Génmódosított élelmiszerek Magyarországon. Megjelent a Greenpeace kiadványa, a GMO kisokos - Élelmiszerkalauz tudatos vásárlóknak.

Öt évvel ezelőtt Magyarország az összes parlamenti párt egyetértésével moratóriumot rendelt el a génmódosított növények termesztésére. Ebben úttörők voltunk az osztrákokkal együtt és azóta számos ország csatlakozott az ügyhöz. 2012 júniusában szintén egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Magyarország teljes GMO-mentességét a jövő generációk védelme érdekében. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az új szabályok biztosítják, hogy "az Európai Unióban jelenleg engedélyezett géntechnológiával módosított növényeket (MON810 GM kukorica, Amflora GM burgonya), illetve az Európai Unió által a jövőben esetlegesen engedélyezendő újabb, géntechnológiával módosított fajtákat ne lehessen korlátok nélkül bevonni a köztermesztésbe Magyarországon."

Csak egyről nem szól a fáma. A szabadkereskedelem védelmében Amerikából és az Európai Unióból is érkezhet olyan élelmiszer, ami génmódosított növényt tartalmaz. Bár az előbbit a csomagoláson jelezni kell, az Eu-s jogszabályok sajnos azt már nem követelik meg, hogy a tejterméket, tojást, húsárút tartalmazó élelmiszerek esetén jelölni kelljen, hogyha az állatok génmódosított takarmányt ettek.

Kukorica, burgonya

Európában jelenleg két génmódosított növényt termelnek. A MON810 fajtájú kukoricát és az Amflora nevü burgonyát.

A probléma akkor kezdődött, amikor az Amerikai Egyesült Államok multinacionális cégei elhitették az ottani döntéshozókkal, hogy a génmódosított növény valójában ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos kukorica. A Monsanto nevű vetőmag óriáscég 2003-ban hozta forgalomba a kártevőnek ellenálló génmódosított takarmánynövény magját. A GMO kukoricába beépítették egy - a Bacillus thuringiensis nevű - baktérium néhány génjét, amelytől a növény olyan mérget termel, ami elpusztítja a kártevőt. A növény rengeteg vegyszert termel, ami bejut a talajba, és azokat a rovarokat is pusztítja, amelyek a kukoricának nem károkozói. Ezzel pedig megváltoztathattlan folyamatokat indít el a természetben.

Az Amflora nevű burgonya termesztését 2010-ben engedélyezte az EU az unió országaiban. A génmódosított burgonya nem mérget termel, hanem antibiotikumoknak ellenálló jelzőgént tartalmaz. Ennek veszélye, hogy megemelheti az emberi szervezet antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességét. Még a WHO is felhívta a figyelmet arra, hogyha bekerül a táplálékláncba, veszélyeztetheti az élőlények immunrendszerét. 2010-ben Magyarország beperelte az Európai Uniót, amikor engedélyezte a burgonya termesztését, de hiába.

 Az emberek 70%-a elutasítja a génmódosított élelmiszereket

"Magyarország nagy harcot vív, hogy megváltoztassák az Európai Unió jogi szabályozását, hogy szabadon dönthessünk, hogy szükségünk van-e a GMO-növényekre vagy sem. Egy, az Európai Unióban végzett felmérés szerint az emberek 70%-a elutasítja a génmódosított élelmiszereket és szükség sem lenne rájuk, hiszen például Magyarországon rengeteg kukoricafaja van, és még ki sem használjuk azt a sokféleséget, amelyet a korábbi nemesítések létrehoztak." - mondta Rodics Katalin biológus, a Greenpeace munkatársa a GMO kisokos bemutatása alkamával.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban is hangsúlyozzák: Magyarország számára nemzetstratégiai érdek, hogy a GMO-mentesség megmaradjon, ez az új alaptörvényben is szerepel. Magyarország azért képes a világ ötödik legnagyobb vetőmag exportőreként megjelenni a világpiacon, mert megköveteli a jó minőségű, igazolt eredetű, génmódosítástól mentes vetőmagok előállítását. Ez az ország számára kiemelkedő gazdasági előnyt jelent.

Idén júliusban hatszázmillió forintot különített el a kormány a génkezelt vetőmaggal szennyezett kukoricát vétlenül elvető gazdálkodók kártalanítására. Ugyanis azokon a területeken, ahol GMO vetőmagokat vetettek, minden esetben a növények megsemmisítését rendelték el, mert a fertőzött állomány további szennyeződések forrása lehetett volna.

A szója

És akkor még nem beszéltünk arról a növényről, amelyből a legtöbb génmódosított fajtát termelik.Szakértők szerint a termesztett szója több mint fele módosított. Bár ezt termeszteni az Unióban nem lehet, az állatokat tömegesen export, GMO-t tartalmazó szójából készült takarmánnyal etetik. Európába leginkább Amerikából, Argentínából és Brazíliából érkezik a szója: az argentin szója GMO-tartalma gyakorlatilag 100%-os, a brazil szójáé 30, így az összes piacra kerülő szója 75%-a, azaz évente 35 millió tonna, genetikailag módosított.

Élelmiszerkalauz tudatos vásárlóknak

A november 14-én megjelent Greenpeace által kiadott GMO kisokos számba veszi, hogy a 162 legfontosabb hazai élelmiszergyártó és forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. Az eredmények szerint, a jelentősebb hazai cégek kétharmada vállalja, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termékek génmódosítás-mentesek.

A három legnagyobb élelmiszerlánc közül a SPAR minden, a polcaira helyezett termék génmódosítás-mentességét garantálja; a Tesco csak a saját márkás termékeire; míg az Auchan és a legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi cég, a CBA többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott a válaszadástól.

Érthetetlen módon nem válaszolt - így a gyanús, piros' kategóriába került - többek között a Cserpes tejtermékcsalád, a Lipóti Pékség, a Mogyi és a Gyermelyi termékek, a Szamos marcipán desszertek, a Minna és a Sissy tejtermékek, a sajtok közül pedig a Medve, Karaván, Mackó és Tihany Válogatás. A szörpök közül a Szobi, a Piroska és a Pölöskei fogyasztásánál nem lehetünk biztosak a génmódosítás-mentességben.  

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: "Amikor egy génmódosított növényt engedélyeznek az Európai Unióban, nem vizsgálják annak hosszútávú egészségügyi hatásait. A tudatos vásárlás, a biztonságos élelmiszerek fogyasztása saját jól felfogott érdekünk. Ezen kívül azért is fontos, mert pénzünk szavazat: kiadásainkkal a cégeket a jó vagy rossz irányba befolyásoljuk."

A kiadvány aktualitását az adja, hogy egyre gyarapodnak a génmódosított élelmiszernövényekkel kapcsolatos aggályok. Idén szeptemberben nagy tudományos és közéleti vitát gerjesztett a francia Seralini professzor kétéves kutatásának eredménye, miszerint egy génmódosított kukorica és a vele együtt használt gyomírtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a rákos daganatok kifejlődését, illetve máj- és vesekárosodás kialakulását.

Persze ezzel még nem valósult meg a legfontosabb feladat, hogy jelölni kelljen a termékekeken, hogy az állat, amelyből készült élelmiszert fogyasztjuk, génmódosított szóját fogyasztott-e. Ez a következő feladat.

Remélhetőleg egyre több cég csatlakozik a Greenpeace kezdeményezéséhez és ez rákényszeríti a döntéshozókat, hogy kötelezővé tegyék a gyártók számára a takarmányok esetében is a GMO jelzést.

A kiadvány a  greenpeace.hu/gmokisokos oldalról ingyenesen letölthető, bioboltokban, művelődési házakban beszerezhető.