Magyar Konyha
2018. szeptember 22.Íme, a középkori bölcsesség: "Aki sert iszik, annak nyugodt az álma. Akinek nyugodt az álma, az nem követ el bűnöket. Aki nem bűnözik, a Mennyországba jut." De a sert az ember főzi - mondta Luther Márton a nagy reformátor - a bor viszont Istentől való. Tehát borban az igazság. Balgaság - mondják a sertestvérek: a sört mindenki szereti. Vagy hallott már valaki Sörnemissza Gergőről? Csak Bornemissza van. Nem a sör rossz, hanem a rossz sör. Erre utal Vörösmarty Mihály találós kérdése is: "Mi a külö
Egy görög legenda szerint Dionüszosz azért menekült Mezopotámiából, mert a sumérok csak sört ittak. Ötezer évvel ezelőtt egy Kubaba nevű kocsmárosné várost alapított és - hála a sörnek - száz évig uralkodott. Fél ezredévvel később Hammurabi, a babilóniai király törvénykönyvében (ami valójában egy kőoszlop) már büntették a sörhamisítókat.
Ha egy sörfőzőt pancsolás közben elkaptak, akkor vagy belefojtották a saját hordójába, vagy halálra itatták a kotyvalékkal.
Csak Julianus császár mondja a IV. században megvetően, hogy a sörnek semmi köze Bacchushoz, inkább a bakkecske vizeletéhez hasonló.
No, ezt az idézetet nem ajánlatos hangoztatni Münchenben. A 42 hektáros Theresienwiesén ma, szeptember 22-én kezdődött a érkezett a 185. Oktoberfest. Andreas Dall’Arm, a bajor nemzeti gárda lovassági őrnagya álmában sem gondolta volna, hogy ekkora szellemet szabadít ki a palackból. 1810 októberében ő javasolta a hercegi jegyespárnak, hogy ünnepeljék nászukat az elhagyott mezőn egy fergeteges lóversennyel. Ebből az ötletből lett később a világ legnagyobb sörfesztivála.
Érdekességképpen néhány adat: évi 6 millió vendég, 7 millió liter sör, 110 ökör, 50 borjú, 1 milliárd euró bevétel. A sátrakból százezer söröskorsót lopnak, elhagynak ezer útlevelet, félannyi pénztárcát, háromszáz mobiltelefont. A talált tárgyak osztályán még két jegygyűrűt is leadtak.
Az Oktoberfest ugyanis nem csak a sörivásról és a csülökről híres, hanem a flörtölésről is.
Ma már köztudott, hogy a híres bajor női viselet, a hagyományos dirndl olyan, mint egy házassági hirdetés: ha a kötény szalagja baloldalt van megkötve, a hölgy hajadon, ha jobboldalt, akkor férjezett. A XIX. század második felében árnyaltabbak voltak a jelzések, akkor a szüzek középen, az özvegyek hátul kötötték meg a kötényt.
Az igazi sörisszákat persze nem annyira érdekli a kötény. Ők attól ámultak el, hogy idén Dieter Reiter müncheni főpolgármester határozott ütéssekkel csapra verte az első hordót
O’zapft is!"
és ezzel megnyitotta a fesztivált. Ráadásul sörös kiállítást is rendeztek. A serbarátok megtanulhatják mi a serlajtolási jog (a saját telkén a sörét bárki árusíthatja), a sermérföld (egy mérföldes körzetben idegen sör nem árusítható), a serharang (a harang megkondulása után tilos a sörmérés), nem is szólva a városi sercégérről, amit Pest-Budán is kilógattak a kapu felett, ahol sert mértek. Ez valójában a városi címer volt, alatta láncon két kékre festett fagolyóbis himbálózott, bizonyítván, hogy a két garas söradót befizették.
A cégér emlékét máig őrzi a Kékgolyó utca neve.
A sörhöz számtalan babonás legenda is kötődött. Az egyik legismertebb a Seres szamár. Szegény csacsi egy szamárfejű kísértet, aki éjszaka megjelenik a főzőházakban, a kocsmákban és sert keres. Ha az okos serfőző mester kikészítette a seres szamár porcióját, nincsen baj. A kísértet megissza és békésen továbbáll. Ám, ha a gazda sajnálta ezt a kis sert, akkor a szamár törni, zúzni kezd, kinyitja a hordók csapját, széthányja a parazsat. Ilyenkor skandálták a rigmust a selmecbányai mesterlegények: "A fejemen görbe sörény, hogy került a sörbe görény?"
Azoknak pedig, akik szerint a ser mégiscsak ártalmas az egészségre álljon itt a sörbarát cseh írónak, Bohumil Hrabalnak a véleménye: "A máj el van gyötörve igaz, de azok a gyönyörű vesék!"
