökológiai gazdálkodásból származik-e. „Ha hazai  zöldséget vásárolunk, már 50 százalékban bio-minőséget veszünk” – fogalmaz Simon Gergely. Felmérések szerint, ugyanis a hazai termékek „tisztábbak” mint az import élelmiszerek.

A jó presztízs ára

Magyarországon mindössze két szervezet van, amely minősítést ad a biotermelésről, és termékekről: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Ökogarancia Kft, melyek a Nemzeti Élelmiszerlánc – biztonsági Hatóság (Nébih) felügyelete alá tartoznak. Az egységes EU-s jogszabályok, és nemzeti előírások megállapítják, hogy milyen tápanyagokat és növényvédőszereket alkalmazhatnak a termelők, az ellenőrző szervezetek pedig segítenek megtervezni a leendő gazdaságot, és időről-időre kontrollálják azokat. A hatóság elmondása szerint: „a tudomására jutott esetek közül” eddig csupán kettő volt bizonyítottan visszaélés.

„A magyar biotermékeknek nagyon jó presztízse van, az itthon megtermelt áru 80 százaléka kerül külföldre” – mondja Roszik Péter a Biokontroll Hungária ügyvezető igazgatója. Egy biogazdaság beindításánál általában két-három év az átállás, ennyi idő kell ahhoz, hogy a hagyományos termelésnél használt vegyszerek – szennyező anyagok kiürüljenek a földből. A szervezetek földterülettől – állatállománytól, ellenőrzési időtől függően állapítják meg a minősítésért felszámolt tarifát. „ Ez egy a befektetett munkához viszonyítva, olcsónak számító minőségbiztosítási rendszer” – mondja a Biokontroll ügyvezetője, aki javasolja, hogy vásárlásnál figyeljünk arra, ha túl alacsony az ár, ha hiányzik a gyártó neve, illetve ha nincs magyar nyelvű felirat a csomagoláson.

Réz, nikotin

„Egyszerűen nem tudjuk teljesíteni a feltételeket” – panaszolja egy kézműves termékeket – lekvárt, szószokat kínáló árus egy belvárosi piacon. „Annyira kis területen gazdálkodunk, hogy a biominősítéshez a szomszéd földjét is alá kellene vetni az ellenőrzésnek” – mondja a kofa, aki azonban hozzáteszi, hogy termékeiket nem nevezik ugyan bionak, de természetes módon, vegyszermentesen termelik.

„Még a nagyanyám vérképét is hajlamosak elkérni az ellenőrzésekkor” – mondja egy másik asszonyság, aki szerint túlzottan bürokratikus a minősítés, és sokan nem tudják kifizetni az évi, hektáronkénti 60 ezer forintot. Ő egyébként „vegyesen” gazdálkodik: a föld egyik részén minősített bio-zöldség, a másikon pedig hagyományosan termesztett gyümölcsöt termeszt. „Bárki eljöhet hozzánk és megnézheti, hogyan termelünk” – teszi hozzá a kofa. Az ismert, megbízható termelő valóban fontos, ám kérdés mennyi a garancia arra, hogy vegyszermentes az áruja.

A „szomszéd – problémát” Simon Gergely is megerősíti: mint meséli, sok gond adódik abból, hogy a minősített termelő nem használ vegyszert – nem permetez - a szomszéd viszont igen, ami a rendszeres biokontrollnál problémát okozhat.

A bioélelmiszerek termesztésénél bizonyos vegyszercsoportok ki vannak zárva, ám például rezet, vagy nikotint lehet használni a kártevők kiiktatására. „Az egyik fő problémát a légi permetezés, és a szúnyogirtás jelenti. Az EU ugyan tiltja ezeket a tevékenységeket, Magyarország mégis mindig újra külön engedélyt kér az alkalmazásra, így ennek során bioföldterületek is kárt szenvedhetnek” – mondja Simon Gergely.  

Az Európán kívülről származó zöldségtől - gyümölcstől int óva elsősorban a Greenpeace szakértője, mivel ezekben az európai vegyszerek többszöröse fordulhat elő. A szakember a marokkói paprikát említi negatív példaként, az észak-afrikai országban ugyanis az EU-ban már 10-20 éve betiltott vegyszerekkel gazdálkodnak.